Történelem vásárlás

Boncza Berta személye több mint száz éve foglalkoztatja az irodalomtudomány, a képzőművészet és a publicisztika művelői mellett az irodalomkedvelőket is. A szerző, aki Boncza Berta rokona is egyben, ezért is vállalkozott családtörténetének feldolgozására, egyúttal kísérletet téve személyiségének, cselekedetei mozgatórugóinak megértésére. Ez a kötet a téma által megkövetelt alaposságú kutatómunkára, adatgyűjtésre és -rendszerezésre támaszkodik. Az ú

Az európai államosodási folyamatok (államok születése, átalakulása vagy megszűnése) történetileg szinte permanensek voltak. A XIX. század a nemzetállami törekvések előtérbe kerülését hozta, majd a XX. század két véres világháborúja újrarajzolta Európa politikai térképét. A Szovjetunió hidegháborús veresége után korábbi befolyási övezetében új államosodási hullám játszódott le. A Kárpát-medence államföldrajzi viszonyai az 1867-es kiegyezéssel ka

Tévedés ne essék, figyelmezteti az olvasót a szerző: itt a gengszterek a "jó fiúk". A harmincas évek végén az amerikai zsidó maffia - a maga sajátos módján - hadba lépett az amerikai náci Bund ellen, méghozzá egy bíró felkérésére, aki kikötötte: csontok törhetnek, orrok vérezhetnek, de gyilkolni nem szabad. Ha Rejtő Jenő történelmi regényt írt volna, valami ilyesmi került volna ki a keze alól. Sziporkázóan szellemes, szórakoztató, ráadásul az elsőtől az

Mező Gábor előző könyve, A média lenyúlásának titkos története nagy sikert aratott, de újságírókról, médiacárokról és Gyárfás Tamásokról írni azért mindig hálás téma. Most egy egészen más könyvvel jelentkezett, amellyel ismét tabut sért, megkapirgálja a hallgatás falát. "Kedden este átjött Pollner személyesen, hogy gumicsővel megtömjön. Aztán még két napig próbáltak csővel tömni. Szerdán rám tették az infúziót. Délelőtt tíztől éjfélig

1956. október 25-én máig tisztázatlan körülmények között magyar karhatalmi és szovjet katonai alakulatok tüzet nyitottak a Kossuth téren gyülekező békés tüntetőkre. Az áldozatok pontos száma a mai napig ismeretlen. A tér 2014-es átépítése során az Országház egyik korábbi szellőzőalagútjában kapott helyet a sortűz és a forradalom áldozatai előtt tisztelgő központi kiállítás és emlékhely. A kiadvány a korszak történetét és a forradalmat röviden ism

1956 60. évfordulóján íródott könyvet tart kezében az Olvasó. 60 év kellő időbeli távolságra van ahhoz, hogy objektíven meg lehessen ítélni a forradalom eseményeit, és kellő távolságra ahhoz is, hogy a történelemtudománynak hála sok-sok homályba vesző részlet is napvilágra kerüljön. Viszont kellően közel ahhoz, hogy mindannyiunknak legyen olyan rokona, ismerőse, aki átélte, túlélte, megélte, és kellően közel ahhoz, hogy akár még a mi életünkre is hat

Bethlen Miklós (1642-1716) erdélyi kancellár az elmúlt évszázad során fokozatosan vált a kora újkori erdélyi politika ikonikus alakjává és a régi magyar irodalom kanonizált szerzőjévé. Nagy formátumú államférfi, a magyar önéletírás-irodalom egyik legkiválóbb képviselője, óriási műveltség birtokosa, egyszersmind kora aktuális eszmeáramlataiban magas szinten tájékozódó, egyéni karakterű vallásos és filozófiai gondolkodó volt. Rendkívül kiterjedt eur

Az időrendet betartva sorozatunk máris egy nagyasszonnyal, Géza fejedelem feleségével, Saroltával kezdődik. Utána jönnek az igazi királynék: Szent István felesége, Gizella, Orseolo Péter felesége, Judit, és I. András neje, Anasztázia. Mivel elég kevés adat áll rendelkezésre a hölgyekről, viszonylag sokat írunk majd a középkori nők helyzetéről. De még ebben a kötetben lesz szó a következő királyok - I. Béla, Salamon, I. Géza, 1.(Szent) László és Könyves K

Lenin, Sztálin, Hruscsov, Rákosi, Kádár: a kommunizmus hírhedt alakjai többnyire ismert figurái a 20. századi egyetemes történelemnek, ahogy a kiindulási alap, a marxi életmű is. A 20-as évektől kibontakozó véres keleti diktatúra nemcsak a szovjet rendszer sajátja volt, az eszmét szervezetten exportálták a kelet-európai országokba is a világháborút követően, amivel elérték, hogy az Elbától keletre Ázsia túlpartjáig kommunista önkényuralmak irányítottak mil

A csíksomlyói Máriához hittel menjetek, a csíksomlyói Máriától a hit tüzét vigyétek s akkor az Ő csodatevő ereje a ti lelketekben folytatódni fog. Vígasztal, gyógyít. Veletek örvend, veletek szenved.

