Történelem vásárlás

• Magyar történelem

• Magyar történelem

• Egyetemes történelem
Hogyan született Európa? Mit jelentett Nagy Károly, mit Napóleon korában és az elmúlt száz évben? Milyen a német és milyen a francia út? Hogyan kezelik a kisebbségi kérdést a katalánok és hogyan a baszkok ugyanabban az országban? Milyen Európa a frissen csatlakozó, tegnap még kommunista országokból nézvést, és hogyan látják a Balkánon? Segíthet-e Európának a jugoszláv tapasztalat? Hogyan alakult viszonya az iszlámmal a földrész születése óta? Ilyen kérdésekkel szembesít a jeles szlovén szerző, akinek esszé- és verseskötete is megjelent magyarul. A csatlakozás idején írta Európa-könyvét, mely számos helyén hivatkozik a közép-európai és benne a magyar tapasztalatra. Progresszív szkepticizmussal szemléli Nyugat-Európát, a kiváltságait féltékenyen őrző -ma-gának való családot-, s körüljárja, hogyan határozta meg magát Európa mindig negatíve - az iszlámhoz, a kelethez vagy az utóbbi századokban a Balkánhoz és az utolsó hatvan évben a kommunista országokhoz való viszonyában. A könyv személyes hangon számol be a szerző tapasztalatairól, bővelkedik önéletrajzi elemekben éppúgy, mint a nemzetközi vitákra való hivatkozásokban, tények sokaságában, vala-mint a történelmi áttekintésekben.

A magyar-csehszlovák határrendező bizottság tárgyalásai (1947-1949)

• Magyar történelem
A nemzeti történelem szerepe a magyar politikai diskurzusban 1989-1993 Miért vitatkoztak annyit a rendszerváltás idejének magyar politikusai Trianonról, a Horthy-rendszer restaurációjának veszélyéről, az 1945-1947-es koalíciós idők aktualitásáról, 1956 üzenetéről? Az 1990-es évek elejének politikai szereplői - beszéljenek bár a köztársasági elnöki intézményről, a címerről, az önkormányzati rendszerről, a vezető kormánypárt belső viszonyairól, a jogállamiságról, a földkérdésről, a szociális ellátórendszerről vagy bármi másról - rendre visszataláltak a történeti vitakérdésekhez. Ez a jelenség régóta foglalkoztatja a politikatudomány művelőit, és visszatérő témája lett a demokratikus átmenet éveiről szóló elemzéseknek is. Mindennek ellenére a mai napig nem született monografikus igényű feldolgozás, amely igyekezett volna a historizáló politika jelenségét a maga komplexitásában értelmezni. Az antalli pillanat ezt a hiányt pótolja, mégpedig rendhagyó módon. A nemzeti történelmet nem a szimbolikus politikai küzdelmek eszközeként, hanem a politikai vitákat strukturáló politikai nyelvként kezeli, olyan más, korabeli nyelvek alternatívájaként, mint a népi mozgalom révén ismerős etnoradikális, a reformközgazdászok, politológusok, szociológusok munkája nyomán kialakult szociologizáló vagy a rendszereket túlélve létező államrezon-nyelv. A miniszterelnök, Antall József pedig azért válhatott e könyv egyik főszereplőjévé, mert ő volt az, aki a leginkább koncepciózus módon igyekezett minden politikai kérdést "lefordítani" a nemzeti történelem nyelvére. SZŰCS ZOLTÁN GÁBOR (1979) politológus, a ME BTK Politikatudományi Intézetének egyetemi tanársegédje. Korábban magyar nyelv és irodalmat, esztétikát és összehasonlító irodalomtörténetet is tanult. 2010-ben védte meg disszertációját az ELTE ÁJK Politikatudományi Doktori Iskolájában. Szerkesztője a Századvég társadalomtudományi folyóiratnak, a Miskolci Politikatudományi Évkönyvnek és a [posztmodern politológiák] könyvsorozatnak. 2009-ben a Magyar Politikatudományi Társaság elnökségének tagjává választották. Érdeklődési és kutatási területe a diszkurzív politikatudomány, a "hosszú 18. század" politikai eszmetörténete és a rendszerváltás idejének magyar politikája. Több publikációja jelent meg ezekről a témákról.

