Társadalom- és humántudomány vásárlás

""""A gyerekek tudják, de a felnőttek gyakran elfelejtik, hogy a titkok arra valók, hogy megosszák őket."""" Miért titkolózunk, milyen titkaink vannak, hogyan befolyásolják ezek a titkok a világról alkotott benyomásainkat, az egészségünket, a munkahelyi életünket, a kapcsolatainkat - és kire bízzuk rá őket? Titkaink teherként nehezedhetnek ránk, ha egyedül, mások támogatása nélkül hordozzuk őket. Akár a jó hírünk, akár egy kapcsolat vagy hozzátartozó védelme

A háború utáni konzervatív zászlóbontás kezdetének tekinthető a Barankovics Alapítvány és a Batthyány Alapítvány szervezésében 1993-ban tartott konzervatív konferencia, majd a következő évben az előadások megjelentek egy kötetben. Az akkori konferencia előadói közül most is beszélni fog Körösényi András, Paczolay Péter és Molnár Attila Károly. Az azóta eltelt durván 30 év meglehetősen sikeresnek mondható, de nemcsak kormányzati szempontból, hanem a m

Hogyan engedhetjük el a múlt sérelmeit? Hogyan bocsáthatjuk meg a korábban elkövetett hibákat? Hogyan békélhetünk meg azzal, hogy elszalasztottunk számunkra fontos lehetőségeket, mert nem mertünk élni velük? Hogyan nézhetünk szembe azzal a fájdalommal, amit eddig csendben hordoztunk magunkban? Egyáltalán honnan tudhatjuk, hogy tényleg túl vagyunk már egy olyan eseményen, ami korábban nehéz érzéseket okozott? Mindannyiunk életében lehetnek olyan elvarratlan szálak,

Szendi Gábor új kötetében az egyéni és a párkapcsolati problémákat elemzi. Részletesen szól az akarat szerepének túlértékeléséről, gondolkodásunk paradoxonairól, a szokások kialakulásáról és elhagyásának módjairól, valamint mindennek fényében a kapcsol

A „Magyar nemes családok" című 11 kötetes gyűjtemény ma könyv formában már szinte fellelhetetlen. A hatalmas családtörténeti gyűjtemény több mint 40.000 családot és 120.000 nevet sorakoztat fel. A szerző véleménye szerint: „Egy ilyen gyűjteményes munka sohasem lehet teljes és minden adatában feltétlenül hiteles. Szerzője rá van kényszerítve az előzőleg már megjelent hasonló tárgyú munkákra, amelyek szintén korábbi munkákra támaszkodnak." De ezidáig

Az internet, az okoskészülékek és a közösségi platformok térhódítása lehetővé tette, hogy a 21. század embere digitális tartalmak befogadója és előállítója is legyen, valamint mikro- és makronarratívák segítségével szociális kapcsolódási igényét is kielégítse. Mindez megváltoztatta korunk emberének kommunikációs és tanulási szokásait is. A tudásátadás ősi, történetmesélésen alapuló formája megmaradt, ám a digitális média alkalmazásainak é

A 2020-as esztendőt a koronavírus okozta COVID-19 betegség határozta meg szerte a világban. Amíg nem áll rendelkezésre hatékony védőoltás vagy gyógyszer, addig elsődlegesen a jogi szabályozás teremti meg a védekezés alapjait. Ezek a szabályok pedig, bár ideiglenesek, jelentős mértékben változtatnak a jogrendszer működésén és a szabályok tartalmán. A Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete a járvány kezdete óta vizsgálja az ezzel összefüg

A könyv a szerző egyetemi felsővezetőként és a hazai felsőoktatási ágazat irányítására rálátó országos testületek és szakértői csoportok tagjaként szerzett gyakorlati tapasztalatain, valamint többéves kutatásán alapul. Ahogy a kutatás, a megjelentetni kívánt mű is hiánypótló a magyar tudományban és az oktatásban egyaránt. A hazai jogtudományi kutatások csak szűk körben foglalkoznak a felsőoktatási jog területével, ezek is döntően az autonómia kérd

Feltehetően ősi asszonyistenség neve. Gellért püspök tanácsára a térítők Szűz Máriára alkalmazták, a Szűzanya törzsökös szinonim szava lett. A világon nem hallottak Sarlós Boldogasszony, Nagyboldogasszony, Gyümülcsoltó Boldogasszony és Gyertyaszentelő Boldogasszonyról. Kálmány Lajos ezt a munkáját 1885-ben publikálta.

