Történelem vásárlás

Minden az évről, napi krónika, az évhez kapcsolódó részletek a Változó Világ más köteteiből.

Napóleon rendkívüli pályafutása több nemzedéket lenyűgözött. Ő képviseli azt az álmot, hogy az egyén kiemelkedhet abból a társadalmi környezetből, amelyben megszületett, s rendkívüli erőfeszítések árán birtokba veheti a világot. Ugyanakkor sorsa arra is figyelmeztet, hogy aki nem tud határt szabni ambícióinak, arra törvényszerűen bukás vár. Hogyan látjuk ma, a 21. század elején Napóleont? Ki volt ő? Hódító, államférfi, hősszerelmes, felszabadító va

Csehszlovákia külkapcsolatai a harmadik világban egy valóságos "terra incognitának" számítanak a magyar historiográfiában, pedig a hidegháború alatt Prága nagyon aktív külpolitikát folytatott ezekben régiókban: Kubától kezdve Afrikán át egészen Dél-Kelet-Ázsiáig bezárólag szinte mindenhova szállítottak fegyvert, miközben csehszlovák katonai szakértők, hadmérnökök és tanácsadók ezrei vettek részt a helyi haderők fejlesztésében. Ugyanakkor a csehszlovák

A könyvíró a legendává nemesült Reviczky Imre ezredesnek állít emléket e könyvben, amikor élettörténetét, nem mindennapi tetteinek krónikáját tárja az olvasó elé. Reviczky Imre rövid, alig hatvan évre szabott élete azért válhatott regényessé és példamutatóvá, mert az adott történelmi korban és helyzetben, amikor az embertelenség és az ember, ember elleni brutalitása ragadta magához az irányítást, katonai karrierjét, sőt életét kockáztatva bátor elle

Corrie Ten Boom (1892 - 1983), az első hivatalos engedéllyel rendelkező holland órásmesternő békés polgári élete gyökeresen felfordul, amikor a nácik megszállják Hollandiát. A hitvalló keresztény család azonnal az üldözöttek mellé áll, és haarlemi házukban, a Beje-ben rejtekhelyet alakítanak ki, zsidókat bújtatnak és együttműködnek a földalatti ellenállással. Corrie óriási leleményességgel szerez élelmet és iratokat, tevékenysége kiterjedt mentőhálóz

Ne higgyük, hogy a történelmet a Párkák valami láthatatlan parancs szerint szövik. Az sem igaz, amit a történelmi materializmus tanított, hogy az egyének nem igazán számítanak, a világot a tömegek tevékenysége formálja. Tömegek hullámzanak a mozivászon dokumentumfilmjein és a valóság filmeknél gazdagabb gondolatbeli "képernyőjén". De mi mozgatta ezeket a néptömegeket? Milyen eszmék vezettek a változásokhoz? És kik fogalmazták meg ezeket a gondolatokat? A jelen

Kempelen Béla a kiváló családfakutató jelen kötetében a magyar főrangú családok történetét, családi kapcsolatait, címereit és a társadalomban elfoglalt helyüket mutatja be. A könyv a maga nemében is kuriózum, hisz ilyen mélységében még senki nem dolgozta fel a magyar főrangú családokat. A kiadvány reprint kiadása az eredetinek.

III. Béla király 1183-ban, a ciszterek letelepítésével megalapította Szentgotthárdot, amelynek eseményekben, emlékekben és értékekben gazdag múltját ismerhetjük meg e könyvből. amelynek további célja, hogy bemutassa a hármas határ városának valódi értékeit. Az olvasó érdekes és izgalmas történelmi, valamint a szentgotthárdi mindennapokat szemléltető sétát tehet e könyvet lapozgatva. Egyben egyházi hagyatékok, polgári értékek, illetve ipari emlékek, ter

A jelen kötetben Jakkó László huszárkapitány (1781-1833), a napóleoni háborúk idején élt és jelentős harctéri tapasztalatot szerzett katonatiszt két fontos műve olvasható. Az új hadi-tudomány lelke címet viselő írás egy porosz hadtudományi munka, az Adam Dietrich Heinrich von Bülow által jegyzett Geist des neuern Kriegssystems (1799) részleges magyar nyelvű fordítása, amely 1809-ben nyomtatásban is megjelent. A második mű - Hadi-fortélyok a régieknél - Sextus

Laurentius Eiseler egy a sok fiatal közül, akiket jómódú szüleik külföldi iskolákba küldtek tanulni. Őt Bécsből Strasbourgba. A strasbourgi Johann Sturm alapította Academia ékesszólás-stúdiumai európai hírűek voltak a korszakban. Melchior Junius óráin több alkalommal kellett olyan szemináriumi dolgozatot írni, hogy egy-egy latin műfaj feldolgozásához valamilyen aktuális történeti témát választhatott a hallgató. Az ifjú Eiseler a Magyar Királyság hadszínter

