Vasalási jelzések, szárítási tudnivalók

A vasalás során vigyáznunk kell, hogy túl ne lépjük a textíliák szálainak hőtűrő képességét, mivel így maradandó károsodást tudunk okozni a vasalóval ruha anyagában, extrém esetben lakásunkat is felgyújthatjuk. 

Hogyan reagálnak az anyagok túlzott hő hatására?

A természetes anyagok először pörkölődnek, majd elszenesednek, végül elégnek.
A műanyag szálak meglágyulnak, ezzel véglegesen elveszítik eredeti formájukat, majd megolvadnak.
Kevert anyagok esetében a legérzékenyebb szál tulajdonságai alapján kell hőfokot választanunk.

A megfelelő hőmérséklet és eljárás kiválasztásában a ruhaneműk gyártói sietnek a segítségünkre. Ezek közül témánkat most csak a szárítással és a vasalással kapcsolatos jelzések érintik, a mosáséi nem.

Hogyan jön a képbe a szárítás? Mivel a vasalás célja a kisimításon kívül a ruhanemű ápolása, ezért olyan szárítási módot kell választanunk, amely az adott textília tulajdonságainak megfelel, nem károsítja, hanem elősegíti a ruhaanyag minél hosszabb élettartamát. Szárítás utáni művelet is lehet a vasalás, hiszen bizonyos fajta textíliákat még a gőzöléses vasalás korszakában is célszerű nedvesen vasalni.

Vasalás jelzések

	Vasalni tilos!
	110 °C vasalási hőmérséklet, a legkényesebb ruhákhoz, például selyemhez
	150 °C vasalási hőmérséklet, a közepesen kényes keverék anyagokhoz
	200 °C vasalási hőmérséklet, nem igazán kényes textíliákhoz, például lenhez

Szárítási jelzések

	Természetes szárítás
	Fektetve szárítható
	Lógatva, csepegtetve szárítható, csavarás nélkül
	Vállfán, vagy szárítókötélen szárítható
	Forgódobos szárítóban szárítható
	50 °C max szárítási hőmérséklet
	70 °C max szárítási hőmérséklet
	Szárítógépben nem szárítható!