Történelem vásárlás

Somogyszilnak az a történelmi szerep jutott, egyrészt a korszerűen gazdálkodó Hunyady uradalom, másrészt lakosságának sajátos összetétele alapján, hogy a körötte lévő somogyi és tolnai községeket magához integrálja. Virágzó gazdasági és kulturális élete révén politikai centrum is lett, a civil szervezkedésekhez a falu önmaga adta nemcsak a szellemi, hanem az anyagi tőkét is. Ám a felfordult világ nem könyörült a mi falunkon sem, zilált körülmények szag

Révay Péter (1568-1622), a tudós koronaőr nem elégedett meg 1613-ban kiadott koronatörténetével: hét évvel később, 1620-ban új mű írásába kezdett. Ekkor már az egész ország históriáját kívánta elbeszélni. Így született meg a "Magyar Királyság birodalmáról és szent koronájáról szóló hét század" (De monarchia et sacra corona regni Hungariae centuriae septem). Munkája különösen saját korára nézve értékes kútfő: sok új részletet tudhatunk meg bel

Ülj oda a nagyi lábához, és csak hallgasd, mit mesél. Engedd beszélni a nagypapát, mert kincseket is érhetnek a tapasztalatai. Tiszteld az idős szomszédasszonyt, ha tanácsot akar adni az élethez. Körülöttünk élnek azok az idős emberek, akiknek érdemes adni a szavára, keresd a társaságukat, és szívd magadba a tudást, amit átadhatnak. Ez a napló egy idős hölgy szemüvegén át mutatja be a közelmúlt eseményeit és osztja meg személyes tapasztalatait '56 forradalmi

Ez a kötet két külön írást tartalmaz. Az első, az Egy jótanuló emlékiratai életének első 18 évéről szól, meg az akkor kezdődött szenvedélyek későbbi eseményeiről, a második, a Kis lázadásaim pedig a következő 10-es, 20-as éveiről, szakmai sikereiről és a Kádár-rendszerrel történt apró ütközéseiről. Na, és egy újabb szenvedély keletkezik. "Azt kívántam, hogy támassza fel a szüleimet. Persze, nem kívántam lehetetlent, hogy lángcsóva kíséreté

A kötetben található írások között persze különböző műfajú dolgozatokkal találkozhat az olvasó. Vannak köztük tudományos kutatás eredményeként létrejött tanulmányok, de rövidebb, ismeretterjesztő célzattal megírt munkák is. Ám mindegyikre jellemző, hogy helytörténeti vonatkozásokat tartalmaz elsősorban.

Van az úgy, hogy az ember élete delén végre megnyugszik és él mint Marci Hevesen. Nagy Antal kalandos életében véget érni látszott a kis magyar odüsszeia. 34 éves korára szolid egzisztenciát teremtett, családot alapított és feleségével együtt gondoskodott két kisfiuk neveléséről. A deus ex machina 1968 végén következett be, amikor a Belügyminisztérium "fejvadászai" megkeresték az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékáni hivatalában azzal az ajánlatukkal, ho

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Természettudományi és Agrártudományi Szakosztályának szervezésében 2011. április 11-én emlékülést rendeztek Nyárády Erazmus Gyula, a nagy hírű gondolat, hogy Váczy Kálmán és Bartha Sándor 1988-s könyvét (Nyárády Erazmus Gyula a természettudós) újra közzé kéne tenni. A tervezgetés rendjét úgy döntöttük, hogy kiegészítjük a kötetet az emlékülésen elhangzott szövegekkel. Kutatásainknak talán legfontosabb eredménye, hog

Napjainkban ismét - a történelem során korántsem először - reneszánszát éli a történeti biográfia. Aligha van olyan történeti műfaj, amely jobban érdekli a nagyközönséget, mint az életrajz. Másrészt számos történész is szívesen áldoz időt, energiát egy-egy kiemelkedő vagy éppen a fő folyamatokat a háttérből befolyásoló személyiség pályaképének és azt megalapozó, befolyásoló életkörülményeinek, az őt ért hatásoknak a feltárására, illetve a

A szerző monográfiája a hatalmas irodalom magas színvonalú feldolgozásával és helytörténeti munkáknál szokatlanul bő levéltári források felhasználásával készült. A munka gerincét az 1949-1956 közötti úgynevezett Rákosi-rendszer paraszt- és mezőgazdasági politikájának bemutatása adja. A kötet fő fejezetei az időszak legfontosabb problémáival foglalkoznak. A szerző bemutatja a birtokviszonyok alakulását, a mezőgazdasági termelés rendkívül sanyarú felt

Magyarország, a Monarchia részeként, kényszerűen lépett be a Nagy Háborúba. A nemzet megmozdult, és a magyar lobogó a hazaszeretetnek, a hótisztaságú becsületességnek és az életbe vetett reménységnek a színeivel lengette bokrétás pompáját országszerte. Mindenki elment, vagy menni készült. Rendíthetetlen hittel és bizalommal masíroztak Istenért, Hazáért és az igazságosabb jövendőért meginduló újabb és újabb harcokba. A világégés okozta, soha be nem heg