Az Aranybulla, illetve annak utóélete a magyar parlamentarizmus kialakulásának egyik alappillére. Hatása az 1222-es kiadását követően évszázadokon át meghatározó volt. Az arany királyi függőpecséttel ellátott dokumentum kibocsátása II. András (1205-1235) Árpád-házi uralkodó nevéhez kötődik. Az Aranybulla kiadásának pontos okai és előzményei ma is kutatás tárgyát képezik.

M. Tayyib Gökbilgin nemzetközi szinten publikáló tudós volt, aki ismerte azokat a nyelveket, amelyek szükségesek az oszmán források megfelelő elemzéséhez. Gökbilgin azonban annak a generációnak a sarja, amely identitását az Oszmán Birodalomból a Köztársaságba örökölte át. Személyesen volt szemtanúja annak, hogy a súlyos háborús körülmények után tulajdonképpen hamvaiból született állam Atatürk keze alatt hogyan nyerte el életképes, hosszú távú jellegé

Két királyról szól ez a kötet. Apa és fia nagyon különböztek egymástól. Az egyiknek a nevét és törvényeit ma is emlegetik, idézik némelyik mondását, és sokan még azt is tudják, hogy a maga korában ő volt a legműveltebb, legtudósabb király egész Európában – míg a fiának sokan még a nevét sem képesek felidézni. Könyves Kálmán az egyik, és II. István a másik. Nagy apának kis fia – ez sokszor az utódok sorsa. A Magyar királyok és uralkodók sorozat

Székely, avagy Dózsa György 1514-ben "15 perc hírnév"-re tett szert. A szerző az 1514-ben, az oszmánok ellen hirdetett keresztes hadjárat során lázadássá fajuló események vezéralakjáról az utóbbi 150 évben kialakult képet vizsgálja és változását (illetve változatlanságát) mutatja be. A lázadás ugyan múló epizód volt a Magyar Királyság életében, és jóllehet valós problémákat is a felszínre hozott, de a "nép" mégsem alkotott róla meséket, történetek

A népszerű szerzőnek eddig tíz könyve jelent meg, sajátos megközelítési módja minden témánál garancia a parázs vitákra. A Kettészakadt Magyarország című kötete bámulatos sikert aratott. Ebben a könyvében Börcsök Mária a demokrácia sajátos, ámde megkerülhetetlen ellentmondásairól ír, történelmi távlatokat nyitva. Históriánk legrokonszenvesebbnek tartott alakjai – mint például II. Rákóczi Ferenc vagy Kossuth Lajos – általában kudarcot vallottak. Pa

Paul Hollander munkája alapmű azok számára, akik érteni akarják, miért vonzotta a nyugati értelmiség egy részét a sztálini Szovjetunió, majd később Kína, Kuba, Vietnám vagy éppen Albánia. A politikai zarándokok nem egyszerű turistaként keltek útra, hanem a saját társadalmukkal szembeni alternatívát keresték. Nem a valóságot látták, hanem azt, amit látni szerettek volna. Ezért tudtak olyan művészek, írók és újságírók, mint G. B. Shaw, H. G. Wells vagy Li

Eddig csupán ketten tettek kísérletet arra az 1920-as években, hogy összegyűjtsék a fehérterror halálos áldozatainak és elkövetőinek névsorát, ám munkájukat sosem publikálták. Dr. Váry Albert koronaügyész-helyettes egy bizalmas jelentésében több esetet is feldolgozott, de munkája politikai okokból félbemaradt, és nem jelent meg, ahogy Fényes László újságíró gyűjtése sem. Míg a Horthy-korszakban tagadták vagy kisebbítették a gyilkosságok tényét, 1945 u

A rendszerváltozás magyar valóságát, társadalmának jövőjét meghatározták a demokratikus átmenet során létrejött politikai szervezetek, amelyek közül az 1990-es, első szabad választásokon győztes Magyar Demokrata Fórum kialakulását és korai időszakát dolgozza fel a kötet, amelyet az olvasó a kezében tart. Szécsi Árpád arra kereste a választ, hogyan határozták meg mozgalmi előzményei és jellemzői az MDF történetének első két évét, illetve milyen szer

"„Mikor ugyanis az elmúlt esztendőben Erdélyben laktam, s a levegő, a víz és minden, amit nem tudunk nélku¨lözni, rendkívu¨l ellenséges volt, az ottani nép erkölcse, nyelve, beszéde és gondolkozása természetemmel teljességgel ellenkezett, mégis találtam olyan helyeket, amelyeket gyakran hiába keresu¨nk. Hogy most ne szóljak a könyvekről, amelyek nagy hatalmukkal képesek a hozzájuk fordulót eligazítani, Zlatna híres bányája, amelyet a bosszúságok elől meneku

A könyv a Szovjetunió teljes történetét mutatja be az 1917-es októberi forradalomtól kezdve a birodalom széteséséig, sőt kiegészül a posztszovjet korszakkal, amely már a mai Oroszország lehetséges fejlődési útjait vizsgálja. A rendszerváltás óta ez az első átfogó mű, amely a Szovjetunió "tündökléséről és bukásáról" szól. Sok olyan új tényt és adatot közöl, amelyet nem ismerhettünk eddig, a szerző ugyanis hozzáférhetett az oroszországi levéltárak