Történelem vásárlás

Kardos Gábor: Békeszerződések és nemzetközi jog Németh György: Béke a görög világban Grüll Tibor: A Janus-arcú béke Pete László: A lodi béke és a Lega Italica. Békekötés és politikai egyensúly Sahin-Tóth Péter: Az örök béke. Sully herceg ideája Európa újjárendezésére Oborni Teréz: A váradi béke, 1538. A békekötés, amely kettészakította a Magyar Királyságot Ágoston Gábor: A jó és biztos béke. Mindig az erősebb fél diktál. Diplomácia és

Zita királyné élete is elég tragikus volt, hiszen alig ment férjhez IV. Károlyhoz, kitört a világháború, és bár sorra szülte férjének a gyerekeket, Károly pedig osztrák császár és magyar király lett – a történelem elsöpörte mindkettejüket. Vereség, lemondás, két sikertelen próbálkozás a magyar trón – legalább a magyar! – megszerzésére, aztán nagyhatalmi összefogással száműzetés, ahol férjét utolérte a halál. Keveset tud az átlagember arról, h

A Császári és Királyi 9. huszárezredet I. Lipót császár és király 1688-ban alapította Czobor gróf lovashadtestéből. Az ezred Európa különböző harcterein 66 híres ütközetben vett részt. 13 tiszt Mária Terézia-rendet kapott, 24 huszárt arany vitézségi éremmel tüntettek ki. Az ezred történetét a rendelkezésre álló okmányok alapján Korda Ignác ezredes dolgozta fel az 1903. évig. Az 1904-12-ig terjedő évek eseményeit Riedl Miklós altábornagy és Mirbach T

,,Hogy ennek a könyvnek a tartalmát minél változatosabbá tehessük, sorra megkerestük a legmagyarabb csapattestek parancsnokságait is, hiteles adatokat kérvén azokról a katonákról, akik leginkább kitüntették magukat a harctéren. Az igazi hősök méltatását ... ki akartuk így bővíteni magáról a harctérről is.

Hiánypótló kötetet tart kezében az olvasó: a kiadvány a 20. század tragikus történelmi eseményeinek kevésbé ismert fejezetét, a kárpátaljai magyar és német lakosság 1944-1945-ben, illetve az azt követő években elszenvedett tragédiáját mutatja be források tükrében. A 20. század tragikus történelmi eseményeinek kevésbé ismert fejezete a kárpátaljai magyar és német lakosság 1944-1945-ben, illetve az azt követő években elszenvedett tragédiája. A magyar tö

A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulójának alkalmából azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a 2020-ban útjára indított, rendszerváltással foglalkozó online kronológiáját bővítve bemutassa 1956 változó értékelését-értelmezését. Nem csupán a politikai indíttatású interpretációkat kívántuk ismertetni, de igyekeztünk kitérni arra is, hogy a változó recepció hogyan jelent

A Fordított napló gerincét a Nyüzsgő fedőnevű célszemélyről, Miszlivetz Ferencről szóló titkosszolgálati jelentések adják. A napi operatív jelentések ritka kivételtől eltekintve nem fedik fel az információszerzés módját, annak körülményeit, de a titkos informátor személyét sem. Tájékoztatnak viszont a titkosszolgálatok érdeklődési köréről, az "ellenzéki-ellenséges" célszemélyek és mozgalmak egyre bővülő hálózatáról és tevékenységéről. A k

Perczel Miklós naplója túlzás nélkül a törökországi és egyesült államokbeli az 1848-1849-es emigráció történetének egyik legfontosabb és legrészletesebb forrása. Értékét nem csak a politikai fejleményekről, a menekülteket befogadó országokról, népekről, a küzdelmes mindennapi életről szóló őszinte és sokszor kendőzetlen leírás adja, hanem hozzájárul a naplóíró, és egyben rajongásig szeretett bátyja, Perczel Mór gondolatvilágának, személyiség

Pálosfalvi Tamás A király emberei. Mátyás és a hatalmi elit Szemethy Tamás Katonabárók és hivatalnok grófok. Főnemesi rangemelések a Magyar Királyságban a török kiűzése után Hermann Róbert Négy nemzedék. Elitek küzdelme a trón árnyékában a reformkortól a kiegyezésig Püski Levente Elitek a Horthy-kori Magyarországon Veszprémy László Bernát Isten veled, Aladár! Elitcsere a magyar közigazgatásban a német megszállás után Veszprémy László Bernát Tan

Koloh Gábor (Gyula, 1987) az Eötvös Loránd Tudományegyetem gazdaság- és társadalomtörténet szakirányán szerzett mesterszakos diplomát (2013), majd ugyanott védte meg doktori disszertációját (2018). Jelen kötete a két világháború közötti Magyarország társadalmának életét érintő - főképp értelmiségi - diskurzusokban nagy port kavart ormánsági egykekérdéshez ad új szempontokat. A Nyugat hasábjain jelent meg 1933-ban Illyés Gyula Pusztulás című esszéje,

