Történelem vásárlás

„Egy kivételes nő története.” – Time of India „Megható, szívszorító és nyers!” – J Bronder Book Reviews Öt lövés örökre megváltoztatja a sorsukat… Surka gyönyörű, életvidám fiatal nő, mesébe illő élettel. Szerető férjével és két gyermekével egy szép kis házban laknak egy lengyelországi faluban. Azt hiszik, ezt semmi sem döntheti romba. A második világháború kitörését követően a család nem számít arra, hogy a németek eljutna

Ma az a bölcs, aki hallgat Németh Lászlóról, nem az, aki beszél. Bálint Ágnes mégis arra vállalkozik, hogy új diskurzust indít a huszadik század e megkerülhetetlen személyiségéről. Pszichobiográfiát ír, ami egyesíti a történelem, az irodalomtörténet és a modern pszichológia eszköztárát abból a célból, hogy hiteles rekonstrukciót készítsen hőséről. Úgy véli, hogy az ily módon animált, újra lélekkel felruházott alak „képessé válik arra, hog

Az ikrek a társadalom felfogásában évezredeken át rendhagyó alakként, anomáliaként jelentek meg, de a hozzájuk fűzött jelentések és képzettársítások időben és térben nagyon eltérőek. Nem ritkán istenként tisztelték, máskor viszont szörnyszülöttnek tartották őket. A veszély, a halál és a szexuális elfajzás jeleit látták bennük, akik olykor a csodálat és a rajongás tárgyává, vagy éppen az erőszakos elnyomás és a tudományos kísérletezés szenved

Monostori Imre a tatabányai megyei könyvtár igazgatójaként, az Új Forrás főszerkesztőjeként, a Németh László Társaság elnökeként egész kutatói élete középpontjában Németh László munkássága állt. Az a négy évtized, amit a 20. század szellemóriása műveinek közelében töltött, látásmódját is meghatározta. A kutató tárgyilagossága és a tanítvány empátiája találkozik össze tanulmányaiban, amelyekben betekintést nyújt a Németh-életmű isme

A budapesti Lánchíd pesti hídfőjénél álló Gresham-palotát mindannyian jól ismerjük – legalábbis kívülről. De tudjuk-e, miféle titkokat rejtett egykor az impozáns épület? Szelke László izgalmas és olvasmányos nyomozása, A Gresham a nácik ellen a 19. századtól a második világháborúig kíséri nyomon a mai luxusszálloda fordulatos történetét. A százarcú épület a kezdetektől a történelem fősodrában állt. Elődje, a Nákó-palota magánházként olyan h

A Nemzeti Örökség kiadó célja olyan könyvek megjelentetése a magyarsággal kapcsolatban, mint a mithológia, a néprajz, a családtörténet és nem utolsó sorban a magyar történelem kiemelkedő alakjainak hiteles bemutatása, így esett választásunk Mátyás király, gróf Andrássy Gyula, vitéz nagybányai Horthy Miklós személyére, de ezzel a sor nem fejeződik be. Ez a könyv nem jelenhetett volna meg, ha nem talál támogatóra dr. vitéz. geszterédi Kássa László személy

A trónöröklés kérdésének manapság kevés országban van aktualitása Európában, minthogy a 20. század a monarchiák hanyatlását hozta. A koraújkorban azonban éppen a monarchikus államforma volt az általános, a trónutódlást pedig alapvetően meghatározta az, hogy miként gondolkodtak egy-egy országban a politikai hatalomról. Oroszország mindig is különlegesnek számított, mindkét tekintetben. A 17. század elejétől időről-időre álcárok léptek fel, az oro

A történészek hajlamosak önkényesen és vitatható szempontok alapján megállapított történelmi korszakokban gondolkodni. Azok a történeti munkák, amelyek a két világháború közötti időszakot tárgyalják, rendszerint 1938-ban érnek véget, a Horthy-korszakkal foglalkozók 1944-ben, esetleg 1945-ben fejeződnek be, a második világháborút kutatók többnyire az 1938 és 1945 közé eső évek eseményeit veszik górcső alá, a nagy világégést követő új berend

Szendrei János, eredeti nevén Wágner János (Mindszent, 1857. március 28. - Budapest, 1927. szeptember 25.) művészeti író, történész, régész és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Legjelentősebb munkája a Miskolc történetét feldolgozó ötkötetes munkája volt - 1885 és 1911 között írt. Könyvéhez a miskolci levéltári kutatásokat barátai végezték, főleg Miskolczy Simon János. A Miskolc-monográfia rendkívül alapos, jelentős forrásokra épülő m

IV. Béla magyar király és Batu mongol kán seregei összecsapni készülnek. A történet főhőse, Berény immáron kettős szerepben található a harcokban. Vajon valóban oly mértékben tartott Batu az összecsapástól, hogy csaknem elhalasztotta azt? Milyen külső és belső események vezettek oda, hogy a magyar király hada képtelen volt megállni a mongol kán előtt? A Nyugat és a Szentszék hathatós segítsége vajon miért maradt el? Hogyan alakult Magyarország sorsa a rövi

