Konyha kellemetlen szagok nélkül, avagy miért jó a páraelszívó?

A konyhában való tevékenykedés során számos kellemetlen és zavaró dolog van jelen, a melegtől kezdve a kellemetlen szagokig és gőzig. Az utóbbi kettő orvoslására, csökkentésére hivatott a pára- és szagelszívó.


A páraelszívó a lakás dísze lehet.
Ezek a gépek általában három fokozatúak, magas fordulatszámon működnek, így biztosítják az egész főzőhelyiségben a megfelelő légcserét. Használatuk nagyban javallott, főleg, ha olyan helyiségben munkálkodunk, ahol nincs ablak vagy egyéb nyílás, így a szellőztetés szóba sem jöhet. Ugyanis még ha a szabad áramlású légcsere meg is oldható, az korántsem elég, hogy hatékonyan vegyük fel a harcot a nem kívánt kipárolgásokkal és szagokkal, ráadásul néhány esetben nem is alkalmazható, vagy csak nagy áldozatok árán (ha hidegre fordul az időjárás, vagy vihar van...). Ezért mindenkinek érdemes elgondolkodnia egy páraelszívó megvételén.
A páraelszívók manapság számtalan típusban és kialakításban kaphatók, így legyen szó akár panellakásról, akár családi házról, biztosak lehetünk benne, hogy megtaláljuk a számunkra megfelelőt. Sőt, már gyártanak olyan darabokat is, melyek rendkívül designosak, így egyben díszítőelemként is szolgálnak.


A legfontosabb szempont: hova megy a levegő?

Alapvető kérdés, hogy lehetőségünk van-e a falon kívülre juttatni a levegőt az elszívóval, vagy csak az úgynevezett keringetési üzemmód áll rendelkezésünkre. Míg családi háznál mindkét lehetőség fennáll általában, addig tömbházban szinte megoldhatatlan az előbbi lehetőség. Fontos tudnunk, hogy ha lehetőségünk van rá, akkor törekedjünk rá, hogy a szabadba való kivezetésű elszívót válasszunk, ez a megoldás ugyanis mindig hatékonyabb, mint a keringetéses módszer.

A páraelszívók két fő csoportba sorolhatók. Vannak az úgynevezett kivezetéses üzemmódú és a keringetéses üzemmódú gépek.
  • Kivezetéses üzemmód: Az elszívott levegő a zsírszűrőn keresztül áramlik kifelé a szabadba vezető csövön át. Ez a módszer a hatékonyabb, azonban ebben az esetben gondoskodnunk kell a megfelelő levegő utánpótlásról (szellőző nyílás a konyhában), illetve rendelkeznünk kell kivezető nyílással, csatornával vagy kéménnyel, mivel a gép csak elszívóként működik.
  • Keringetéses üzemmód: A levegő a zsírszűrőn majd egy papír vagy aktívszén filteren is áthalad, ami megszűri azt, majd az immár tiszta levegő visszakerül a helyiségbe. Ez a módszer kevésbé hatásos, mint a kivezetéses, ráadásul a szűrőt is általában 5-6 havonta cserélni kell.

Fontos! Nyílt égésterű, kéménybe kötött fűtőberendezés mellett tilos kivezetéses páraelszívó használni, csak a keringetéses biztonságos! Különösen a gázkazánok, cirkók, átfolyó vízmelegítők veszélyesek, mert előfordulhat, hogy a páraelszívó ezek kéményéből szívja vissza az égéstermékekkel teli levegőt.


Milyen páraelszívót válasszak?

Ha páraelszívót szeretnénk vásárolni, számos szempontot kell figyelembe venni. Először is, hogy mekkora főzőhelyiségben fogjuk alkalmazni a gépet. Ugyanis felesleges vennünk egy több százezer forintos, nagy teljesítményű gépet, ha egy pár négyzetméteres helyiségről van szó, ugyanakkor egy kis teljesítményű gép meg szinte eredménytelenül fog működni több tíz négyzetméteren.

Másik fontos szempont, hogy a gépünket miként tudjuk felszerelni, milyen a konyhapult és az egyéb berendezések elhelyezkedése. Ha például srégen van elhelyezve a főzőlap, akkor sincs gond, ugyanis erre az esetre találták ki a sarok páraelszívókat. Vagy ha a gépünket nem szerelhetjük fel a falra, csak a mennyezetre, ilyen esetben sziget páraelszívót kell választanunk.

Nem elhanyagolható tényező még a pénztárcánk mérete sem. Ha nem számítanak az extrák és a lehető legolcsóbb gépet szeretnénk választani, akkor egyértelműen a kihúzható, vagy hagyományos elszívó mellett tegyük le a voksunkat, ha viszont az ár nem számít, akkor akár ultramodern és nem utolsósorban igazán szép, esztétikus gépet is vehetünk, természetesen elég magas áron.