Történelem vásárlás

Az első világháború utáni magyar memoárirodalom jelentős része foglalkozott a hadifogságban eltöltött évek személyes élményeivel. Kevésbé került be a hazai köztudatba a fogság egy másik, főként civileket érintő formája, az internálás, amely a háborús erőszaknak korábban Európában ismeretlen színterét nyitotta meg. Magyarországon a történész szakma gyakorlatilag semmilyen figyelmet nem szentelt az első világháború alatt magyar internálótáborokba zár

Könyvünk esettanulmányok egymást követő során át mutatja be és igazolja az előzőekben kifejtett tétel igazát. Fontos, hogy hangsúlyozzuk: a politika nem csak ott és akkor fejti ki üdvös vagy épp káros hatását a történeti gondolkodásra, közvetlenül a tudományos történetírásra, ahol és amikor a politika (az állam, a politikai elit) akár korlátozás, diszkrimináció (cenzúra), akár a történetírói programok előírása és a végrehajtásuk megkövetelésén

Hidasnémeti Ferdinandy Gejza (Kassa, 1864. június 10. - Budapest, Ferencváros, 1924. március 15.) jogtudós, egyetemi tanár, a hidasnémeti Ferdinandy család sarja. Neve több alakban is előfordul: egyes források vezetékneveként a Ferdinándy, keresztneveként pedig a Geyza változatot is használják. A szerző jelen munkájában a királyi méltóság és hatalom közjogi értelmezését vizsgálja, mely nem csak történelmi, de komoly jogtörténeti jelentőséggel is bír. Olyan k

Hellebronth Kálmán a Vitézi Rendről szóló könyve ma már elérhetetlen, úgy a könyvtárakban, mint antikvár példányok formájában. A Nemzeti Örökség kiadó fontosnak tartja, hogy olyan munkák újra napvilágot lássanak, melyeket betiltottak, zúzdába küldtek, vagy olyan kis példányszámban jelentettek meg melyeket csak aukciós oldalakon lehet már elérni. A szerző munkájában a Vitézi Rend teljes szervezeti felépítését, valamint a vitézek névsorát és rövid

Nyerges András az ÉS-ben futó sorozatában sok évtizedes, olykor másfél évszázados idézetekkel világítja meg a jelenkor bajait és csúfságait; e találó idézeteknek a mai helyzetre vetített szellemessége elképesztő; az egyik legnagyobb teljesítménye a mai magyar publicisztikának. S ez mellesleg olyanfajta családias ismeretét tételezi föl és népszerűsíti a magyar írás múltjának, amely már önmagában is nagy hazafias tett. De milyen "tételekre" következtethet

Évkönyvünk témájául ezúttal a gazdasági elitet választottuk. A szocializmus különféle tervrajzai kiemelt jelentőséget tulajdonítottak az ember termelő tevékenységének, a munkának. A marxi víziók, a sztálini archetípus ihletője a késő modern kor ipari fejlődésének lenyűgöző potenciálja volt. A kádárizmus "sikeressége" és legitimációja is jelentős részben a gazdaság teljesítőképességén múlott. A Kádár-korszak évtizedeinek politikatörténete sok

Horvát István 1825-ben jelentette meg a Rajzolatok a magyar nemzet legrégiebb történeteiből című fenti művét, mely a magyar őstörténet kutatás egyik érdekes írása. "Pözsög a Szent Írás mindenféle régi magyar nevektől és régi magyar írásmódtól. Ti éjjel nappal Szent Írást olvasó rokonim! Hogyan nem vevétek ezeket észre a sok század alatt!..." - írja művében a szerző. Ismerte Kazinczy Ferencet, Virág Benedeket, Vitkovics Mihályt és Szemere Pált, akikk

Az 1858-ban, Esztergomban megrendezett tartományi zsinat új lökést adott zsinatok tartására a Magyar Királyság területén. Hamarosan két egyházmegyei zsinat is követte: Esztergom (1860) és Pécs (1863). Girk György pécsi püspök - Scitovszky János esztergomi érsek pécsi utódja - 1859-ben szerette volna először összehívni a zsinatot elődje 1848-as nyomdokain haladva, de a háborús viszonyok miatt el kellett halasztania, és majd csak négy év múlva érett meg az idő a

A 20. század első felében több püspöki és érseki székhely után Pécsett is tartottak egyházmegyei zsinatot. Virág Ferenc pécsi püspök eredetileg az egyházi törvénykönyv 1918. évi életbe léptetése után tíz évvel szándékozott összehívni a zsinatot, de több akadály miatt erre csak nyolc évvel később, 1936-ban kerülhetett sor. Ezt megelőzően 1863-ban volt Pécsett egyházmegyei zsinat Girk György püspök idején. A köztes 73 évben nemcsak az egyházjog, hane

Jelen kötetünket az elpusztult turáni népek ismertetésére szántuk. Ismét hű krónikások leszünk, krónikásai azon testvéreinknek, akiket elpusztultnak veszünk, mert letűntek a történelem színpadáról, akár más népekbe való beolvadás, akár rokontörzsekkel való egybeolvadás, vagy valamely más ok miatt. E kötet egyharmad részében a hunutód avarokat ismerteti, többi lapjain a jelentősebb szerepet játszott elpusztult véreinknek adjuk rövid ismertetését. Sajnos

