Társadalom- és humántudomány vásárlás

Vannak-e no-go zónák Európában? A kérdést az elmúlt években indulatos viták övezték, melyek során politikusok, szakpolitikusok, elemzők, publicisták és egyszerű polgárok feszültek egymásnak érveikkel. Bár a gyakran ideológiai síkon zajló polémia még m

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága Külügyi Munkacsoportjának első tanulmánykötete az 1945-1950 közötti időszak diplomáciatörténetével és a külügyi intézményrendszer átalakításával foglalkozik. Sáringer János tanulmánya a Külügyminisztérium szervezettörtén

Igazságtétel, igazságszolgáltatás, jóvátétel, elégtétel, kárpótlás - vajon mit jelentenek, mit jelentettek ezek a fogalmak a szovjet rendszer bukását követő negyedszázad során Magyarországon? Egyáltalán, vajon államszocializmusról és represszióról hel

Nagyívű esszéjében a szerző sorra veszi, hogy mely történelmi mulasztások és baklövések vezettek oda, hogy Európa egyik kimagasló kultúrnemzete két világháború kirobbantója lett. A leegyszerűsítő magyarázatokat cáfolva írja le a

Az algoritmusok megkönnyítik a munkánkat, és minden képzeletet felülmúló lehetőségeket teremtenek életünk szinte minden területén. A génsebészet lehetővé teszi majd szervezetünk tökéletesítését, vissza-fiatalítását, az életkor

A „Magyar nemes családok” című 11 kötetes gyűjtemény ma könyv formában már szinte fellelhetetlen. A hatalmas családtörténeti gyűjtemény több mint 40.000 családot és 120.000 nevet sorakoztat fel. A szerző véleménye szerint: „Egy ilyen gyűjteményes munka sohasem lehet teljes és minden adatában feltétlenül hiteles. Szerzője rá van kényszerítve az előzőleg már megjelent hasonló tárgyú munkákra, amelyek szintén korábbi munkákra támaszkodnak.” De ezid

Gervai András az 1947 és 2000 közötti időszakot helyezi nagyító alá: különböző folyamatokat, alkotói pályákat, filmeket vizsgál dramaturgiai, társadalomtörténeti, szociológiai és szociálpszichológiai szempontból. Tanulmányaiban a filmesek és a hatalom közötti konfliktusokat, a filmkészítés társadalmi, politikai meghatározottságait elemzi, és azt, hogy az ideológia hogyan tükröződött a filmek tartalmában, üzenetében. Olvashatunk a Rákosi- és Kádár re

A mese az epikai költészet azon műfaja, amely az eposzban is jogosultan szereplő csodálatos elemet nem csak megtűri, de annyira megköveteli, hogy ilyen csodálatos elem nélkül nem is képzelhető, sőt tovább menve, a csodálatost (vagyis természetfelettit, a természet tapasztalati úton megismert rendjén kívülállót) nem is mint ilyent, hanem mint egészen természetest tünteti fel. A mesében minden lehetséges: a láthatatlanná válás, a tűzön való átkelés, a kacsaláb

Miért azonosulunk a Megáll az idő kamasz hőseivel? Miért dőlünk be Mel Gibson skótszoknyájának? Miért olyannak látjuk a múltat, amilyennek a Titanic vagy éppen a Csinibaba megmutatja? És fordítva: miért éppen olyannak mutatja, amilyennek képzeljük? A történelmi filmek sajátossága, hogy pontosan azt hisszük el a moziban,ami nem igaz, és abban kételkedünk, ami korhű. De van még egy különlegességük: képesek utalásokkal megmutatni azt is, ami közvetlenül nem is

A nyolcvanas évek, mondhatjuk így már utólag, mindent megváltoztatott. Az évtized végére szétesett az a világrend, amely az elején még megdönthetetlennek látszott. A két időpont között pedig felütötték fejüket olyan új eszmék, közösségi gyakorlatok, technológiák és társadalmi problémák, amelyekkel hosszú évtizedekig együtt kellett élnünk. Többségük a mai napig befolyásolja mindennapjainkat. Magyarországon a nyolcvanas években nyílt először esély a

A mindennapi élet nagy átalakuláson ment keresztül az utóbbi évtizedekben. Miközben a korábbi idők embereit javarészt a szemtől szembeni kommunikációk formálták, addig mi egyre inkább igénybe vesszük az olyan médiumokat, technikai eszközöket és platformokat információszerzésre és kapcsolattartásra, mint az okostelefonok, a számítógépek, a közösségi média, az online hírportálok vagy az üzenetküldő szolgáltatások. A jelen életvilága mediatizálódik, s e

„És ez a legfurcsább: a semmi, hogy lehet többé sohse lenni, - ez a legérthetetlenebb: végső lakójául agyamnak a nagy csodálkozás marad csak, hogy voltam és hogy nem leszek.” Szabó Lőrinc: Csak az imént Ebben a könyvben Popper Péter Szabó Lőrincéhez hasonló borzongó csodálkozással igyekszik farkaszemet nézni a nagy, félelmetes titokkal: a halállal. Igen, titokról van szó, hiszen míg a meghalás folyamatáról fiziológiai és pszichológiai értelemben is tudu