A szélsőjobboldali eszmék - melyek képviselői 20. század első felében Európa-szerte mozgalmakat, pártokat szerveztek, s több országban hosszabb-rövidebb ideig a hatalmat is birtokolták - Magyarország korabeli életében is jelentős szerepet játszottak. Ezek emléke, ideológiai és politikai hatásai ma is hatnak a magyar társadalom egyes rétegeire. Nemcsak képviselőik, hanem más - sokszor egymással ellentétes - politikai irányzatok prominensei, sőt, esetenként hivatá

Magyar múlt riporter szemmel (1945-1990) "Beteg a világ. Nagyon beteg" Ezt nem én mondom, s nem is Speidl Zoltán, hanem egyik 90 éves riportalanya, aki egy hajdan életképes tanyán már csak tengődött a nyolcvanas években. A szerzővel együtt mit is mondhatnánk neki a világ betegségéről? Hogy majd meggyógyulunk? Speidl Zoltán ezekkel az írásokkal elszámol a múlttal.

Több évtizeddel az Antall-kormány regnálása után mit tehet a XXI. század tudósa? Mit tehet Bertalan Péter tanár úr? Az Antall-korszak krónikása újabb tudományos művet alkotott. S kinek íródott e könyv? Azoknak, akik még éltek a szocialista tervgazdasági és társadalmi rendszerben. Hogy lássák a múltat, amelyet átéltek, s főleg érzékeljék a változásokat. Azoknak, akik a rendszerváltozás idején születtek vagy azt követően. Egyetemistáknak, akik tanulnak a r

Torma Zsófia Csicsókeresztúr 1832. szeptember 27. - Szászváros 1899. november 14. A Kárpát-medence legértékesebb neolitleleteinek felfedezője, amit ma tordosi leletek néven ismerünk. Kutatásai során különböző töredékeket talált, amelyeknek a székely rovásírásra emlékeztető jelei a sumer-akkád és az erdélyi jelek összehasonlítására vezették. Így bizonyítva egy nyolc-kilencezer éve a Kárpát-medencében írással rendelkező népnek a létét és továbbé

A Nemzeti Portrétár kiadványainak sorában elsőként a betléri Andrássy-kastélyban őrzött, 9. számú Nádasdy-huszárezred tisztjeiről fennmaradt portrék kerülnek bemutatásra. A huszárok életrajzai érdekes és hű lenyomatai a 18. századi történelemnek.

Prof. Dr. Freund Tamásnak, a Magyar Tudományos Akadémia elnőkének ajánlásából idézünk néhány gondolatot. Prof. Dr. Poór Gyula Széchenyi-díjas akadémikus egész életét a mozgásszervi betegek gyógyításának szentelte. A rochesteri Mayo Klinikán a csontritkulás következményeinek tudományos vizsgálatát végezte, és az ehhez kapcsolódó publikációk hozták meg számára a nemzetközi elismertséget. Vezetői funkciói közül az ORFI főigazgatójaként végzett negy

Az úttörő jelentőségű esszékötet Ciszjordánia (a Nyugati part) és a Gázai övezet több mint öt évtizede tartó megszállását mutatja be a hétköznapok perspektívájából. Érzékeny és megrendítő esszék révén az olvasók egyedülálló betekintést kapnak arról, hogyan élik meg mindennapjaikat az érintettek a különböző megszállási zónákban. Az olvasók a napi híreken túlmutató, árnyalt képet kapnak arról, milyen áldozatokat követel a megszállás.

Romsics Ignác nagyívű szintézise a magyar történelem utolsó száz évét a történettudomány és a társtudományok eredményei alapján teszi mérlegre. A nyolc nagy fejezet tárgya a XX. századi magyar történelem egymást követő - és rendszerint egymást tagadó - nyolc nagy korszaka, kitágítva az időhatárokat az első világháború előtti három-négy évtizedre és befejezésként a rendszerváltozás utáni húsz évre. Az egyes fejezeteken belül minden esetben tematik

A könyv a Moldovai Szovjet Szocialista Köztársaság veteránjainak visszaemlékezései alapján mutatja be az afganisztáni háborút, amelyet Dmitrij  Usztinov, a Szovjetúnió védelmi minisztere „egy korlátozott szovjet kontingens Afganisztánban való tartózkodásának" nevezett. Olyan kontingensnek, amelynek sosem sikerült úrrá lennie Afganisztán területének 20 százalékán, és amely nem tudta megtörni a megszelídíthetetlen afgánokat. I. fejezet: Az afganisztáni hábor

A világtörténelemből levonható egyik fontos tanulság az, hogy a háború, a harc nem természetes közege az emberiségnek, mert az emberek többsége élni, örülni, gyarapodni szeret főleg, nem pedig ölni vagy erőszakos halált halni. Gyilkolni vagy fegyver által veszni akkor sem jobb vagy könnyebb, ha mi vagyunk a megtámadott fél, és - amint azt az ukránok teszik 2022. február 24. óta - a családunkat, a földünket, a gyerekeink jövőjét, a hazánkat védelmezzük. Nem, a