A közelmúltbeli történések, folyamatok, egyéni és kollektív cselekvésformák kutatói leírása azért is vált ki vitákat, mert az folyton egymással versengő emlékezeti formákba ütközik. A lokális-regionális vidéki életvilágokat kutató szerzők a választott térben és időszakban keresték a választ arra, hogy a kortársak vajon milyen múltbeli tapasz-talatok, milyen akkori jövőhorizontok és természetesen milyen valósághorizontok mentén reagáltak a történeti

Újat mondok, de nem új, hanem nagyon régi igazságot, amelyik azonban mindezideig rejtve volt a magyar nép elől. Ennek fő oka elsősorban az, hogy sem történetíróink, sem nyelvészeink nem tanulmányozták át az árpád-kori kódexanyagunkat, vagyis a nyomtatásban is megjelent történeti és jogi okleveleinket. Egyetlen történetírónk sem hivatkozik ezekre, hanem a már mások által megírt, kész könyvekre. Így a régi tévedések tovább élnek. Pedig az árpád-kori kódexa

Télfy János - eredeti nevén Zima Iván, született: Nagyszombat, 1816. június 18. - elhunyt: Budapest, 1898. augusztus 2. Könyve eredeti görög források alapján íródott és nagyban hozzájárul a magyar őstörténet megismeréséhez. A szerző az alábbi módon ajánlja írását a nagyközönség számára: "De miután őstörténetünk fontossága megkívánja, hogy a reá vonatkozó adatok ismerete minél inkább elterjedjen; eltökéltem magamat több irodalombarát tanácsára e

A kunok - ahogyan a szerző Fejér György írja már az 1850-es években - nomád népként éltek és a nevük Hun Kun (Huni, Uni, Chuni, Cumani) volt, de közöttük is megkülönböztetünk fehér és fekete kunokat. A korai források alapján a kunok egykor a Sárga-folyó kanyarulatától keletre élhettek. A nomád vándorlások alatt eljutottak Magyarország területére is, és beolvadtak a magyar nemzet egységébe.

A szerzô három kötetes dokumentumgyűjteménye 1956. október 23. és november 4. között megjelent újságcikkek tematikus válogatása. Mindegyik kötethez jegyzetanyag kapcsolódik, amelybôl az olvasó tájékozódni tud a kor eseményeirôl és a ma már nem - vagy csak homályosan emlékezetünkben - élô személyek, politikusok, írók, pártfunkcionáriusok legfontosabb adatairól. A három kötet a politikusok, az utca, az írók-értelmiségiek hangulatát, gondolatait, pillanatny

A Horthy-korszak szereplői számos naplót, visszaemlékezést hagyományoztak az utókorra. A kormányzó, miniszterelnökök, miniszterek, a hadsereg vezetői, közéleti szereplők, írók és művészek memoárjai sorra jelentek meg a hetvenes évek végétől. Azt gondolhatnánk, hogy nem maradt már kiadatlanul olyan terjedelmesebb korabeli írás, ami jelentős közszereplő emlékeit őrzi. Az élet azonban tartogat meglepetéseket. A közelmúltban került elő Zsindely Ferenc - aki Te

Emberi történetek - erdélyi arisztokraták leszármazottja, pesti munkáslány, ortodox zsidó, kitelepített nagypolgári család fia. És még sokan mások. Mi a közös bennük? Az 1956-os forradalmat követően úgy látták, nem maradhatnak tovább hazájukban. Belgiumba kerültek, igyekeztek beilleszkedni. Sikerült? Miközben családjukról mesélnek és felidézik '56-os emlékeiket, ez is kiderül. Sőt, az élettörténeteken keresztül ennél több is: otthonra lelhet-e a menekül

Egy rendkívül érdekes könyvet tart kezében a kedves Olvasó. Azok számára is izgalmas, akik a magyar múltat kutatják, de azok számára is, akiket csak a máig ható ősi művészet érdekel. A berlini szkíta kiállításon a könyvben szereplő időszámítás előtt III-II évezredben készült kőbálványok faragásait mint elő-szkíta alkotásokat mutatták be. Hadd idézzünk a kiállításra megjelent könyvből: "A szkíta-szibériai állatábrázolási stílus azonban helyi h

Legelső gondolatom Cey-Bert Róbert Gyula nevének hallatán a szabadság. Gimnazistaként részt vett az 1956-os szabadságharcban, kitartott a végsőkig, fegyverrel hagyta el a szétlőtt fővárost. A szabadság nevében kiállt Dél-Kelet Ázsia dzsungeljeiben fennmaradásukért küzdő karenni nép függetlenségi harca mellett. Gondolkodásával, tetteivel mindig világosan kimutatta, hogy ő az egyenes röptű sólyom szabadságának az embere. Kassai Lajos "Atilla Sólyma" több, mint

Hetvenöt éve annak, hogy ,,valahol Oroszországban csaknem odaveszett egy teljes magyar hadsereg. A magyar királyi 2. honvéd hadsereg eredményes utóvédharcai és a szovjet vezetési hibái miatt a teljes megsemmisülés ugyan nem következett be, a személyi és a