Berze Nagy János (Besenyőtelek, 1879. augusztus 23. - Pécs, 1946. április 6.) néprajzkutató. Jelentős életművet hagyott hátra az utókor számára. Írásai, mesegyűjteményei, tudományos publikációi ma is fontos és megkerülhetetlen területei munkásságának. Jelen tanulmánya "Magyar szólásaink és a folklór" egyrészt népmesei elemekből táplálkozik, másrészt a magyar nyelvben használatos szólásaink magyarázatát adja, ami azon népek ősi lelkivilágához kapcsol

A régi, XIX. század előtti népviselet tanulmányozása meglehetősen nehéz feladat. Képes ábrázolásaink a népviseletről jóformán alig vannak. Viseletképek – néhány esetet kivéve – nem maradtak reánk. Festő, rajzoló a paraszti viseletben nem látott semmi művészi értéket. Várképekre, térképekre minden különösebb cél nélkül, egy-két paraszt alakot is rárajzoltak, de ezeket többnyire emlékezetből rajzolta a művész, így nagyobb hitelességre nem tarthat

Ki ne hallott volna már legendákat a "bezzeggyerekekről" és szüleikről? Ezekben a történetekben a kicsik jól neveltek, szófogadóak és csendesek, a szülők arcán mennyei mosoly ragyog, a barátok, ismerősök pedig az egekig magasztalják a Bezzeg családot. Csak az a bökkenő, hogy Bezzegék nem léteznek! Mit tegyünk hát, hogy ne merő stressz és sziszifuszi küzdelem legyen az életünk, ha gyereket nevelünk? Pamela Druckerman kisgyerekes amerikai anyukaként hosszú időt t

"- Szevasztok, a nevem Rolf, és hírfüggő vagyok." Rolf Dobelli úgy nőtt föl, ahogy nagyon sokan az ő korosztályában: reggel a család a friss újsággal kezdte a napot, napközben meghallgatták a rádióban a híreket, majd este következhetett a tévéhíradó. Később, az internet megjelenésével Rolf boldogan vetette bele magát a hírportálok végtelen univerzumába. Éveken át nem is tudatosult benne, hogy függő, mígnem egy nap, több tízezer órányi hírfogyasztás

II. változatlan utánnyomásAz ökológiai fenntarthatóság szempontjainak megfelelő kezdeményezések a társadalmi-gazdasági fenntarthatóság feltételeinek híján nem gyakorolnak környezetükre vonzerőt, a résztvevőktől aránytalanul nagy áldozatot követelnek, fennmaradásuk is kétséges. A falvak újjáélesztéséhez, a környezetbarát fejlesztésekhez szükséges feltételek nem adottak, de nem is elérhetetlenek, a kibontakozás egyik legfőbb akadálya az együttműködés Az ökológiai fenntarthatóság szempontjainak megfelelő kezdeményezések a társadalmi-gazdasági fenntarthatóság feltételeinek híján nem gyakorolnak környezetükre vonzerőt, a résztvevőktől aránytalanul nagy áldozatot követelnek, fennmaradásuk is kétséges. A falvak újjáélesztéséhez, a környezetbarát fejlesztésekhez szükséges feltételek nem adottak, de nem is elérhetetlenek, a kibontakozás egyik legfőbb akadálya az együttműködés hiánya. Lesz-e a csírából növény, hoz-e virágot, gyümölcse megérik-e, vagy elveri a jég? – a földet művelő ember tudja, hogy ezeket a kérdéseket a mezőgazdaságban soha nem lehet előre megválaszolni. Az egyre szélsőségesebbre forduló időjárás viszontagságait mifelénk tetézik az agrárpolitika kiszámíthatatlan változásai. Lesz-e még ereje a marhavagonkori népvándorlás hullámaitól sújtott, nemzedékről-nemzedékre megtizedelt és kifosztott magyar vidéknek, hogy a saját lábára álljon, s első lépésként helyreállítsa az ország önrendelkezését legalább az élelmezés terén? Vagy „Európa éléskamrája” most lesz csak igazán „három-millió koldus országa”? Mindezt megmutatja a jövő. E kötet lapjain az olvasó csupán látleleteket talál, úti beszámolókat a vidékfejlesztés rögös útján próbálkozó közösségekről,emberekről. Farkas Gabriella az ELTE Társadalomtudományi Karán működő Közös Örökségünk Kutatóműhely és a Nonprofit Média Központ Munkatársa, fordító. Fő érdeklődési területe a kistelepülési és kistérségi közösségépítés és gazdaságfejlesztés, valamint a társadalmi nyilvánosság és a civil média világa. Munkájához a kedvet és kitartást hat gyermeke adja. Lányi András Az ELTE TÁTK oktatója, író, filozófus. Esszékötetek, szépirodalmi művek szerzője, ökofilozófiai szövegggyűjtemények szerkesztője, az Élőlánc Magyarországért alapítója. A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosi Hivatalának tudományos munkatársa. Válogatott ökofilozófiai tanulmányai Az ember fáj a földnek címmel a L'Harmattan Kiadónál jelentek meg 2010-ben.

• Szociológia

Baráti Huszár Aladár élettörténete (1885-1945)

Harcban a világgal a világért