Történelem vásárlás

SZÓ SZERINT SZEMELVÉNYEK A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT POLITIKAI BIZOTTSÁGA ÜLÉSEINEK JEGYZŐKÖNYVEIBOL, 1986-1989 A szerkesztői team rendkívüli feladatra vállalkozott, a válságban lévő szocialista rendszer lenyomatát, az átalakulás jeleit, a belső erjedés manifesztációit nem egyszeru megtalálni egy sokmillió karakternyi szövegkorpuszban. Az MSZMP PB ülésjegyzőkönyveinek a szószerinti vitát rögzítő hangfelvételei, és a legépelésükkel keletkezett szövege

"1958. május 10-ének reggelén három honvédtisztet végeztek ki: Csíky Lajos alhadnagyot, Erdősi Ferenc hadnagyot és Pércsi Lajos őrnagyot. Közülük Csíky és Pércsi az esztergomi hadosztályhoz tartoztak. Ennek parancsnoka, Mecséri János ezredes és ötvenegy társa ellen ekkor már folyt a hadbírósági eljárás. Dr. Marossy Endre hadtörténész 2004 óta kutatja az 1956-os forradalom és szabadságharc hadtörténetét. Legutóbbi könyvét a Mecséri-perről írta (Mecsér

1956. október 25-én, máig tisztázatlan körülmények között magyar karhatalmi és szovjet katonai alakulatok tüzet nyitottak a Kossuth téren gyülekező békés tüntetőkre. Az áldozatok pontos száma a mai napig ismeretlen. A tér 2014-es átépítése során az Országház egyik korábbi szellőzőalagútjában kapott helyet a sortűz és a forradalom áldozatai előtt tisztelgő kiállítás és emlékhely. A kiadvány a korszak történetét és a forradalom eseményeit röviden i

Hazánk egy - eddig - méltatlanul elfeledett, ismeretlen vidékét fedezhetjük fel a kötet lapjain. A táj szinte kilométerenként vált át erdőből mezőbe, lakott vidékből szőlőhegyekbe, völgyekből emelkedőkbe. Csodás vidék abban a tekintetben is, hogy a mesék, legendák földje, ahol fája lehet Béri Balog Ádámnak, ahol néhány falu saját boszorkánnyal büszkélkedhet, ahol elásott kincsekről, elsüllyedt templomokról, várakról, titokzatos gyógyítókról szólnak

Legelső gondolatom Cey-Bert Róbert Gyula nevének hallatán a szabadság. Gimnazistaként részt vett az 1956-os szabadságharcban, kitartott a végsőkig, fegyverrel hagyta el a szétlőtt fővárost. A szabadság nevében kiállt Dél-Kelet Ázsia dzsungeljeiben fennmaradásukért küzdő karenni nép függetlenségi harca mellett. Gondolkodásával, tetteivel mindig világosan kimutatta, hogy ő az egyenes röptű sólyom szabadságának az embere. Kassai Lajos "Atilla Sólyma" több, mint

Lehet, hogy tele volt kínnal és szenvedéssel ez a Kárpát-medencében eltöltött 1100 esztendő, de azért még mindig itt vagyunk - ami már önmagában is szép teljesítmény. Ha pedig visszatekintünk erre az eseményekben rendkívül gazdag múltra, akkor be kell ismernünk, hogy azért bőven van mire büszkének lennünk. Ebben a könyvben pontosan 365 okot adunk erre.

A Balaton több mint egy kedvelt fürdőhely, több mint egy nagy kiterjedésű víztömeg. A Balaton történetében koncentrálódik Magyarország története. A jelen kötet olyan kevésbé ismert tavi történeteket mutat be, amelyek elvezetik az olvasót a keszthelyi Festeticsek, a füredi Anna-bálok, a tavat megfestő és a tóról író, verselő művészek világába. De betekintést nyújt a Balaton térségét érintő történeti folyamatokba: vasúthálózat, kikötők, tájkép vá

A kötetben címében ugyan a bunkerek szó szerepel, mégis annyiban pontosítani szükséges ezt, hogy a mai Magyarországon lévő föld alatti életvédelmi létesítményekről szól a könyv. Ez alól az egyetlen kivételt a föld felett megépült légoltalmi kockák (BGS óvóhelyek) jelentik. A bemutatott objektumok túlnyomó többsége légoltalmi célokból készült a föld felszíne alatt. Az életvédelmi célból létesített objektumokat összefoglalóan óvóhelynek nevezik, a

A közelmúltbeli történések, folyamatok, egyéni és kollektív cselekvésformák kutatói leírása azért is vált ki vitákat, mert az folyton egymással versengő emlékezeti formákba ütközik. A lokális-regionális vidéki életvilágokat kutató szerzők a választott térben és időszakban keresték a választ arra, hogy a kortársak vajon milyen múltbeli tapasz-talatok, milyen akkori jövőhorizontok és természetesen milyen valósághorizontok mentén reagáltak a történeti

"A 2021-es évben - a centenárium apropóján - különösen élénk figyelem irányult az egykori Nyugat-Magyarország első világháború utáni sorsának számos tényező által befolyásolt alakulására, illetve a térség természetes központjául szolgáló Sopron hajdani heroikus küzdelmére, melynek révén a német többségű város, bizonyítva lakóinak állampatrióta érzületét, a külvilág számára is egyértelművé tette a történelmi kontinuitáshoz való ragaszkodá

Az a folyamat kerül részletes bemutatásra, hogy amelyik ország részesült Trianonkor a Történeti-Magyarország területéből, az 1941-ig vagy megszűnt (Ausztria, Lengyelország, Fiumei Szabadállam), vagy felbomlott (Csehszlovákia, Jugoszlávia), egy pedig alaposan megcsonkult (Románia 100,5 ezer nkm-el). Egyedül Magyarország területe növekedett.

