Történelem vásárlás

Az angolszász országokban folytatott magyar propaganda legfontosabb alakja 1851 után Kossuth Lajos lett. Angliába érkezése után, majd valamivel később az Egyesült Államokban a kor egyik legbefolyásosabb szónokává vált. Magyarországot a modern Európa politikai térképére Kossuth Lajos tette fel. A két világháború között gróf Bethlen István állt a nem hivatalos angolbarát külpolitikai vonal élén. Az ő tevékenysége és tekintélye tartotta életben azt az anglof

"Jankovich Arisztid nevét többnyire a frankhamisítási perrel kapcsolatban emlegetik, sem katonai pályafutása, sem hadtörténeti szakírói munkássága nem ismert. Ebben a kötetben egy, a Nemzeti Hadsereg megalakulásával és első hónapjaival kapcsolatos, kéziratban maradt tanulmányát adjuk közre. Írása kiváló forrás az 1919-es szegedi és dunántúli eseményekre és a 30-as évek közgondolkodására is, sőt a korszakban szokatlan módon kritikus megjegyzéseket is megfoga

Egy átlagos magyar ember sorsának alakulásán keresztül mutatja be a negyvenes- ötvenes- hatvanas évek Magyarországát, sorsfordító eseményeit. A főszereplő a doni áttörés utolsó öt napjának történetét szemlélteti a saját életútjának alakulásával, kezdve a mundér felöltésével, a becsületes szolgálattal, végül a büntetéssel. A kényszerű kiutazás és kint maradás, rácsodálkozás a fél éve kint harcolók helyzetére és helytállására, a lehetetlen fe

A történettudományban mindig izgalmas kérdés, hogyan látták, illetve látják egymást a különböző országok és népek. Az ünnepelt Kelet-Közép-Európa-szakértő történész, Robert William Seton-Watson; a Times egykori nagyhatalmú bécsi tudósítója, későbbi főszerkesztője, Henry Wickham Steed; a világhírű civilizációkutató, Arnold Joseph Toynbee; valamint a brit külügyminisztérium kisebbség- és magyarszakértője, Carlile Aylmer Macartney azon kevés nyugati

Hogyan került a németek kezébe ifj. Horthy Miklós? Miért rabolták el Castro emberei a világbajnok autóversenyzőt? Mi történt a Lindbergh bébivel? Hogy végződött Oroszlánszívű Richárd, Aldo Moro, vagy Jálics Ferenc fogsága? A Múlt-kor nyári számából kiderül.

19. századi történelmünk bővelkedik kiemelkedő tevékenységet kifejtő, nagy hatású politikusokban és gondolkodókban, érthető tehát, hogy az utókor figyelme elsősorban rájuk irányult az elmúlt bő egy évszázadban. Mellettük azonban - méltatlanul - háttérbe szorultak olyan komoly életművet hátrahagyó közéleti szereplők, akiket saját korukban elismertek és megbecsültek, de a korszak alakítására, formálására gyakorolt hatásuk kétségtelenül nem mérhető

A szerző tanulmányai/esszéi a honfoglalás korának egy-egy történeti kérdéséről: A történeti táj Az ómagyar műveltség új képe Adatok a magyar egyháztörténet első fejezetéhez Az etelközi vérszövetség A honfoglaló magyarok művészi kultúrájának nyomai a korai Árpád-korban

Jelen munkám az első Rákóczyak s az őket követő kisebb fejedelmek korában (1630-1662) használt hadieszközök leírását tartalmazza. Nagyobb részletességgel a tűzi-, támadó- és védőfegyvereket tárgyalom, de kiterjeszkedem mindazon eszközökre is, melyek ma hadi élettel kapcsolatban léptek fel. Így sok szó esik a lófelszerelésről-, zászló-, sátor- és tábori hangszerekről. Feldolgozásomban az egyes hadieszközök rövid történeti fejlődése, leírása, fajaina

Huszka József (Kiskunfélegyháza, 1854. november 20. - Budapest, 1934. március 31.) tanár, néprajzkutató. A szerző a magyar ornamentika kutatásának igazi szakértője. A díszítőművészetünk eredetét és különböző kultúrákkal való kapcsolatát vizsgálta élete során és számtalan tanulmányt szentelt a témának. Jelen írása is a téma komoly és mély ismeretéről árulkodik.

Máthé Áron Egy külföldről irányított rendszerváltás. A "rendszerváltás" fogalmának történeti vonatkozásai Olasz Lajos Kieltől Klessheimig. Horthy és Hitler találkozói, 1938-1944 Szakály Sándor A szuverenitás elvesztése. Mit tudhattak és mit tehettek (volna) a magyar állam vezetői 1944. március 19. előtt? Szakály Sándor Hogy történt? A német megszállás emlékezete. Dokumentumok és visszaemlékezések Borhi László Kikényszerített megszállás. Magyarors

A múlt megismerésének egyik legelhanyagoltabb területe, kommunista állam és a történelmi egyházak kapcsolata, az Állami Egyházügyi Hivatal országos, valamint megyei szervezete, tevékenysége.

