Történelem vásárlás

Honfoglalás, csata, királyi esküvő - vajon milyen szelfiket posztoltak volna ezekről az eseményekről Árpád-kori eleink, ha íj, bárd és lúdtoll helyett okostelefont tartanak a kezükben? Merthogy lelkesen posztoltak és kommenteltek volna, az tuti. Árpád vezér, István király, Gizella királyné, Szent Margit vagy épp Gellért püspök ezeken a rendhagyó történelemórákon hús-vér emberként jelennek meg: örülnek, sírnak, és persze húzzák egymást. És hogy mi törté

Egy Magyarországon eddig szinte ismeretlen XVIII. századi Amazonas-térkép keltette fel a térképgyűjtő szerző érdeklődését Brentán Károly (1694-1753) Komáromi születésű jezsuita misszionárius személye iránt. A Rákóczi-szabadságharc alatti Nagyszombat jezsuita kollégiumától a quitói tartományfőnökségig, majd a rend római központjáig ívelt a kalandos életút. Brentán atya másfél évtizedet töltött jórészt egyedül a mai Ecuador és Peru indián törzsei

Emberi történetek - erdélyi arisztokraták leszármazottja, pesti munkáslány, ortodox zsidó, kitelepített nagypolgári család fia. És még sokan mások. Mi a közös bennük? Az 1956-os forradalmat követően úgy látták, nem maradhatnak tovább hazájukban. Belgiumba kerültek, igyekeztek beilleszkedni. Sikerült? Miközben családjukról mesélnek és felidézik '56-os emlékeiket, ez is kiderül. Sőt, az élettörténeteken keresztül ennél több is: otthonra lelhet-e a menekül

Ferenc Ferdinánd, Ferenc József császár unokaöccse Rudolf trónörökös halála után a Habsburg-ház öröklési rendje szerint az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse lett. A sokáig súlyos tüdőbajban szenvedő, de aztán betegségéből csodálatos módon kigyógyult trónörökös voltaképp soha nem vágyott az uralkodásra. Legfőbb szenvedélye a Chotek Zsófia grófnő iránti olthatatlan szerelem volt. Csakhogy a Habsburgok szigorú alapelve kimondta, hogy a császári csa

Karácsonyi János (1858-1929) a kora középkor és a magyar egyháztörténet egyik legnevesebb szakértője volt, akinek monográfiái máig meghatározó munkák. A könyvben a szerző röviden, de átfogóan végigkíséri a magyarországi nemzetiségek történetét, betelepülésüktől egészen a 20. század fordulójáig, kapcsolatukat a magyarsággal és a magyar állammal. Ezt a kötetét az első világháború alatt írta, de megjelenésére már csak a Trianoni szerződés aláír

Rohonyi Gyula könyve közérthető összefoglalása a honfoglalás történetének. A könyv a 19. század végén íródott, és ma már egyes megállapításaiban meghaladott, de mind a tudománytörténet, mind a honfoglalás iránt érdeklődök számára érdekes és fontos tanulmány.

A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kutatói tíz kötetesre tervezett szövegkiadás-sorozatukban arra vállalkoztak, hogy kritikai kiadásban, részletes előszók és tartalmi ismertetők kíséretében publikálják Bél Mátyás (1684-1749) országleírásának kéziratban maradt vármegyeleírásait. Jelen kötetben - amely immár a negyedik - Fejér, Tolna, Somogy és Baranya vármegyék ismertetése található, amelyek most először jelennek meg eredeti n

Árpád népe eredetének okmányát VII., avagy Bíborbanszületett Konstantin, a legbölcsebbnek elnevezett bizánci császár Kr. u. 911-959., akinek, mint nemzetünk legelső keresztény hittérítőjének arcképét a magyar szent korona alsó részén, Gejza királlyal szemközt láthatni, „A birodalom kormányzásáról” című könyvének 38-40. fejezetében megbízható hiteles értesülései alapján görög nyelven megírta. Ebből a görög történelmi kútfőből tudjuk, hogy

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc erdélyi kiegészítésű alakulatairól a 19. században számos visszaemlékezés feldolgozás született, azonban a modern történettudomány elvárásainak megfelelő, levéltári kutatásokra épülő monográfia a témában a mai napig sem készült. Az erdélyi kiegészítésű soralakulatok többsége - tekintettel a zömében román és szász állományukra - a császári királyi oldalon harcolt. Így a 19. század második felében készü

"Lovas Biblia" megírásakor azt az orvosi szemléletet alkalmaztam, mely szerint: "Ne csak a betegség tünetét próbáld gyógyítani, előbb az egész embert vizsgáld meg!" Ezért e könyvben a teljes lovas kultúra és történelem áttekintő bemutatására is törekedtem. Miért háziasították a lovakat? A sztyeppe északi részén a lovak kikaparták a hó alól a füvet, míg a marhák éhen döglöttek télen. (Akkor még nem tudták, forradalmi változást okoznak ezzel a közleked