Hellebronth Kálmán a Vitézi Rendről szóló könyve ma már elérhetetlen, úgy a könyvtárakban, mint antikvár példányok formájában. A Nemzeti Örökség kiadó fontosnak tartja, hogy olyan munkák újra napvilágot lássanak, melyeket betiltottak, zúzdába küldtek, vagy olyan kis példányszámban jelentettek meg melyeket csak aukciós oldalakon lehet már elérni. A szerző munkájában a Vitézi Rend teljes szervezeti felépítését, valamint a vitézek névsorát és rövid

Nyerges András az ÉS-ben futó sorozatában sok évtizedes, olykor másfél évszázados idézetekkel világítja meg a jelenkor bajait és csúfságait; e találó idézeteknek a mai helyzetre vetített szellemessége elképesztő; az egyik legnagyobb teljesítménye a mai magyar publicisztikának. S ez mellesleg olyanfajta családias ismeretét tételezi föl és népszerűsíti a magyar írás múltjának, amely már önmagában is nagy hazafias tett. De milyen "tételekre" következtethet

Évkönyvünk témájául ezúttal a gazdasági elitet választottuk. A szocializmus különféle tervrajzai kiemelt jelentőséget tulajdonítottak az ember termelő tevékenységének, a munkának. A marxi víziók, a sztálini archetípus ihletője a késő modern kor ipari fejlődésének lenyűgöző potenciálja volt. A kádárizmus "sikeressége" és legitimációja is jelentős részben a gazdaság teljesítőképességén múlott. A Kádár-korszak évtizedeinek politikatörténete sok

Az első világháború utáni magyar memoárirodalom jelentős része foglalkozott a hadifogságban eltöltött évek személyes élményeivel. Kevésbé került be a hazai köztudatba a fogság egy másik, főként civileket érintő formája, az internálás, amely a háborús erőszaknak korábban Európában ismeretlen színterét nyitotta meg. Magyarországon a történész szakma gyakorlatilag semmilyen figyelmet nem szentelt az első világháború alatt magyar internálótáborokba zár

Horvát István 1825-ben jelentette meg a Rajzolatok a magyar nemzet legrégiebb történeteiből című fenti művét, mely a magyar őstörténet kutatás egyik érdekes írása. "Pözsög a Szent Írás mindenféle régi magyar nevektől és régi magyar írásmódtól. Ti éjjel nappal Szent Írást olvasó rokonim! Hogyan nem vevétek ezeket észre a sok század alatt!..." - írja művében a szerző. Ismerte Kazinczy Ferencet, Virág Benedeket, Vitkovics Mihályt és Szemere Pált, akikk

KÉT VILÁGRENDSZER HATÁRÁN Hivatásos határőrtiszt, nemzetbiztonsági tiszt és családapa. Bella Árpád egy személyben testesíti meg ezeket a hivatásokat. Az életútinterjú a kádári rendszer határőrtisztjének mintaszerű szakmai pályáját követi nyomon, és akár sema-tikusnak is mondhatnánk, ha a nagybetűs törté-nelem nem szippantotta volna be az 1989-es határnyitás révén. Bella Árpád visszaemlékezése őszinte hangú, minden élethelyzetéről ugyanúgy nyilatkoz

"Elöljáróban le kell szögezni, hogy munkám konkrét tárgya nem Fiume - amely fogalom alatt Fiume városát, alközségeit (Cosala, Drenova, Plasse), valamint a kikötőjét értem - politika- vagy társadalomtörténete, hanem a magyar állam hatalomgyakorlási stratégiáinak vizsgálata. Ennek megfelelően számomra a kikötőváros "csak" a mintagyűjtés helyét jelenti, ahol az állam központosító és modernizáló törekvéseit tanulmányozom. Így tudatosan nem vállalkozom Fiume

Az 1858-ban, Esztergomban megrendezett tartományi zsinat új lökést adott zsinatok tartására a Magyar Királyság területén. Hamarosan két egyházmegyei zsinat is követte: Esztergom (1860) és Pécs (1863). Girk György pécsi püspök - Scitovszky János esztergomi érsek pécsi utódja - 1859-ben szerette volna először összehívni a zsinatot elődje 1848-as nyomdokain haladva, de a háborús viszonyok miatt el kellett halasztania, és majd csak négy év múlva érett meg az idő a

A 20. század első felében több püspöki és érseki székhely után Pécsett is tartottak egyházmegyei zsinatot. Virág Ferenc pécsi püspök eredetileg az egyházi törvénykönyv 1918. évi életbe léptetése után tíz évvel szándékozott összehívni a zsinatot, de több akadály miatt erre csak nyolc évvel később, 1936-ban kerülhetett sor. Ezt megelőzően 1863-ban volt Pécsett egyházmegyei zsinat Girk György püspök idején. A köztes 73 évben nemcsak az egyházjog, hane