Történelem vásárlás

Évkönyvünk témájául ezúttal a gazdasági elitet választottuk. A szocializmus különféle tervrajzai kiemelt jelentőséget tulajdonítottak az ember termelő tevékenységének, a munkának. A marxi víziók, a sztálini archetípus ihletője a késő modern kor ipari fejlődésének lenyűgöző potenciálja volt. A kádárizmus "sikeressége" és legitimációja is jelentős részben a gazdaság teljesítőképességén múlott. A Kádár-korszak évtizedeinek politikatörténete sok

Az első világháború utáni magyar memoárirodalom jelentős része foglalkozott a hadifogságban eltöltött évek személyes élményeivel. Kevésbé került be a hazai köztudatba a fogság egy másik, főként civileket érintő formája, az internálás, amely a háborús erőszaknak korábban Európában ismeretlen színterét nyitotta meg. Magyarországon a történész szakma gyakorlatilag semmilyen figyelmet nem szentelt az első világháború alatt magyar internálótáborokba zár

Horvát István 1825-ben jelentette meg a Rajzolatok a magyar nemzet legrégiebb történeteiből című fenti művét, mely a magyar őstörténet kutatás egyik érdekes írása. "Pözsög a Szent Írás mindenféle régi magyar nevektől és régi magyar írásmódtól. Ti éjjel nappal Szent Írást olvasó rokonim! Hogyan nem vevétek ezeket észre a sok század alatt!..." - írja művében a szerző. Ismerte Kazinczy Ferencet, Virág Benedeket, Vitkovics Mihályt és Szemere Pált, akikk

Az 1858-ban, Esztergomban megrendezett tartományi zsinat új lökést adott zsinatok tartására a Magyar Királyság területén. Hamarosan két egyházmegyei zsinat is követte: Esztergom (1860) és Pécs (1863). Girk György pécsi püspök - Scitovszky János esztergomi érsek pécsi utódja - 1859-ben szerette volna először összehívni a zsinatot elődje 1848-as nyomdokain haladva, de a háborús viszonyok miatt el kellett halasztania, és majd csak négy év múlva érett meg az idő a

Jelen kötetünket az elpusztult turáni népek ismertetésére szántuk. Ismét hű krónikások leszünk, krónikásai azon testvéreinknek, akiket elpusztultnak veszünk, mert letűntek a történelem színpadáról, akár más népekbe való beolvadás, akár rokontörzsekkel való egybeolvadás, vagy valamely más ok miatt. E kötet egyharmad részében a hunutód avarokat ismerteti, többi lapjain a jelentősebb szerepet játszott elpusztult véreinknek adjuk rövid ismertetését. Sajnos

Vaczkó László tanár úr neve nem ismeretlen azok között, akik a kommunista diktatúra irodalmát forgatják. A Golgotajárás című kötetében a forradalom utolsó fegyveres harcosának, az 1967 februárjában kivégzett Hamusics János és harcostársainak történetét mondja el azzal a nem kis keserűséggel, hogy jogállam mind a mai napig nem találta meg a megfelelő formát Hamusics János ügyének semmissé nyilvánítására. Örvendetes ugyanakkor, hogy a jogi processzusoktól

Magyarország és Székelyföld között kezdettől fogva megvolt a közjogi kapcsolat, bár a Székelység függetlenül, szabadon élt saját külön nemzeti jogaival s törvényeivel. A székelyek főura a m. király volt. Erdély élén eleinte királyi hercegek állanak, majd magyar nemes vajdák, mint a király helytartói. A király a székelyekre csak Comes (ispán), helyettese ugyanezt a nevet viseli: Comes Siculorum. Ez fűzte a székelységet a magyar nemzet államtestéhez és a koro

A kunok - ahogyan a szerző Fejér György írja már az 1850-es években - nomád népként éltek és a nevük Hun Kun (Huni, Uni, Chuni, Cumani) volt, de közöttük is megkülönböztetünk fehér és fekete kunokat. A korai források alapján a kunok egykor a Sárga-folyó kanyarulatától keletre élhettek. A nomád vándorlások alatt eljutottak Magyarország területére is, és beolvadtak a magyar nemzet egységébe.

A Horthy-korszak szereplői számos naplót, visszaemlékezést hagyományoztak az utókorra. A kormányzó, miniszterelnökök, miniszterek, a hadsereg vezetői, közéleti szereplők, írók és művészek memoárjai sorra jelentek meg a hetvenes évek végétől. Azt gondolhatnánk, hogy nem maradt már kiadatlanul olyan terjedelmesebb korabeli írás, ami jelentős közszereplő emlékeit őrzi. Az élet azonban tartogat meglepetéseket. A közelmúltban került elő Zsindely Ferenc - aki Te

Egy Magyarországon eddig szinte ismeretlen XVIII. századi Amazonas-térkép keltette fel a térképgyűjtő szerző érdeklődését Brentán Károly (1694-1753) Komáromi születésű jezsuita misszionárius személye iránt. A Rákóczi-szabadságharc alatti Nagyszombat jezsuita kollégiumától a quitói tartományfőnökségig, majd a rend római központjáig ívelt a kalandos életút. Brentán atya másfél évtizedet töltött jórészt egyedül a mai Ecuador és Peru indián törzsei