Az 1944 májusában deportált erdélyi magyar orvos, dr. Nyiszli Miklós németországi tanulmányainak és szakmai felkészültségének köszönhetően dr. Josef Mengele boncolóorvosa, s mint ilyen, kivételezett helyzetű sonderkommandós lett. Nyolc hónapon keresztül volt szemtanúja Auschwitz-Birkenau minden borzalmának. Visszaemlékezése 1946-ban jelent meg először. Azóta a holokausztirodalom egyik legfontosabb, számos nyelvre lefordított művévé vált, ihletője és egyik fő

Az újonnan alapított Olasz Királyi Akadémia, az olasz fasizmus legfontosabb kulturális és tudományos intézménye 1934-ben a prózai színházról rendezte meg negyedik nemzetközi „Volta” konferenciáját, mely az intézmény céljához híven, az olasz kultúra új korszakát volt hivatott reprezentálni belföldön és külföldön egyaránt. A konferencia fontosságát jelzi, hogy Mussolini, a „Főnök”, később „Őexcellenciája, a kormányfő” személyesen, illetve a sa

A Moszkvai merényletek értékes mű. A huszadik század rejtélyei és politikai összefüggései iránt érdeklődő, vagy csupán szenzáciokat kedvelő olvasó egyaránt megtudhatja belőle, hogy az utóbbi nyolcvan évben – Lenintől kezdve – miféle rejtélyes vagy nem is annyira titokzatos, nemegyszer kegyetlen és ravasz merényletet hajtottak végre Moszkvában, vagy másutt moszkvai utasításra? Hányszor és hogyan emeltek fegyvert Leninre? Hogyan végzett ellenfeleivel

Mit tudhatunk meg egy évtizedekig aktív ügynök jelentéseiből a titkosszolgálatok világáról? Miként válik a feljelentés a mindennapok részévé? Hogyan lesz egy hétköznapi emberből háborús bűnös, 1956-ban munkástanácstag, majd 1957-től három évtizedre az állambiztonság ügynöke egy kis faluban? Hogyan változtak meg egy családon, egy szomszédságon, egy munkahelyen vagy egy falun belül a személyes kapcsolatok a besúgás vagy feljelentés hatására? A könyv a 2

Mint minden nap, 1956. október 23-án reggel is megjelentek Budapesten és vidéken a napilapok. Mindenki tudta: forrong az ország. Senki nem tudta: mi fog történni. A politikusok mentették az irhájukat: volt, aki erőt hazudott és fenyegetett, volt, aki ijedtében látványosan kezet nyújtott a népnek. Az újságírók egy része életben akart maradni, ők hazudoztak épp úgy, ahogy eddig is tették. Sokan a változásokban reménykedtek, ők ahol lehetett, s ahogy lehetett, próbál

Ha megvonjuk a Nagy Háború mérlegét egy évszázad után, megállapíthatjuk: bár emberéletekben, testi és lelki rokkantakban, anyagi javakban szörnyű veszteségeket okozott, mindebből sem a győztesek, sem a vesztesek nem tanultak semmit. A győztesek a nemzeti önrendelkezés új elvének hangoztatásával valójában a régi elv jaj a legyőzötteknek szellemében diktálták a békefeltételeket. Ennek ellenére az ő veszteségük is nagyobb volt, mint nyereségük. Európa világ

Łukasz Kobeszko (1975-) filozófus és újságíró. Érdeklődési területe a kortárs politikai filozófia, az egyház, a nemzetközi kérdések (különös tekintettel Közép- és Kelet-Európára, a Balkánra és a harmadik világ országaira), valamint az etnográfia és a kultúra. A Nowa Konfederacja állandó munkatársa. Dolgozik többek között a Rzeczpospolita, a Laboratorium WIĘZI, a Magazyn Kontakt, a Wiez.pl, az Aleteia.pl és a Polskie Radio 24 számára. A kötet a Lengyelor

Szurmay Sándor magyar királyi honvédtiszt, gyalogsági tábornok, 1917-18-ban honvédelmi miniszter, 1941-től vezérezredes első világháborús visszaemlékezéseit korábban kötetben ki nem adott írások, beszédek és interjúk egészítik ki. A szerző szavaival: a h

Horthy Miklós személyéről és tevékenységéről számtalan könyv, tanulmány és cikk született az utóbbi években, de életének és karrierjének egy kevéssé feldolgozott szakaszát az utókor eddig csak nagy vonalakban ismerhette. Turbucz Dávid vállalkozott elsőkén

Boris Johnson – miközben Winston Churchill unokájával beszélget, aki szerint a nagyapja „sok szempontból teljesen átlagos, családos ember volt” – azon gondolkodik, hogy mégis mi volt az a tényező, ami Churchillt annyira különlegessé tette, hiszen „egy átl