A svájci származású Pierre Gilliard (1879-1962) az 1905-ös forradalom kellős közepén érkezett Oroszországba, és a polgárháború idején tért haza. Éveken keresztül élt a cári családban, és közelről látta II. Miklós, Alexandra cárné, négy lányuk és vérzékenységben szenvedő fiúk mindennapjait. 1913-ban hivatalosan is kinevezték a cárevics nevelőjének. A jó szemű megfigyelő, aki szívesen fényképezte a cári család tagjait, és aki egészen eredeti pedag

Sorozatunk kilencedik kötetében a három utolsó Árpád-házi király sorsát mutatjuk be. A tatárjárás utáni évtizedekben az országot rendbe tévő IV. Béla fia, V. István, a „nagy remények királya” sikerek és kudarcok közepette pergette azt a rövid időt, ami jutott neki a magyar trónon. A fia, IV. László pedig nem véletlenül kapta már életében a „Kun” melléknevet – nem is volt annyira magyar, mint amennyire kun. Ő volt az, aki saját alattvalói ellenében

A kötetben az 1956-os magyar forradalomnak az ukrán társadalomra 1956-1959 között gyakorolt közvetlen és elhúzódó hatásáról adunk közre levéltári dokumentumokat. Olyan különleges, illetve operatív jelentéseket, feljegyzéseket közlünk, amelyek rávilágítanak a forradalmi események széles körű visszhangjára a kulturális és tudományos közegben, az egyetemi hallgatók - többek között a külföldi vendéghallgatók -, továbbá a munkások körében. Minderről o

Szerző ismerteti a magyar őstörténetet az Ősgeszták tükrében: bár már Anonymus rámutatott Dentu-Magyaria, mint őshaza tényére, ezen elméletet azonban dr. Padányi Viktor és dr. Nagy Sándor dolgozták ki. A magyarság őseinek - szabírok és onogurok - több őshazája, kétnyelvűsége és különböző származása indokolta a Vérszerződés szükségességét, ami mellőzhető lett volna vérrokonok esetében. Stein Aurél szerint a honfoglaló magyarság közigazgatási és

"Az 1956-os forradalom és szabadságharc kutatásának egy speciális területe a nyugati sajtócikkek elemzése. E kötet ezzel a tematikával foglalkozik. A szerző többéves kutatómunkája és doktori disszertációja alapján elkészített könyv az angol nyelvű sajtó segítségével kalauzolja az érdeklődőket az 1956. november 4-e utáni történések sűrűjében. Lényegében három nagyobb fejezetben ismerhetjük meg az angolszász sajtó szemszögéből az eltiport magyar forrad

A kilencvenes évek elején egy olyan hetilap munkatársa voltam, melytől sokan azt várták, hogy afféle magyar Der Spiegel lesz, ehelyett - egyik napról a másikra koldusbotra jutva - megszűnt. Fizetést már hónapok óta nem kaptunk, s most azon törhettem a fejem, mihez kezdjek: akkor volt másfél éves a fiam. Hamarjában csak egyetlen mentőötletem támadt: az utolsó, itt már le nem közölt cikkemmel beállítottam az akkortájt még szabadelvű szellemben szerkesztett napilaphoz

Eger, a javarészt katolikus felekezetű Heves megye és az egri érsekség központja, sok szállal kötődik a katolikus egyházhoz. A második világháború után az állam és az egyház viszonyát a kooperatív munkamegosztáson alapuló rendezés helyett - a demokrácia felőrlésével párhuzamosan - egyre inkább a "klerikális reakció" elleni kérlelhetetlen harc határozta meg. Az egyházak térdre kényszerítésének első felvonása az 1940-es évek második felében helyi szinten

"Amikor Munkács páratlanul gazdag zsidó örökségéről e rendkívül informatív albumot tartja kezében az Olvasó, a magyarországi könyvkiadás régi adósságát törleszti. Munkács hosszú ideig a magyar ajkú zsidóság egyik fényesen csillogó ékköve, a magyarországi haszidizmus fontos fellegvára volt. Horvát Éva kifejező fotóit tanulmányozva és Cseh Viktor értő szövegét olvasva, végre lehetőségünk nyílik a találkozásra közös múltunk mindeddig sajnálatosan

Csorba László A politikus Petőfi. Kultusz nélkül, tisztelettel Hermann Róbert Vasvári Pál. A nagy nap másik vezére Fleisz János Irínyi József. Aki a 12 pontot megfogalmazta E. Csorba Csilla A forradalmár. Irányi Dániel, akiről Jókai Baradlay Ödönt formázta Basics Beatrix Degré Alajos. A forradalom krónikása Bagi Zoltán A magyar Marseille. Forradalmi forrongás Győrben 1848 márciusának idusán Hermann Róbert A márciusi ifjak Szabados György Ördögi huj-huj.

1956. október 25-én, máig tisztázatlan körülmények között magyar karhatalmi és szovjet katonai alakulatok tüzet nyitottak a Kossuth téren gyülekező békés tüntetőkre. Az áldozatok pontos száma a mai napig ismeretlen. A tér 2014-es átépítése során az Országház egyik korábbi szellőzőalagútjában kapott helyet a sortűz és a forradalom áldozatai előtt tisztelgő kiállítás és emlékhely. A kiadvány a korszak történetét és a forradalom eseményeit röviden i