Történelem vásárlás

irta Matolai Etele [Sátoraljaújhely] Sátoralja-Ujhely : Lővy Adolf bizománya, 1883. A jelen munka Matolay Etele hosszú életű zempléni alispán, történetíró visszaemlékezései az 1848/49-es szabadságharcra, amelyet honvéd századosként élt végig.

Talán nem mindenkinek tűnt fel, hogy a VERITAS neve bővült - 2019 óta már Intézet és Levéltár -, és ez egyben azt is jelenti, hogy az elvégzendő feladatok köre és a munkamennyiség is megnövekedett, amelyet immáron közel ötvenfős csapattal végzünk. Ezen munkatársi gárda a kutató- és feldolgozó munkája során továbbra is a VERITAS számára választott jelmondatot - "...hazudni nem szabad" - tarja szem előtt. Úgy véljük valamennyien, hogy a történésznek, a lev

A Szabadság tér '89 című televízió műsor és a belőle készült kétrészes könyv olyan, tabunak számító témákat is kíméletlen őszinteséggel igyekszik kibeszélni, amelyeket az elmúlt negyed évszázadban nem volt divat elővenni. Rákay Philip neves történészek, művészek, politikusok bevonásával dolgozza fel a kádári-diktatúra és a rendszerváltoztatás összefüggéseit. A sikeres tv-műsor most egy lebilincselő történetekkel teli, több száz - eddig ritkán p

"A második világháború végétől az 1950-es évek kezdetéig a magyarországi német kisebbség életében mélyreható változások következtek be. Ennek az időszaknak az eseményei - a jogfosztások, kisajátítások, kiutasítások, deportálások, belső telepítések - alapvető, máig ható fordulópontot jelentenek a magyarországi németek történelmében. A 400 korabeli dokumentumot tartalmazó kötet átfogóan mutatja be a magyarországi németek helyzetét a korszak bel- és

Németh Miklós és Pozsgay Imre egy kötetben! Mellettük pedig Mayer Péter, Markovics Ferenc, Arató István, Kajli Béla, Kerezsi István és még sokan mások. Ismert, közismert és kevésbé ismert nevek egy beszélgetőkönyvben, amely a munkásőrség történetét öleli fel. A szerzők megfogalmazásában: több szempontból sem hagyományos interjúkötetet készítettünk, vállalva ennek előnyeit és hátrányait egyaránt. Köszönhető volt ez annak is, hogy a könyv megírásá

Az 1990 és 1993 közötti időszak első médiaháborúja ma is közkedvelt témája a közbeszédnek. Ezúttal egy újabb kötetben ismerheti meg az olvasó a rendszerváltozás időszakának magyar sajtóvilágát, de ezúttal nem interjúk és cikkek alapján, ugyanis a szerző a téma feldolgozásához levéltári anyagokra támaszkodott. Ez utóbbi miatt releváns és új információkkal is szolgál a monográfia, hiszen az Antall-hagyaték, illetve a korabeli miniszterelnökség forrása

Valós történelmi események, történelmi személyek szerepelnek a regényben, amely az 1920-as évektől egészen 1946-ig terjedő időintervallumban játszódik. A cselekmény Egerben, Sopronban, Debrecenben, Pesten és Oroszországban (Szovjetunióban) zajlik. Nyomon követhetjük az akkori társadalmi viszonyokat, és egy, a történelem viharain átívelő házasság útját. Olvashatunk hűségről, kitartásról, emberségről egy viharvert világban. A főszereplőket: Gulyás Miklós

A könyv a két világháború között a Szovjetunióban élt magyar emigráció nőszempontú vizsgálatát vállalta fel, nem azért, mintha létezne külön férfi és külön női emigráció, hiszen nemre való tekintet nélkül mindannyian ugyanabban a Szovjetunióban éltek, de a nők emigrációs életeseményei, tapasztalatai, látásmódja és egyáltalán a helyzete számos dologban különbözött férfitársaikétól. A szerző elemzi a nők emigrációját leginkább motiváló t

Különleges kötetet tart kezében az olvasó: a Slachta Margit a sajtó nyilvánosságában - Válogatott írások róla és tőle, 1908-1949 című kötet kettős szerkezetű, amely korokra és korszakokra bontva mutatja be válogatott és jellegadó cikkeken át egyrészt Slachta Margit írásait, másrészt a róla és tevékenységéről szóló sajtóközleményeket. A két, egymással párhuzamosan futó, sokszor egymásra reflektáló, egymást tükröző íráskorpusz egymás mellé re

Beksics Gusztáv: Mátyás király birodalma és Magyarország jövője című, 1905-ben megjelent munkája bemutatja fényes múltunk azon időszakát, amely Mátyás uralkodását övezte és az azt követő politikai, gazdasági, kulturális korszakot, valamint azt, hogy hogyan alakult Magyarország jövője a Hunyadyak korszaka után.

