Történelem vásárlás

Szongott Kristóf (Marosbogát, 1843. március 21. - Szamosújvár, 1907. január 24.) bölcseleti doktor, főgimnáziumi tanár, szerkesztő, történész, múzeumigazgató, író, armenológus. A magyarság eredetének kutatása még napjainkban is fontos feladata a téma kutatóinak. Gyakran vita tárgyát képezi az, hogy melyik napcsoportból is származik a magyarság. Erre a kérdésre próbál a szerző kielégítő választ adni.

Az Árpád-kori egyházszervezet egyik legnagyobb problémája a kalocsai egyházmegye létrejötte, jogállása és székhelyének kiválasztása, majd a kettős székhely kialakulása. A szerző nézete szerint a kalocsai egyházmegye nem 1003-ban, hanem az episzkopális egyházszervezet 1009-es kibővítésének keretében jött létre és megalakulásának kezdetétől fogva érseki ranggal rendelkezett. Koszta László két évtizednyi kutatómunka eredményeit összefoglalva teljesen új,

A könyv 1916-ban jelent meg a reformáczió 400. évfordulója alkalmából. Igazi érdekessége, hogy a szerző Görgey Albert saját családja történetét, családfáját és a valláshoz való viszonyát mutatja meg.

Az egykori Monarchia széteső birodalmában a közép-európai arisztokrácia több sorscsapást szenvedett el egyetlen emberöltő alatt, mint más, boldogabb sorsú társadalmak teljes fennállásuk ideje alatt. A cseh, osztrák, magyar nemességet szinte módszeresen morzsolta fel előbb az utódállamok nemzeti asszimilációs törekvése, illetve a polgári elvekre épített egyenlőségi elv, aztán pedig a kommunista diktatúra. Az 1945-tel kezdődő új világban a főnemességre nem

• Magyar történelem
Árpádkori latin krónikásaink említik először, hogy a keleti határhegyek közé szorult székelységnek valami sajátságos, a magyarságétól elütő írásrendszere van. A krónikások és emlékírók egybehangzóan azt igazolják, hogy az erdélyi székelyek fára rovott ősi írása a XIII. század elejétől fogva még négyszáz esztendőn át élt és megfigyelhető volt. Dr. Sebestyén Gyula kiváló, tudományos értékű művében tárja fel a rovásírás történetét és értékét. Jelen kiadás az 1915-ben megjelent mű reprintje.

"A szerző a vármegyében élő mágnás családok történetét mutatja be jelen kötetében. A családok vármegyei helyzetét, birtokait, politikai és kulturális tevékenységüket és leszármazási rendjüket ismerhetjük meg. Színes táblákkal illusztrálva."

„Az olvasó kettőnk utolsó közös művét tartja a kezében, amelyben a XX. század két markáns rendszerváltoztatásának összevetését kíséreltük meg az esszé és a tudományos elemzés eszközeinek vegyítésével. A szöveg párbeszédekből született, amelyeket 2015 nyarán és őszén folytattunk az 1945 és 1989 utáni történelmünk alakulását vizsgálva. feltűnő volt ugyanis, hogy sok a hasonlóság a politikai szándékok, eszközök tekintetében, de szerencsére me

Hetvenöt évvel ezelőtt a Magyar Kommunista Párt (MKP) az 1947-es nemzetgyűlési választásokon tömeges választási csalást követett el. A „kékcédulás választások” néven elhíresült esemény nem tekinthető önmagában álló korszakhatárnak. Sokkal inkább azon folyamat egyik állomásaként értékelhető, melynek során a sztálini Szovjetunió támogatását élvező magyar kommunisták a kizárólagos hatalom magukhoz ragadására törekedtek. A kötet azt a folyamatot

Abaúj-Torna vármegye Magyarország felvidéki része 1881 és 1945 között. A vármegye északi része ma Szlovákia, míg déli része Magyarország területén fekszik. Abaúj vármegye és Torna vármegye egyesítésével jött létre.

A kötetben összegyűjtött jegyzőkönyvek a balatonfüredi fürdő fejlesztésére, a vendégek jólétét előmozdító intézkedésekre vonatkozó erőfeszítésekbe nyújtanak bepillantást, amelyek nemcsak a gyógyfürdő, hanem a település életének szinte minden területét érintették.

