Amit a képformátumokról tudni kell

      A legtöbb hagyományos digitális fényképező csak JPEG formátumú fájlok készítésére képes, de az SLR gépeknél már van több választási lehetőség. Íme, egy kis áttekintés a 3 használt fájlformátumról:

      JPEG

      Veszteséges, tömörített formátum. Veszteségesen azt értjük, hogy képet leíró adatok egy részét elveszítjük a jobb tömörítésért cserébe.

      Előnyök:

      • A fájlméretet jelentősen lecsökkenti, így a képek kevesebb helyet foglalnak a memóriában, és gyorsabban is másolhatók.
      • Majdnem minden képkezelő program támogatja ezt a formátumot. A képek rendezése és megjelenítése gyors és egyszerű.

      Hátrányok:

      • Adatvesztést, így képtorzulást okoz, ami alacsony tömörítési arány mellett elhanyagolható, de nagyobb mértékű tömörítés esetén már jelentős képminőség romlással jár.
      • A JPEG képek "kész" RGB képek abban az értelemben, hogy korlátozott a lehetőség a fényképezőgépbeállítások hatásának a megváltoztatására vagy visszavonására, mint pl. a fehéregyensúly, élesség vagy a tónusgörbe beállításai.

      TIFF

      Tömörítetlen, "kész" RGB kép.

      Előnyök:

      • Nincs minőségromlás.
      • Majdnem minden képkezelő program támogatja ezt a formátumot.

      Hátrányok:

      • A fájlok sokkal nagyobb méretűek, mint JPEG esetén.
      • A TIFF formátumú fájlok kész RGB képek, tehát korlátozott a lehetőség a fényképezőgépbeállítások hatásának a megváltoztatására vagy visszavonására, mint pl. a fehéregyensúly, élesség vagy a tónusgörbe beállításai.

      RAW

      A komoly fotós legjobb barátja. A RAW fájlok tartalma az érzékelők által minimálisan feldolgozott adat, amit egy számítógépes szoftver segítségével kész RGB képpé konvertálhatsz.

      Előnyök:

      • Lehető legjobb képminőség.
      • A RAW formátumot átalakító programtól függően a kép tulajdonságai nagymértékben befolyásolhatóak (pl. a fehéregyensúly, tónusgörbe, és az élesség).
      • Mérete általában a TIFF fájlok méretének harmada, de a JPEGre jellemző információveszteség nélkül.

      Hátrányok:

      • A RAW képek nem "kész" képek, hhoz, hogy az Internetre fel lehessen tölteni vagy ki lehessen nyomtatni őket, át kell alakítani más fájltípussá, és ez gyakran elég időigényes munka.
      • A RAW formátum általában túl fényképezőgép-specifikus ahhoz, hogy a képszerkesztő és egyéb képet kezelő programok felismerjék.

      Tipp: Kétszer is gondold meg, hogy megveszel-e olyan dSLR-t, amihez nincs jó RAW-átalakító program. Ha a fényképezőgép gyártója nem kínál ilyet, nézz körül, máshonnan nem lehet-e ilyet beszerezni. Legalább fél tucat ilyen program létezik a különböző fényképezőtípusokhoz. Manapság már sok képszerkesztő program is képes jó RAW-konverzióra, elég jól támogatva a különféle modelleket.

      A színekről

      A legtöbb dSLR gépen beállítható a használni kívánt színtér (értsd: lehetséges színek egy előre definiált halmaza). Minél nagyobb a színskála, a képed annál realisztikusabb, "színhűbb" lesz. Általában két színtér között választhatsz: ezek az sRGB és az Adobe RGB. Az sRGB nagyjából fedi azt a színkészletet, amit egy tipikus számítógép-monitor meg tud jeleníteni. Az Adobe RGB színkészlet több színt tartalmaz ennél, magazinok, brossúrák, poszterek nyomtatásához ideális, mivel ezekhez többfajta színárnyalat szükséges.

      Néhány modell további színmódokkal is rendelkezhet: ezek különböző telítettségű, erősségű, és kontrasztú színeket használnak. Ha JPEG formátumú képeket készítesz, és nincs időd sokat vacakolni Photoshoppal, ezek a színmódok jól jönnek, hogy olyan eredményt kapjál, amilyet elképzeltél. A legtöbb dSLR géppel egyéni színtereket is létrehozhatsz, a különböző paraméterek egyenkénti megadásával.