Az 1956-os Intézet XXVI. Évkönyve A Kádár-korszak és a rendszerváltás. Elit, értékrend és konfliktus című kutatási projekt első "terméke". Erről szóló pályázatunk elnyerte a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal (korábbi nevén OTKA) támogatását. A munkát 2020 őszén kezdtük el. A Kádár-korszak és a rendszerváltás történeteit vizsgáljuk a pozicionális csúcselit alatti réteg perspektívájából, akik nem tartoztak a korszak vezető politik

"...kéntses Tárház nélkül a fejedelem tsak könyörületességből él, sőt minden szomszédinak laptája". Ismeretes, hogy Erdély fejedelmei, különösen Bethlen Gábor és utódai, mindent megtettek azért, hogy lehetőségeikhez mérten gyarapítsák a kincstár bevételeit. A kötetben közreadott források és a bevezető tanulmányok révén egy magyarországi minta alapján Erdélyben is meghonosított kormányzati tisztség, a fejedelmi prefektusi hivatal genezisét, fejlődést

Két fivér és a fiatalabbik fia; ők hárman több mint fél évszázadon át uralták a Habsburgok vezette birodalmat. II. József tíz évig, II. Lipót csak kettőig, míg I. Ferenc aztán 43 éven át tartotta a kezében a kormányzást, hatalmas történelmi viharok közepette. II. József dolga akár még viszonylag könnyűnek is látszhatott, bár belebukott saját reformkísérleteibe. Az öccsének, II. Lipótnak a birodalom élén nem sok idő és szerep jutott: elvitte egy betegsé

„Az Afganisztán-iratok Amerika ostoba közép-ázsiai beavatkozásának boncjelentése. Vádirat az amerikai elbizakodottság ellen, egyben figyelmeztetés jövendő vezetőknek.” Kevin Maurer, A Bin Laden-akció társszerzője A vietnámi és iraki háborúkkal ellentétben az Afganisztán ellen 2001-ben indított amerikai támadásokat a közvélemény szinte egyhangúlag támogatta. A célok eleinte világosak voltak: legyőzni az al-Káidát, és megakadályozni, hogy a szeptember 11-

Egy asszony, akinek választania kell férje, a király és a trónra törő testvére között... A vörös és a fehér rózsa között.Amikor Tudor Henrik felemeli az angol koronát a bosworthi csatatér sarából, már tudja, hogy feleségül kell vennie az ellenséges York-ház hercegnőjét, Elizabethet, hogy ily módon egyesítsék a csaknem húsz éve folyó háború által megosztott országot. Csakhogy a menyasszony még mindig Henrik meggyilkolt ellenségébe, III. Richardba szerelmes

Kötetünk egy tudományos konferencia szerkesztett anyagát tartalmazza, amelyet az Országgyűlés Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága szervezett 2013. október 4-én Gróf Bethlen István és kora címmel. A kötet szerzői (Ablonczy Balázs, Gyáni Gábor, Gyurgyák János, Paksa Rudolf, Püski Levente, Romsics Ignác, Sipos József, Tomka Béla, Tőkéczki László, Ujváry Gábor, Ungváry Krisztián és Zeidler Miklós) különb-különb megközelítéssel és szemléle

A történelmi Magyarország 325 411 km2-nyi területén 1910-ben 20 886 487 ember élt. Ha ebből leszámítjuk a belső ügyeinek intézésében csaknem teljes önállóságot élvező Horvát-Szlavónia területét és népességét, 282 870 km2-t és 18 264 533 főnyi lakost kapunk. Ezt a még mindig tekintélyes nagyságú népességet többféle tényező (elsősorban a vagyon és a foglalkozás, továbbá a származás és hagyományok, vallás és nemzetiség stb.) osztotta-tagolta egym

Eddig csupán ketten tettek kísérletet arra az 1920-as években, hogy összegyűjtsék a fehérterror halálos áldozatainak és elkövetőinek névsorát, ám munkájukat sosem publikálták. Dr. Váry Albert koronaügyész-helyettes egy bizalmas jelentésében több esetet is feldolgozott, de munkája politikai okokból félbemaradt, és nem jelent meg, ahogy Fényes László újságíró gyűjtése sem. Míg a Horthy-korszakban tagadták vagy kisebbítették a gyilkosságok tényét, 1945 u

Kócsy Erzsébet a Horthy-korszak egyik ismert történészének/írójának, Asztalos Miklósnak a felesége volt. Férjét Budapest közelgő ostroma elől köztisztviselőként a Dunántúlra evakuálták, így ő egyedül, majd barátokkal vészelte át a város szovjet ostromát budai házukban. Erről végig részletes naplót vezetett, feljegyezte a vele és a környezetében lévőkkel történő szinte eseményeket. Oldalain megelevenednek a megszállás hétköznapjai, apróbb-nagyobb

Európa legfiatalabb állama alig 500 kilométerre fekszik Magyarország röszkei határátkelőhelyétől. Az egykori jugoszláv autonóm tartomány - évtizedes ENSZ-igazgatást követően - 2008. február 17-én egyoldalú függetlenségi nyilatkozattal kivált a Szerb Köztársaságból, és belépett az önálló államok sorába. Koszovó helyén nem volt semmilyen középkori vagy újkori államalakulat, területe birodalmak része volt a történelem során. A terület egészére vagy eg