A második világháborút követő másfél évben tömeges erőszakhullám söpört végig a magyar vidéken. A Kunmadarason, Miskolcon, Ózdon, Békéscsabán vagy Szegváron kirobbant tüntetések ismét erőszak áldozataivá tették a holokausztot túlélő zsidó közösségeket, és szorosan összefüggtek a háború utáni politikai és társadalmi küzdelem eseményeivel. A könyv első ízben mutatja be a népítéletek, tüntetések és pogromok történetét a politikai rendőrség

Tolcsvai és ragyolci Csoma József (Rásony, 1848. június 27. - Abaújdevecser, 1917. március 1.) történész, heraldikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Csoma József könyve a magyar családi címerek címerművészetét mutatja be, korszakonként, fejlődésében, alakulásaiban és hanyatlásában. Minden egyes fejezet más-más korszakot tárgyal, egészen a magyar címerek kialakulásától az 1848 évi hanyatlásáig. A könyv az eredeti 1913-as kiadás reprint

Mostanra a háború fenekestül felforgatta az emberek életét, és egyre többeket rettegéssel tölt el a gondolat, hogy Anglia talán nem a győztesek oldalán végzi. 1918-ra a világháború sokakat elszakít szeretteiktől. Hunterék, a barátaik és a ház népe bármelyik napon rossz hírt kaphatnak. Edward a házassági problémái elől a frontra menekül. Az ifjú Sadie szerelme, úgy tűnik, viszonzatlan marad, Lauráéknak pedig ott kell hagyniuk a lebombázott Artemis House-t. Et

Könyves Tóth Kálmán (Debrecen, 1837. augusztus 31. – Debrecen, 1924. július 16.) író, református lelkész. Könyves Tóth Mihály református lelkész fia, dr. Könyves Tóth Kálmán unokabátyja. A gróf Degenfeld család kiemelkedő szerepet játszott hazánk történetében és származásuk ellenére ízig-vérig kiváló magyar arisztokratákként viselkedtek. Mindig a fejlődést segítették és támogatták, nem csak gazdasági, de kulturális területen is. A mű az 1893-as k

A BBC History 2024. júniusi számának tartalmából • Nagyhatalmak szorításában: Hogyan jutottunk Trianonig? Mit gondolt Hitler a magyarokról? Mit akart Kádár János? Mit engedett neki Hruscsov és Brezsnyev? • Templomos lovagok a vádlottak padján: tényleg szörnyű bűntetteket követtek el? • Koszorús Ferenc és az 1944-es zsidómentés legendája. • Bostoni teadélután: a gyarmatosítók ellenségei a 18. századi Amerikában. • 1849: támadnak az oroszok! • Fontos

Miként lehet összhangba hozni az erkölcsi államot, Isten országát a világi állammal? Mikor jutunk el a Szent Ágoston-i "csend nyugalmába"? Ha ma, több mint ötven évvel Halecki művének megjelenése után, körülnézünk Európában és a világban, nincs sok okunk a bizakodásra. Olyan jelenségekkel találkozunk, melyekkel a lengyel történészfilozófus nem számolt, de nem is számolhatott. Ám éppen Európa ezeréves históriájának tanulmányozása mondatja Haleckivel: "Ke

A „hétköznapi ember” története ez a második világháborúban... Megkisérel választ adni a kérdésre: Milyen is volt a mindennapokban a háború? Max Hastings húsznál is több kötet szerzője. Könyveiért és újságírói tevékenységéért számos díjat kapott, 2010-ben lovagi címet adományoztak neki.

Holländer Margit tizennyolc esztendős volt, amikor 1944 nyarán zsidó származása miatt elhurcolták. A fiatal lány a magyarországi, vidéki zsidó közösség azon elenyésző hányadához tartozott, akik túlélték a deportálást. Margit megjárta Auschwitz-Birkenaut, Bergen-Belsent és Salzwedelt, csodálatos módon hazatért, és úgy döntött: napló formájában kísérli meg mondatokba foglalni a rettenetet. A csaknem száz oldalnyi terjedelmű, rajzokat, térképeket is tartalma

• Egyetemes történelem
A szerző a legkiválóbb, nemzetközi hírű magyar bizantinológus volt, aki középkori bizánci és nyugati források alapján dolgozta fel Erdély népesedési viszonyainak történetét a honfoglaló magyarság színre lépésétől a mohácsi vészig. Egészen új megvilágításba helyezi a román népelem erdélyi megjelenését és a magyarsággal való kapcsolatát. Egy beszerezhetetlen alapmű 70 év óta első megjelenése. Ha a rumuny-oláhok is itt lettek volna a honfoglaláskor, egészen bizonyosan elveszítették volna népi egyéniségüket, felszívódtak volna a magyarságban s ma nem volna dákoromán kérdés, de Nagyrománia sem. Éppen az a körülmény, hogy az oláhok a magyar királyok engedélyével és támogatásával megőrizhették népszervezeti különállásukat és szokásaikat, aminek aztán nemzetiségi fennmaradásukat köszönhették, bizonyítja a legvilágosabban, hogy ők sem lehettek itt a honfoglaláskor, hanem csak századok múlva jöttek be, amidőn telepítési alapelve lett a magyar királyoknak, hogy a betelepített népeket a lehetőség mértékéig meghagyják a maguk speciális szervezetében és szokásaiban.

Jegyzetek a nyelv születéséről