A vasalás modern eszközei

Noha a vasalót a legtöbb ember a modern kor vívmányai közé sorolja, ez valójában nem helytálló. Kínában – ahol eddig a legrégebbi vasalót találták meg – már sok évszázaddal korábban használtak melegített tárgyakat a vasaláshoz, miközben az európai kultúrák sokáig csak a hideg vasalást ismerték.

A vasalás fejlődése a hővel történő vasalással kezdődött a XVII. században. Először a tűzhelyen felmelegített fémvasalók jelentek meg, majd ezeket követték a még nagyanyáink korából is ismert faszénparazsas vasalók.
           
Manapság már csak az elektromos vasalókat használjuk, azokból is leginkább a gőzölős változatokat, a régebbi fajtákat ma már csak csodálkozással vegyes érdeklődéssel tekintjük meg.

A vasalás modern eszközei

Napjainkban háromféle eszköztípust különböztethetünk meg: a vasalógépet, a gőz- vagy vasalóállomást és a kézi vasalót.

A vasalógép első sorban nem háztartási célokat szolgál, nagy mennyiségű ruha vasalását teszi lehetővé viszonylag kényelmes módon: bele kell helyezni a ruhát és az kisimítva jön ki belőle. Ideális lehetne háziasszonyok számára is, azonban az ára tetemes. Ezen kívül kihasználni sem lehet otthon a kapacitását, így inkább csak ruhatisztító cégeknek, vállalkozásoknak éri meg a beszerzésük.
                
A vasaló- vagy gőzállomások egy víztartályban nagynyomású gőzt fejlesztenek és ezt egy csövön keresztül juttatják el a vasalórészbe. Manapság ezek a leghatékonyabb otthoni eszközeink. Általános elterjedésüket főleg a kézi vasalóknál magasabb áruk és nagyobb helyigényük gátolja.

A kézi vasalók a hagyományos vasaláshoz használt eszközök. Manapság már leginkább a gőzölős változatok érhetők el, azonban ne felejtkezzünk meg a háztartásokban még mindig megtalálható sima változatokról, a száraz vasalókról sem.

Miként vasaljunk?

Vasalás során nyerjük vissza a textíliák, ruhák eredeti alakját és formáját megszüntetve a használat során keletkezett ráncokat, gyűrődéseket és deformációkat.

A vasalás során nedvesség és hő hatására a ruhaanyagok szálai képlékennyé válnak, ekkor préselés vagy feszítés hatására új formát vesznek fel, majd a végén a hő és nedvesség megszűnésével ez a forma rögződik.
Tehát van három részfolyamatunk, ezek bármelyikének hiányában a célunkat nem tudjuk elérni.

A nedvesítés lehetőségei:

• csontszárazzá szárítás helyett enyhén nedvesen hagyjuk a ruhákat, kelméket
• benedvesített, úgynevezett vasalóruhát használunk, illetve a száraz ruhát bevizezzük
• gőzzel történő nedvesítéssel

Az alakítás lehetőségei:

• préselés, vagyis rányomunk egy sík felületet az előkészített ruhára
• feszítéssel nyújtjuk a megfelelő irányba a textíliákat
• A préshatást a vasaló súlya és a háziasszony karjának nyomóereje, a feszítést a berendezés beállítása biztosítja.

Rögzítés:

• kézi vasalásnál összehajtogatva hagyjuk lehűlni az anyagot
• vasalógépnél feszített állapotban szárítják, hűtik a kelmét

A ruhákat mindig szárazra vasaljuk, mert a varrások különben összehúzzák az anyagot.