Egy diktatúra sosincs kész, nincs nyugalmi állapota. Éppen ezért nehéz megállapítani, egy rendszer meddig tekinthető demokratikusnak, és mikortól beszélhetünk diktatúráról - és milyen diktatúráról is beszélhetünk. Magyarországon 1948-ra teljessé vált a kommunista hatalomátvétel, a sztálini rendszer teljes kiépítésére azonban még időre volt szükség. 1949 kulcsév volt ebben a folyamatban, a Rajk-per ugyanis mindenki számára világossá tette, hogy itt nem egy

... és Hídvégi Mikó Ferencz históriája 1594-1613 Bíró Sámuel folytatásával E kötetben két, íróik személyisége s nyelve folytán is érdekes, adalékot vesz az olvasó hazánk újabb történelméhez. Illésházy István eme följegyzéseit (itt 1—134 1.) tudtommal nagy érdemű tudósunk, a hív Horváth Mihály, említé s idézte első, magyar Történelmében (az első kiadás III. k. 122 s több 1.). Wadasi Jankowich Miklós szétárverezett hagyományaiból , vétel út

"A jelen munka az első átfogó feldolgozása a Tanácsköztársaság Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros megyei történetének. Kosztyó Gyula több évig tartó szisztematikus levéltári kutatásainak eredményeképp felvázolja az 1919. március 21. - április 29. közötti rövid időszak közigazgatási és politikai viszonyait, a vármegyei direktóriumok munkáját, azok agitációs tevékenységét, illetve a katasztrofális közellátási állapotokra adott válságenyhítő intézked

A trianoni diktátum előzményei, a béke igazságtalansága, az új határok kialakítása mellett a könyv ismerteti az 1920-1941 közötti időszak gigászi tevékenységét a magyarság megmaradásáért, mely elvezetett az elcsatolt területek több, mint felének a visszaszerzéséhez. Bemutatja azt is, hogy a Trianonkor Magyarországból részesült országok 1941-re vagy megszűntek, vagy felbomlottak, Románia pedig alaposan megcsonkult.

""Beksics könyvét el fogja olvasni mindenki, akit nemzeti létünk nagy problémái érdekelnek. S okulással [...] és nemzeti jövőnkbe vetett törhetetlen bizalommal fogja letenni kezéből. Ahogy Beksicsnek ebben a művében jelentkezik, a história valóban az élet mestere" - így fogalmazott a korabeli kritika erről az eredetileg 1905-ben megjelent könyvről. A Mátyás király birodalma és Magyarország jövője nem tudományos szakmunkának íródott, ezért elsősorban eszmetör

"Szürke" - ez a kortársak és a történetírás által is használt kifejezés egyfajta állandó vagy inkább minősítő jelzőként tapadt Szapáry Gyula grófra, a szakpolitikusra és államférfira. Hiába volt ott számos nagy jelentőségű kormányzati döntésnél, törvények előkészítésénél és azoknak az országgyűlésen való keresztülvitelénél szakminiszterként, majd miniszterelnökként, ám azokat nem az ő személyéhez, nevéhez kapcsolták. Szapáryt egyszerre ve

Nemzeti nagyvizit sorozatunk negyedik kötetének témája az 1848-49-es szabadságharccal kezdődik és az 56-os forradalom elemzésével ér véget. Fejezetenként elemzi a magyar és a világtörténelem valamennyi sorsfordulóját ebben a bő száz esztendőben. Néhány fejezetcím a kötet tartalmából: A trianoni szerződés, A Horthy-korszak külpolitikája a második világháborúig.

Miféle dolog a Nemzeti nagyvizit? Hasonló a kórházihoz, csakhogy ennek során hazánk, nemzetünk sorsa, történelme vétetik alapos vizsgálat alá. Különös, de magyarázható, hogy a vizsgálódást ez esetben is orvos vezeti, név szerint Kásler Miklós professzor, akinek rokonszenves mosolyát nézők milliói ismerhették meg az elmúlt években a televízióból. A most megjelenő ötödik kötet beszélgetései az előző kötetben nem befejezett, 1956-ról és főként a megtor

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Dokumentumok a magyar politikai rendőrség történetéből című forráskiadvány-sorozatának harmadik kötete a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságának 1948 szeptembere és 1949 decembere között keletkezett irataiból válogat. Ebben az időszakban Péter Gábor szervezete az államigazgatási hierarchia eggyel magasabb lépcsőfokára lépett, amelyre a Rajk Lászlót követő új belügyi tárcavezető, Kádár János