Elpusztul a nemzet, ha hagyományaihoz, ősi múltjához nem ragaszkodik! És van-e még olyan nemzet, amelyik olyan dicsőséges múltra, annyi vérhullatásra tekinthetne vissza, mint a magyar nemzet? Minden nemzet szereti hazáját, de nekünk magyaroknak százszorosan kell szeretnünk ezt a sokat szenvedett, őseink vérével megszentelt földet. Szeresd Magyar Testvérem ezt a földet! A haza mindenek előtt! Ez legyen mindig, mindenütt, mindenhol jelszavad. Ősi múltunk ismeretéhez tart

Az 1920-as években az egy főre jutó vagyont tekintve az Oklahomában élő oszázs indián törzs volt a világ leggazdagabb népe. Miután olajat találtak a földjükön, az oszázsok fényűző villákba költöztek, és sofőr vezette autókkal közlekedtek. Aztán valakik elkezdték sorban egymás után meggyilkolni őket. Mollie Burkhart rádöbbent, hogy családtagjai első számú célponttá váltak: a szeretteit lelőtték vagy megmérgezték. Más oszázs indiánok is rejtélyes k

A szerző az első világháború idején három évet szolgált az orosz, román és olasz fronton. A háború végén tartalékos főhadnagyként szerelt le, később, 1929-ben Horthy Miklós vitézzé avatta. Az És mégis élünk című regénye az 1920-as trianoni békeszerződés utáni forrongó időszakot dolgozza fel, amikor több határkorrekció is történt. Különösen heves ellenállást váltott ki a magyarok körében az, hogy Nyugat-Magyarországot is el akarták csatolni a h

A történeti szakirodalom adós a késő Kádár-kori kultúrpolitika hagyományos irányítási mechanizmusainak, a művelődéspolitika vezérlési modelljeinek leírásával és elemzésével. E hiányt pótolandó, Halmy Kund a NEB megbízásából áttekintette az MSZMP Kultúrpolitikai, illetve a Művelődéspolitikai Munkaközössége iratait, és ennek alapján felvázolta ezen véleményformáló-konzultatív testületek működését. A vizsgált dokumentumok évköre 1972-1989. A sze

• Magyar történelem
A kötet segítségével bepillanthatunk az 1956-os forradalom és szabadságharc hétköznapjaiba, és megismerhetjük: - a Magyar Néphadsereg fontosabb feladatait és belső konfliktusait; - a karhatalmi célú alkalmazás intézményrendszerét; - a hadsereg és más erőszakszervezetek közötti „munkamegosztás” jellemzőit; - a szovjet csapatok magyarországi bevetésével kapcsolatos döntések körülményeit; - illetve a felkelő-szabadságharcos és más fegyveres csoportok, valamint a nemzetőrség tevékenységének fontosabb mozzanatait. A kötet egyik legfőbb újdonsága, hogy egyedülálló módon és mélységben mutatja be a forradalom és szabadságharc során alkalmazott fegyverzetet és a fontosabb haditechnikai eszközöket. A legújabb kutatások során feltárt, és ebben a kötetben először publikált források, további lehetőséget nyújtanak a korszakkal kapcsolatos történelmi ismeretink bővítése.

• Magyar történelem
Az Iparkodó Budapest c. sorozatunk első tagja a fővárosban koncentrálódó malomipar történetét, a ma is minőséget jelentő magyar márkákat, cégeket mutatja be, és megemlékezik mindazokról a vállalkozásokról, melyek a saját korukban fogalomnak számítottak. Az olvasók előtt a társadalomtörténeten és szereplőin keresztül kibontakozik a 19. századi üzleti élet és az, hogyan lett az egykor húzóágazatának számító budapesti malomipar a nemzetközi piacon is versenyképes. A malmok napjaink különlegességeinek számítanak, hiszen nemcsak ipari műemlékek, hanem otthont adnak a lakóházaknak vagy az irodaházaknak is.