Az utóbbi évtizedben megélénkült a kelet-európai államszocialista országok globalizációjáról folytatott nemzetközi tudományos diskurzus. Tomka Béla kötete nagy figyelmet fordít az új kutatási eredmények recepciójára, egyszersmind a kelet-közép-európai régió - és benne Magyarország - vizsgálatával kíván hozzájárulni a globalizáció történetéről folytatott vitákhoz. A tanulmány először az államszocialista országok globalizációjára vonatkozó régebb

"A hadifogság sokkal többről szól, mint a külvilágtól teljesen elzárt táborokban várni a háború végét. Például 1917 novemberében névtelen feljelentők szerint Castiglione a Casauria településen a szántóföldi munkát végző hadifoglyok gyakran őreik társaságában mentek a borospincékbe inni és november 18-án nemcsak lerészegedtek, hanem őreik segítségével megverték a nekik beszólogató jóérzésű polgárokat. Hasonlóan formabontó történet, hogy 1918 febr

A kunok - ahogyan a szerző Fejér György írja már az 1850-es években - nomád népként éltek és a nevük Hun Kun (Huni, Uni, Chuni, Cumani) volt, de közöttük is megkülönböztetünk fehér és fekete kunokat. A korai források alapján a kunok egykor a Sárga-folyó kanyarulatától keletre élhettek. A nomád vándorlások alatt eljutottak Magyarország területére is, és beolvadtak a magyar nemzet egységébe.

A szovjet protektorátussá lett/tett Magyarországon a sztálinizmus első számű építőmester Rákosi Mátyás volt. A korszakban érvényesített gazdaságpolitika évtized-hosszan sem reparálható nemzeti összveszteséget hagyott maga után. Noha regnálása harmadannyi ideig sem tartott, mint Sztáliné, terroruralma modernkori tatárjárást jelentett a korabeli magyar társadalom részére.

Most nevetni vagy sírni kell a XX. századon? Berta sír is, nevet is. Rák Kati nem kevés iróniával mesélte el az 1900-ban született kisvállalkozó asszony történetét, aki imádja az életet, a szerelmet, az üzletelést, később gyermekeit, unokáit, családját. Észrevétlen lopózik hétköznapjaiba a történelem, a változó életmód, az ügyeskedésekkel teli század, amit ma huszadiknak nevezünk. Színek és csillogás, fény és árnyék kavarog. Nyolcvanévesen, szédült

A könyv címének hasonlatában a sós hering az antiszemitizmus jelenti, vagyis a szerző arra utal, hogy a mai kor kissé megtisztogatott, álcázott, leplezett antiszemitizmusa is antiszemitizmus. Könyvével voltaképpen arra keres választ, hogy hetven évvel a holokauszt után miként tűnhet föl újra és újra a zsidóellenesség Európában és Magyarországon.

Babucs Zoltán (Jászberény, 1974) hadtörténész-muzeológus. tősgyökeres jászkun család sarja, felesége a kézdivásárhelyi születésű Madarász Éva. A Magyarságkutató Intézet ügyvivő szakértője és a Magyar Hírlap (polgári közéleti napilap) lapszerkesztője. Szakterülete: a második világháborús Magyar Királyi Honvédség, az 1848/49. évi magyar függetlenségi háború honvéd-seregének története, a jászkunok és a székelyek katonáskodása. Félezernél töb

A kötet Noel H. Field, amerikai kommunista kém, és nevelt lánya, Erica Glaser Wallach, egykori Gulag-fogoly sorsának dokumentumaiból közöl válogatást. A vasfüggöny nemcsak Európát vágta két részre, hanem történetünk két szereplőjét is véglegesen elszakította egymástól. A dokumentumok érthetővé teszik az egyik oldalon (Keleten) az elkötelezett kommunista tévelygéseit a történelem útvesztőiben, saját személyisége feladásának mozzanatait, míg a másik olda

A 260 éves magyar szabadkőművesség történetének megírására irodalomtörténeti tanulmányaim inspiráltak. Több mint húsz évvel ezelőtt írtam meg Kazinczy és Batsányi című drámámat arról, hogy kiélezett történelmi, politikai helyzetekben milyen különbözően viselkedik a magyar értelmiség. A korszak irodalmi termékeinek olvasásakor került kezembe Pálóczi Horváth Ádámnak 1792-ben megjelent Felfedezett titok c. könyve, amely az első és mindmáig egyetlen mag

A szerző előző, Álmos haragja című regényében megismert Sandru - vagy görög nevén Alexandrosz - félig magyarként, félig görögként, mi több, Konstantinupolisz legfőbb hadvezérének unokájaként és egy tekintélyes görög sereg parancsnokaként tér vissza a kürtgyarmat törzshöz, hogy támogassa a Bizánci Császárság büntető hadjáratának folytatását a bolgár cár, Szimeon ellen. A véres büntető hadjáratban Sandru úgy érzi, kétfelé szakad: nem tudja, magy