Történelem vásárlás

A 20. század első felében több püspöki és érseki székhely után Pécsett is tartottak egyházmegyei zsinatot. Virág Ferenc pécsi püspök eredetileg az egyházi törvénykönyv 1918. évi életbe léptetése után tíz évvel szándékozott összehívni a zsinatot, de több akadály miatt erre csak nyolc évvel később, 1936-ban kerülhetett sor. Ezt megelőzően 1863-ban volt Pécsett egyházmegyei zsinat Girk György püspök idején. A köztes 73 évben nemcsak az egyházjog, hane

Jelen kötetünket az elpusztult turáni népek ismertetésére szántuk. Ismét hű krónikások leszünk, krónikásai azon testvéreinknek, akiket elpusztultnak veszünk, mert letűntek a történelem színpadáról, akár más népekbe való beolvadás, akár rokontörzsekkel való egybeolvadás, vagy valamely más ok miatt. E kötet egyharmad részében a hunutód avarokat ismerteti, többi lapjain a jelentősebb szerepet játszott elpusztult véreinknek adjuk rövid ismertetését. Sajnos

Vaczkó László tanár úr neve nem ismeretlen azok között, akik a kommunista diktatúra irodalmát forgatják. A Golgotajárás című kötetében a forradalom utolsó fegyveres harcosának, az 1967 februárjában kivégzett Hamusics János és harcostársainak történetét mondja el azzal a nem kis keserűséggel, hogy jogállam mind a mai napig nem találta meg a megfelelő formát Hamusics János ügyének semmissé nyilvánítására. Örvendetes ugyanakkor, hogy a jogi processzusoktól

Magyarország és Székelyföld között kezdettől fogva megvolt a közjogi kapcsolat, bár a Székelység függetlenül, szabadon élt saját külön nemzeti jogaival s törvényeivel. A székelyek főura a m. király volt. Erdély élén eleinte királyi hercegek állanak, majd magyar nemes vajdák, mint a király helytartói. A király a székelyekre csak Comes (ispán), helyettese ugyanezt a nevet viseli: Comes Siculorum. Ez fűzte a székelységet a magyar nemzet államtestéhez és a koro

A kunok - ahogyan a szerző Fejér György írja már az 1850-es években - nomád népként éltek és a nevük Hun Kun (Huni, Uni, Chuni, Cumani) volt, de közöttük is megkülönböztetünk fehér és fekete kunokat. A korai források alapján a kunok egykor a Sárga-folyó kanyarulatától keletre élhettek. A nomád vándorlások alatt eljutottak Magyarország területére is, és beolvadtak a magyar nemzet egységébe.

A Horthy-korszak szereplői számos naplót, visszaemlékezést hagyományoztak az utókorra. A kormányzó, miniszterelnökök, miniszterek, a hadsereg vezetői, közéleti szereplők, írók és művészek memoárjai sorra jelentek meg a hetvenes évek végétől. Azt gondolhatnánk, hogy nem maradt már kiadatlanul olyan terjedelmesebb korabeli írás, ami jelentős közszereplő emlékeit őrzi. Az élet azonban tartogat meglepetéseket. A közelmúltban került elő Zsindely Ferenc - aki Te

Egy Magyarországon eddig szinte ismeretlen XVIII. századi Amazonas-térkép keltette fel a térképgyűjtő szerző érdeklődését Brentán Károly (1694-1753) Komáromi születésű jezsuita misszionárius személye iránt. A Rákóczi-szabadságharc alatti Nagyszombat jezsuita kollégiumától a quitói tartományfőnökségig, majd a rend római központjáig ívelt a kalandos életút. Brentán atya másfél évtizedet töltött jórészt egyedül a mai Ecuador és Peru indián törzsei

Emberi történetek - erdélyi arisztokraták leszármazottja, pesti munkáslány, ortodox zsidó, kitelepített nagypolgári család fia. És még sokan mások. Mi a közös bennük? Az 1956-os forradalmat követően úgy látták, nem maradhatnak tovább hazájukban. Belgiumba kerültek, igyekeztek beilleszkedni. Sikerült? Miközben családjukról mesélnek és felidézik '56-os emlékeiket, ez is kiderül. Sőt, az élettörténeteken keresztül ennél több is: otthonra lelhet-e a menekül

Karácsonyi János (1858-1929) a kora középkor és a magyar egyháztörténet egyik legnevesebb szakértője volt, akinek monográfiái máig meghatározó munkák. A könyvben a szerző röviden, de átfogóan végigkíséri a magyarországi nemzetiségek történetét, betelepülésüktől egészen a 20. század fordulójáig, kapcsolatukat a magyarsággal és a magyar állammal. Ezt a kötetét az első világháború alatt írta, de megjelenésére már csak a Trianoni szerződés aláír

A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kutatói tíz kötetesre tervezett szövegkiadás-sorozatukban arra vállalkoztak, hogy kritikai kiadásban, részletes előszók és tartalmi ismertetők kíséretében publikálják Bél Mátyás (1684-1749) országleírásának kéziratban maradt vármegyeleírásait. Jelen kötetben - amely immár a negyedik - Fejér, Tolna, Somogy és Baranya vármegyék ismertetése található, amelyek most először jelennek meg eredeti n