Emberi történetek - erdélyi arisztokraták leszármazottja, pesti munkáslány, ortodox zsidó, kitelepített nagypolgári család fia. És még sokan mások. Mi a közös bennük? Az 1956-os forradalmat követően úgy látták, nem maradhatnak tovább hazájukban. Belgiumba kerültek, igyekeztek beilleszkedni. Sikerült? Miközben családjukról mesélnek és felidézik '56-os emlékeiket, ez is kiderül. Sőt, az élettörténeteken keresztül ennél több is: otthonra lelhet-e a menekül

Karácsonyi János (1858-1929) a kora középkor és a magyar egyháztörténet egyik legnevesebb szakértője volt, akinek monográfiái máig meghatározó munkák. A könyvben a szerző röviden, de átfogóan végigkíséri a magyarországi nemzetiségek történetét, betelepülésüktől egészen a 20. század fordulójáig, kapcsolatukat a magyarsággal és a magyar állammal. Ezt a kötetét az első világháború alatt írta, de megjelenésére már csak a Trianoni szerződés aláír

A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kutatói tíz kötetesre tervezett szövegkiadás-sorozatukban arra vállalkoztak, hogy kritikai kiadásban, részletes előszók és tartalmi ismertetők kíséretében publikálják Bél Mátyás (1684-1749) országleírásának kéziratban maradt vármegyeleírásait. Jelen kötetben - amely immár a negyedik - Fejér, Tolna, Somogy és Baranya vármegyék ismertetése található, amelyek most először jelennek meg eredeti n

Miután három részre szakadt az ország, kétharmadán a Habsburgok és a törökök uralkodtak, megfeledkezvén a harmadik részről Erdélyről. Szerencsére! - Mert így Erdély lett a magyar politika, és kultúra hazája. Kötetünk első hőse, János Zsigmond szinte „önhibáján kívül” lett Erdély fejedelme. Utóda, Báthory István megerősítette a fejedelem nemzetközi tekintélyét, unokaöccse, Báthory Zsigmond miatt viszont idegen hadak lepték el Erdélyt. A Magyar kir

Rohonyi Gyula könyve közérthető összefoglalása a honfoglalás történetének. A könyv a 19. század végén íródott, és ma már egyes megállapításaiban meghaladott, de mind a tudománytörténet, mind a honfoglalás iránt érdeklődök számára érdekes és fontos tanulmány.

A 18. század történetének sajátos olvasatát adja szerző és az MTA BTK Lendület "Tíz generáció" projekt kutatócsoportja, amikor földrajzi és statisztikai módszerekkel keresnek választ történeti kérdésekre. Kutatásuk fókuszába a társadalmi rétegek vizsgálata helyett a területi differenciáltság mértékét, aspektusait és változásait helyezik - kitekintéssel a török kor előtti és a 19-20. századi helyzetre is. A kötet fejezetei az adatbázisba integrált 18.

Vajon hány, a középkori Magyar Királyságban élt személyről mondhatjuk el biztosan, hogy rendszeresen járt a Szent Római Birodalomban, ott jelentékeny birtokokkal rendelkezett, bejáratos volt a német-római császár udvarába, Észak-Itáliában a franciák ellen hadakozott? Ha sok emberről nem is, a kötet hőséről, Kövendi Székely Jakabról ez bizton állítható. Valóban a Hunyadiakkal állt rokonságban Székely és ennek köszönhette, hogy Mátyás király felfigyelt rá

Könyöki József nem csak vártörténeti, de építészeti szempontból is elemzi a középkori várak kialakulását, sok magyarázatot adva a különböző fogalmakra, mint például: a végvár, gátvár, tömörtorony, figyelőtornyocska, stb. Munkálataim folyamán, hazánk várait összehasonlítván a külföldi várakkal azon érdekes tapasztalatra jutottam, hogy hazánk várai, a vidéki szokásokat tekintetbe nem véve, tökéletesen az akkori kultúra színvonalán állottak, sőt n

A II. világháború Kelet-, Dél- és Délkelet-Ázsiában legalább olyan mély nyomokat hagyott, mint Európában. A háború után elkezdődött a térség gyarmatainak felszabadulása, fokozatosan kialakultak a mai országhatárok, létrejött a hidegháborús korszak történéseit és folyamatait meghatározó ázsiai nemzetközi rend. Az események máig feldolgozatlan történelmi sérelmeket okoztak, új megosztottságokat hoztak létre, és a térség jelenkori konfliktusainak gyöker

A civilizáció - A kötet összefoglalja a civilizáció lenyűgöző múltját, jelenét és jövőjét, utána újszerűen elemzi a civilizáció öt legfontosabb témakörét (tudás, közösség, munka, Föld, öröm). Itt a gazdag tényanyag továbbmélyíti múlt és jelen megértését, a szerző számos eredeti javaslatán keresztül pedig újra és újra megpillantjuk a reményteljes jövőt. Végül szemügyre vesszük azt, amin a haladás múlik: az eszméket és a történelem szere