"Kr. e. 216. augusztus 2-án zajlott a világtörténelem egyik legvéresebb és talán a legtöbbet emlegetett csatája az itáliai Cannae városa melletti síkságon a második pun háború keretében. Annak ellenére, hogy majdnem kétszeres túlerőben voltak, és a saját földjükön harcoltak, a rómaiak megsemmisítő vereséget szenvedtek a Hannibál vezette expedíciós karthágói seregtől, amely két évvel korábban látványos átkelést hajtott végre az Alpokon. A rómaiak canna

Az egykori acélgyári kolóniákon lakók közös identitástudattal rendelkező, jól meghatározható lokális közösségei már a rendszerváltás előtt bomlásnak indultak, a rendszerváltás után pedig felgyorsult e városrészek, az egykori bányász- és munkáskolóniák pusztulása. Túlélni és megmaradni - e két lételem lett aktuális kérdés a rohamosan csökkenő létszámú, elmaradott régiókban. Már nem a munkaalapú normatív gondolkodás és viselkedéskultúra a jell

Marcus Tullius Cicero (Kr. e. 106-43) szónok, politikus, ügyvéd Arpinumban (ma: Arpino) született, de családjával már fiatalon Rómába költözött. Lokálpatriotizmusa identitástudatának egyik jellegzetes vonását képezte, amelynek megfelelően mindig azt hirdette, hogy valójában két hazája van: szülővárosa és a birodalom fővárosa. Ügyvédi működésének köszönhetően hamar nagy népszerűségre tett szert, ami segítségére volt abban, hogy homo novusként eljusson

• Helytörténet

Nagy nép sohasem tűnt el nyom nélkül, ez a történetbúvárra, az emberismerőre nézve megdönthetetlen igazság. Egyetlen nép az, melynek nyoma veszett éspedig azon népé, mely minket magyarokat leginkább érdekel: ez a hunok népe, amelyet az ókori görög és római, nemkülönben a bizánci és nemzeti írók ugyanazon szkítáktól származtatják, akiktől ez, utóbbi kútforrások szerint a magyar nép is származik. Mint a fényes meteor, áttörve a látkörön: úgy jelent

Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet Móricz Zsigmond az ereje teljében lévő, tündöklő naphoz hasonlította: "Soha ilyen erős és fiatal nem volt a fejedelem" - írja róla az Erdély-trilógia befejező, harmadik részében. A hatalmát immár évek óta gyakorló uralkodót ambíciói arra sarkallják, hogy az egész világot "a bajból a jóra, a setétségből a nap világosságába" fordítsa, Erdélyt függetlenítse az osztrák és a török befolyástól, majd újraegyesítse Magy

A hun-magyar rokonságot bizonyító ősforrásokat összegyűjtve és a hunok történetét röviden összefoglalva, talán a hun-magyar rokonság tényére is rámutattam, amit ma - sajnos - még kevesen vallanak. Szilárd a meggyőződésem, hogy huszárságunk eredetét nem a szlávok, hanem a hunok történelmében kell keresni. S ezt még igen tisztelt ellenfeleimnek is el kell ismerni, ha forrásműveim adatait hiteles adatoknak és szerény fáradozásomat komoly munkának hajlandók te

• Történelmi személyek
Az élete alkonyán járó ember kincsesbánya, és mérhetetlen kincsüket át kell adniuk, mielőtt végleg eltávoznak közülünk. S majd ránk is ez a feladat vár egykoron. Különösen érdekes lehet a magyar múlt nagy alakjainak hagyatéka, ha sikerülne megtalálni őket, s elmondanák mindezt a leszármazottaik. Néhány név a kötetben szereplő családok közül: Apponyi Franciska, Aba-Novák Vilmos, Kő Pál, Erkel Tibor, Nádasdy Ferenc, Mathiász János, az Auguszt cukrászok .