Miután három részre szakadt az ország, kétharmadán a Habsburgok és a törökök uralkodtak, megfeledkezvén a harmadik részről Erdélyről. Szerencsére! - Mert így Erdély lett a magyar politika, és kultúra hazája. Kötetünk első hőse, János Zsigmond szinte „önhibáján kívül” lett Erdély fejedelme. Utóda, Báthory István megerősítette a fejedelem nemzetközi tekintélyét, unokaöccse, Báthory Zsigmond miatt viszont idegen hadak lepték el Erdélyt. A Magyar kir

Rohonyi Gyula könyve közérthető összefoglalása a honfoglalás történetének. A könyv a 19. század végén íródott, és ma már egyes megállapításaiban meghaladott, de mind a tudománytörténet, mind a honfoglalás iránt érdeklődök számára érdekes és fontos tanulmány.

A 18. század történetének sajátos olvasatát adja szerző és az MTA BTK Lendület "Tíz generáció" projekt kutatócsoportja, amikor földrajzi és statisztikai módszerekkel keresnek választ történeti kérdésekre. Kutatásuk fókuszába a társadalmi rétegek vizsgálata helyett a területi differenciáltság mértékét, aspektusait és változásait helyezik - kitekintéssel a török kor előtti és a 19-20. századi helyzetre is. A kötet fejezetei az adatbázisba integrált 18.

Vajon hány, a középkori Magyar Királyságban élt személyről mondhatjuk el biztosan, hogy rendszeresen járt a Szent Római Birodalomban, ott jelentékeny birtokokkal rendelkezett, bejáratos volt a német-római császár udvarába, Észak-Itáliában a franciák ellen hadakozott? Ha sok emberről nem is, a kötet hőséről, Kövendi Székely Jakabról ez bizton állítható. Valóban a Hunyadiakkal állt rokonságban Székely és ennek köszönhette, hogy Mátyás király felfigyelt rá

Könyöki József nem csak vártörténeti, de építészeti szempontból is elemzi a középkori várak kialakulását, sok magyarázatot adva a különböző fogalmakra, mint például: a végvár, gátvár, tömörtorony, figyelőtornyocska, stb. Munkálataim folyamán, hazánk várait összehasonlítván a külföldi várakkal azon érdekes tapasztalatra jutottam, hogy hazánk várai, a vidéki szokásokat tekintetbe nem véve, tökéletesen az akkori kultúra színvonalán állottak, sőt n

A II. világháború Kelet-, Dél- és Délkelet-Ázsiában legalább olyan mély nyomokat hagyott, mint Európában. A háború után elkezdődött a térség gyarmatainak felszabadulása, fokozatosan kialakultak a mai országhatárok, létrejött a hidegháborús korszak történéseit és folyamatait meghatározó ázsiai nemzetközi rend. Az események máig feldolgozatlan történelmi sérelmeket okoztak, új megosztottságokat hoztak létre, és a térség jelenkori konfliktusainak gyöker

A civilizáció - A kötet összefoglalja a civilizáció lenyűgöző múltját, jelenét és jövőjét, utána újszerűen elemzi a civilizáció öt legfontosabb témakörét (tudás, közösség, munka, Föld, öröm). Itt a gazdag tényanyag továbbmélyíti múlt és jelen megértését, a szerző számos eredeti javaslatán keresztül pedig újra és újra megpillantjuk a reményteljes jövőt. Végül szemügyre vesszük azt, amin a haladás múlik: az eszméket és a történelem szere

Az első és egyetlen emlékirat a második világháborús navaho kódbeszélők egyikétől, akiknek üzeneteit a japánok nem tudták megfejteni. A második világháborúban a japánoknak sokáig az összes amerikai rejtjelrendszert sikerült feltörniük. A tengerészgyalogság vezetése azonban a bevonult navaho indiánokhoz fordult, hogy alkossanak meg egy új rejtjelrendszert.

A tizenhetedik század, vagyis az 1600-as évek egész Európában, de Ausztriában, sőt még magyar földön is sok izgalmat ígértek. Ez volt az a korszak, amikor más európai udvarokhoz hasonlóan a Habsburgok is pompázatos királyi udvart építettek ki maguknak Bécsben. Ez volt az az időszak, amikor új eszmék kezdtek áramlani – de ekkor törtek ki a több évtizedig tartó nagy háborúk is. Ebben a kötetben, ahol folytatjuk a „királyi Magyarország” uralkodóinak életrajz

Mátyás király halála után a nagy király testi hibás és nem túl tehetséges fia, Corvin János herceg mindent megtett, ami tőle tellett, hogy apja trónjára kerüljön. A lengyel Jagelló-család sarja, a cseh király Ulászló kerekedett felül végül is. A magyar urak azért választották királyuknak éppen őt, mert akarat nélküli embernek, tehetetlen bábnak tartották, akivel azt tehetnek, amit akarnak. És bizony ki is használták a végletekig minden értelemben. Mindaz, a