A kötet segítségével bepillanthatunk az 1956-os forradalom és szabadságharc hétköznapjaiba, és megismerhetjük: - a Magyar Néphadsereg fontosabb feladatait és belső konfliktusait; - a karhatalmi célú alkalmazás intézményrendszerét; - a hadsereg és más erőszakszervezetek közötti „munkamegosztás” jellemzőit; - a szovjet csapatok magyarországi bevetésével kapcsolatos döntések körülményeit; - illetve a felkelő-szabadságharcos és más fegyveres csoportok, valam

A könyv "főhőse", aki a cím két témáját összeköti, az 1848-as forradalom és szabadságharcban őrnagyi ranggal a budai nemzetőrök egyik zászlóaljának parancsnoka volt. Debrecenbe ment a kormány után, majd a huszonnyolc éves ezredest diplomáciai szolgálatra rendelték gróf Teleki László mellé, Párizsba. Kiss Miklós a szabadságharc utáni emigrációnak is jelentős tagja lett. Az olasz egységmozgalmat segítő Magyar Légió egyik parancsnokaként szolgált. A kiegyez

A kötet emléket állít az 1848-1849-es magyar szabadságharc hős vértanúinak. Reprint kiadás.

""A németség Erdélyben való fennmaradása érdekében írt" 1842-es röpirat szerzője, Stephan Ludwig ROTH mártírként él a (a mára nagyon lecsökkent számú) erdélyi szászok emlékezetében. Lexikon-adat: Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során (...) Kossuth Lajos utasítására a Csányi erdélyi kormánybiztos által felállított rögtönítélő bíróság "a magyar haza, alkotmánya, polgári szabadsága és független állása" elleni tevékenység vádjával halál

A Csíki székely krónika a Sándor család genealógiája mellett foglalkozik a székely nemzet hun eredetével és ősi nemzetiségi szerkezetével. Attila birodalmának szétesése után a hunok egy része a mai Székelyföldön telepedett le, örökségüket és a hivatalokat ágak és nemzetségek szerint osztották fel maguk között. Árpád előtt a legfőbb tisztségviselő a főrabonbán volt, aki a legfőbb papi és főbírói hatalommal bírt. A főrabonbán székhelye a Székelyudv

A Vörös Csepel hűségében talán leginkább megbízott a kommunista diktatúra. Mindhiába, pár nap múlva összeomlott a helyi hatalom, bázisaikat rövid időn belül elfoglalták a zsarnokságot végképp megelégelő tömegek. A felkelők különösen a városrész központját és a Királyerdőt vonták ellenőrzésük alá. Bár a régi hatalom átmenetileg visszaszerezte a városrészt, de a politikai fordulat következtében a forradalmárok vették kezükbe az irányítást, és a

Elveszett lelkeknek éreztük magunkat, akik elfelejtették, hogy az embert másra teremtették, hogy létezik idő és remény, a föld pedig a holtak eltemetésén kívül másra is használható. A keleti fronton dúló totális háború halálos gépezetének csapdájába került fiatal német katona közvetlen tapasztalatokon alapuló, megrázó visszaemlékezése tökéletes leírást ad a modern hadviselésről annak minden borzalmával együtt. Mikor Guy Sajer 1942 nyarán bevonult a n

A huszárságot a legújabb időkig a köztudat a legmagyarabb fegyvernemnek tartotta, mely nemzetünk ősi hagyományaiból táplálkozik s nemzeti jellemvonásainkat a hadászat terén a legvilágosabban juttatja kifejezésre. A dicsőséget is, melyet ez a fegyvernem úgy a belföldön, mint a külföldön véghezvitt nagyszerű hadi teljesítményeivel s az egész európai hadügyre gyakorolt átalakító hatásával szerzett, nemzeti dicsőségünk javára szokták elkönyvelni a huszársá

A magyar nemzet aranykönyve az első világháború hőseinek állít emléket, azoknak akik vitézségükkel, kitartásukkal harcoltak és példát mutattak társaiknak. Ők méltán viselték a Vitézi Rend által adományozott vitézi címüket. Rájuk több, mint száz év elmúltával is büszkék lehetünk. Így szolgáljon ez a kötet memento-ként emléküknek. A kötetet megjelenése óta őrzi családunk, mert őseink között is voltak vitézek, akikre méltán büszkék lehetünk

Az angolszász országokban folytatott magyar propaganda legfontosabb alakja 1851 után Kossuth Lajos lett. Angliába érkezése után, majd valamivel később az Egyesült Államokban a kor egyik legbefolyásosabb szónokává vált. Magyarországot a modern Európa politikai térképére Kossuth Lajos tette fel. A két világháború között gróf Bethlen István állt a nem hivatalos angolbarát külpolitikai vonal élén. Az ő tevékenysége és tekintélye tartotta életben azt az anglof