Történelem vásárlás

Az 1956-os forradalom leverése mintegy 200 ezer fős menekülthullámot indított el Magyarországról Ausztria, majd Jugoszlávia felé. A menekültek változatos tömeget alkottak: középiskolai diákok, egyedülálló férfiak és nők, nagycsaládosok, forradalmárok és a rendszerben csalódottak, arisztokrata raktárosok és helyüket nem lelő munkások, kereskedők, egyetemi professzorok és éjszakás nővérek egyaránt útra keltek. Legtöbbjük sohasem járt korábban Nyugaton, a n

Jeszenszky Géza a rendszerváltozás egyik koronatanúja. A nemzetközi kapcsolatok történetét 1976-tól tanító egyetemi docens a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja volt, 1989 őszétől vezette annak külügyi bizottságát. Az 1990-es választási győzelmet követően Antall József őt, politikai nézeteit maradéktalanul osztó egykori tanítványát választotta ki a külügyi tárca vezetésére. A szovjet csatlós szerepből a demokratikus világba integrálódásnál is nehez

1992-ben kezdődtek régészeti feltárások a Komárom-Esztergom vármegyei Öregkovács-hegyen, erdővel benőtt területen. A 25 éven át folyó munka során feltárásra került egy Árpád-kori kőrtemplom, a temetője (a templomhoz tartozó falura sajnos nem sikerült rálelnünk) és a templom mellé a 15. század végén épült köznemesi udvarház egy jelentős része, melyet a 16. század végéig laktak. A félre eső, fával benőtt területnek köszönhetően a kőből készült

Sorozatunk kilencedik kötetében a három utolsó Árpád-házi király sorsát mutatjuk be. A tatárjárás utáni évtizedekben az országot rendbe tévő IV. Béla fia, V. István, a „nagy remények királya” sikerek és kudarcok közepette pergette azt a rövid időt, ami jutott neki a magyar trónon. A fia, IV. László pedig nem véletlenül kapta már életében a „Kun” melléknevet – nem is volt annyira magyar, mint amennyire kun. Ő volt az, aki saját alattvalói ellenében

A svájci származású Pierre Gilliard (1879-1962) az 1905-ös forradalom kellős közepén érkezett Oroszországba, és a polgárháború idején tért haza. Éveken keresztül élt a cári családban, és közelről látta II. Miklós, Alexandra cárné, négy lányuk és vérzékenységben szenvedő fiúk mindennapjait. 1913-ban hivatalosan is kinevezték a cárevics nevelőjének. A jó szemű megfigyelő, aki szívesen fényképezte a cári család tagjait, és aki egészen eredeti pedag

A magyarság számos csatát vívott történelme során, melyek közül jó néhány sorsdöntő jelentőséggel bírt, komoly következményeket vonva maga után. Akár elbuktunk, akár diadalt arattunk, nagyszerű hadvezérek és bátor hősök tették, amit megkövetelt tőlük a haza. Könyvünk 15 érdekfeszítő és jelentős ütközetet mutat be színes illusztrációkkal, térképpel és összefoglaló táblázattal.

Szerző ismerteti a magyar őstörténetet az Ősgeszták tükrében: bár már Anonymus rámutatott Dentu-Magyaria, mint őshaza tényére, ezen elméletet azonban dr. Padányi Viktor és dr. Nagy Sándor dolgozták ki. A magyarság őseinek - szabírok és onogurok - több őshazája, kétnyelvűsége és különböző származása indokolta a Vérszerződés szükségességét, ami mellőzhető lett volna vérrokonok esetében. Stein Aurél szerint a honfoglaló magyarság közigazgatási és

"Az 1956-os forradalom és szabadságharc kutatásának egy speciális területe a nyugati sajtócikkek elemzése. E kötet ezzel a tematikával foglalkozik. A szerző többéves kutatómunkája és doktori disszertációja alapján elkészített könyv az angol nyelvű sajtó segítségével kalauzolja az érdeklődőket az 1956. november 4-e utáni történések sűrűjében. Lényegében három nagyobb fejezetben ismerhetjük meg az angolszász sajtó szemszögéből az eltiport magyar forrad

A kilencvenes évek elején egy olyan hetilap munkatársa voltam, melytől sokan azt várták, hogy afféle magyar Der Spiegel lesz, ehelyett - egyik napról a másikra koldusbotra jutva - megszűnt. Fizetést már hónapok óta nem kaptunk, s most azon törhettem a fejem, mihez kezdjek: akkor volt másfél éves a fiam. Hamarjában csak egyetlen mentőötletem támadt: az utolsó, itt már le nem közölt cikkemmel beállítottam az akkortájt még szabadelvű szellemben szerkesztett napilaphoz

Eger, a javarészt katolikus felekezetű Heves megye és az egri érsekség központja, sok szállal kötődik a katolikus egyházhoz. A második világháború után az állam és az egyház viszonyát a kooperatív munkamegosztáson alapuló rendezés helyett - a demokrácia felőrlésével párhuzamosan - egyre inkább a "klerikális reakció" elleni kérlelhetetlen harc határozta meg. Az egyházak térdre kényszerítésének első felvonása az 1940-es évek második felében helyi szinten

"Amikor Munkács páratlanul gazdag zsidó örökségéről e rendkívül informatív albumot tartja kezében az Olvasó, a magyarországi könyvkiadás régi adósságát törleszti. Munkács hosszú ideig a magyar ajkú zsidóság egyik fényesen csillogó ékköve, a magyarországi haszidizmus fontos fellegvára volt. Horvát Éva kifejező fotóit tanulmányozva és Cseh Viktor értő szövegét olvasva, végre lehetőségünk nyílik a találkozásra közös múltunk mindeddig sajnálatosan

Csorba László A politikus Petőfi. Kultusz nélkül, tisztelettel Hermann Róbert Vasvári Pál. A nagy nap másik vezére Fleisz János Irínyi József. Aki a 12 pontot megfogalmazta E. Csorba Csilla A forradalmár. Irányi Dániel, akiről Jókai Baradlay Ödönt formázta Basics Beatrix Degré Alajos. A forradalom krónikása Bagi Zoltán A magyar Marseille. Forradalmi forrongás Győrben 1848 márciusának idusán Hermann Róbert A márciusi ifjak Szabados György Ördögi huj-huj.

1956. október 25-én, máig tisztázatlan körülmények között magyar karhatalmi és szovjet katonai alakulatok tüzet nyitottak a Kossuth téren gyülekező békés tüntetőkre. Az áldozatok pontos száma a mai napig ismeretlen. A tér 2014-es átépítése során az Országház egyik korábbi szellőzőalagútjában kapott helyet a sortűz és a forradalom áldozatai előtt tisztelgő kiállítás és emlékhely. A kiadvány a korszak történetét és a forradalom eseményeit röviden i

"Hazánkat a vesztes első világháborút lezáró trianoni békeszerződés kilátástalan helyzetbe kényszerítette. Magyarország az egykori területének harmadára zsugorodott össze, ahol sokáig lehetetlennek tűnt az óriási gondokkal küszködő, egykor szebb napokat látott ország gazdasági és kulturális újjáépítése. A lelki-szellemi apátiából való kilábalásban meghatározó szerepe volt a 20. század egyik legjelentősebb politikusának, Klebelsberg Kuno (1875-1932)

Apám 1956-ban a budapesti Műszaki Egyetem hallgatójaként végigfotózta a forradalmi fővárost, anyám középiskolásként november elejéről a szovjet páncélosokra emlékszik. Én tíz évvel később születtem, a szocializmusnak nevezett nagyszabású emberi kísérlet időszakában voltam iskolás. Ami '56 őszén történt, azt az iskolában "ellenforradalomnak" tanították, de a legjobb volt nem is beszélni róla. Így nőttek fel sorra generációk, a hallgatásra szocializálv

Csehszlovákia külkapcsolatai a harmadik világban egy valóságos "terra incognitának" számítanak a magyar historiográfiában, pedig a hidegháború alatt Prága nagyon aktív külpolitikát folytatott ezekben régiókban: Kubától kezdve Afrikán át egészen Dél-Kelet-Ázsiáig bezárólag szinte mindenhova szállítottak fegyvert, miközben csehszlovák katonai szakértők, hadmérnökök és tanácsadók ezrei vettek részt a helyi haderők fejlesztésében. Ugyanakkor a csehszlovák

A könyvíró a legendává nemesült Reviczky Imre ezredesnek állít emléket e könyvben, amikor élettörténetét, nem mindennapi tetteinek krónikáját tárja az olvasó elé. Reviczky Imre rövid, alig hatvan évre szabott élete azért válhatott regényessé és példamutatóvá, mert az adott történelmi korban és helyzetben, amikor az embertelenség és az ember, ember elleni brutalitása ragadta magához az irányítást, katonai karrierjét, sőt életét kockáztatva bátor elle

Corrie Ten Boom (1892 - 1983), az első hivatalos engedéllyel rendelkező holland órásmesternő békés polgári élete gyökeresen felfordul, amikor a nácik megszállják Hollandiát. A hitvalló keresztény család azonnal az üldözöttek mellé áll, és haarlemi házukban, a Beje-ben rejtekhelyet alakítanak ki, zsidókat bújtatnak és együttműködnek a földalatti ellenállással. Corrie óriási leleményességgel szerez élelmet és iratokat, tevékenysége kiterjedt mentőhálóz

Ne higgyük, hogy a történelmet a Párkák valami láthatatlan parancs szerint szövik. Az sem igaz, amit a történelmi materializmus tanított, hogy az egyének nem igazán számítanak, a világot a tömegek tevékenysége formálja. Tömegek hullámzanak a mozivászon dokumentumfilmjein és a valóság filmeknél gazdagabb gondolatbeli "képernyőjén". De mi mozgatta ezeket a néptömegeket? Milyen eszmék vezettek a változásokhoz? És kik fogalmazták meg ezeket a gondolatokat? A jelen

"A világ minden pontjáról a szülőfalu tornya látszik - mondta egy ismerősöm. Azt gondolom, ez különösen így van azoknál, akiknek az öntudatra eszmélésénél fontos szerepet játszott a toronyhoz kapcsolódó templom. Mivel a mi családunk minden tagja vallásos, méghozzá katolikus volt, így számomra nem volt kérdés, hogy én is templomba járó leszek."