Kutasd fel a szorongást kiváltó tényezőket, és nézz szembe velük! Ne hagyd, hogy a "majomelméd" irányítson! Éppen azok a dolgok súlyosbítják a szorongást, amelyeket a megfékezése érdekében teszünk. A probléma fenntartó tényezőire való összpontosítás az, ami orvosolja a félelmeidet. Az ókori bölcsek az emberi elmét a majomhoz hasonlították: folyton rikácsol, és egyik ágról a másikra ugrálva fáradhatatlanul menekül a félelem elől a biztonság felé.

Mikor több hónapnyi megfeszített munkát követően 1787 szeptemberében Benjamin Franklin kisétált a philadelphiai Independence Hall épületében tartott alkotmányozó gyűlésről, egy asszony lépett oda hozzá, kíváncsian nekiszegezve a kérdést: "Doktorúr, mi lett az eredmény: köztársaság vagy monarchia?" - "Köztársaság - hangzott Franklin válasza. Majd sietve hozzátette: - Ha sikerül megőrizniük." Amerika egyik alapító atyjának máig ható üzenete, hogy az alkotm

Molnár Tamás (1921–2010) Katolikus filozófus, egyetemi tanár. 1945 után az Egyesült Államokba költözött. Műveit elsősorban angolul és franciául írta. Részt vett a Russel Kirk vezette amerikai konzervatív szellemi mozgalomban. Írásai 1990 után jelentek meg magyarul, amikortól részben Budapesten élt. Több magyar lap rendszeres szerzője és az MMA tagja lett. Bernard Dumont (1944–) A párizsi, vallási és politikai kérdésekkel foglalkozó Catholica című lap fősz

Az egykori állambiztonsági iratokba való betekintés kérdésköre az elmúlt másfél évtizedben heves viták tárgyát képezte, de e témakör tudományos alapú, a jogszabályi háttérre is figyelemmel levő feldolgozása hiányzott. Ezt az űrt Trócsányi Sára könyve hivatott betölteni, aki a hazai jogszabályok és joggyakorlat mellett, a külföldi szabályozási modelleket is tanulmányozva, markáns véleményt fogalmaz meg a magyar jogalkotással kapcsolatban. A könyv - mely

A történettudományban mindig izgalmas kérdés, hogyan látták, illetve látják egymást a különböző országok és népek. Az ünnepelt Kelet-Közép-Európa-szakértő történész, Robert William Seton-Watson; a Times egykori nagyhatalmú bécsi tudósítója, későbbi főszerkesztője, Henry Wickham Steed; a világhírű civilizációkutató, Arnold Joseph Toynbee; valamint a brit külügyminisztérium kisebbség- és magyarszakértője, Carlile Aylmer Macartney azon kevés nyuga

Az újhumanizmus abból indul ki, hogy jelenleg még értelmezni sem tudjuk, mi a baj, mert az eszközök, amelyekkel megkíséreljük, menthetetlenül elavultak. Először meg kell határozni, mit akarunk képviselni. Jelen esetben ez a dehumanizációs katasztrófa megfékezése és az emberi faj önbecsülésének visszaadása, ami véleményünk szerint egyben fennmaradásunk záloga is. Ezután arra kell választ adni, mi az a törésvonal, amely elválaszt bennünket másoktól. Jelen eset

"A váron belül élő gyermekek osztályhelyzete megegyezik, azaz pontosan tudni, mekkora a minimális vagyona azoknak, akik a kapun belülre kerülhetnek. Innen jó eséllyel csak védett járművekkel (iskolabusz, szülői autó) mehetnek iskolába a gyerekek, akik, mivel magánintézménybe járnak, ott sem találkoznak radikálisan eltérő társadalmi helyzetből érkező, éppen ezért sokkal kevesebb kulturális tőkéből élő gyerekkel, tökéletesen homogén környezet jön létre a

• Kultúr- és művelődéstörténet

• Kultúr- és művelődéstörténet
A könyv kilenc év kutatómunkájának összefoglalása, hiánypótló művészettörténeti, történeti munka. A könyv a magyar nemzeti önreprezentáció megnyilvánulásait vizsgálja az 1851-1915 között rendezett világkiállításokon. Annak a folyamatnak az elemzését nyújtja, melynek csúcsán Magyarország az 1900 körüli években történelmének előbb írott, majd íratlan rétegeiből táplálkozó nemzeti sajátosságait a modernizáció követelményeivel összeegyeztetve megjelent a világkiállítások ideiglenes színpadán. Az önreprezentáció jelenségeinek elemzése során feltáruló kép a korabeli Magyarország külföldi megismerését elősegítő intézkedések motivációját, célkitűzéseit és módszertanát mutatja be. A szerző a megvalósult nemzeti kiállításokat a korszak magyar kultúrpolitikai törekvéseinek fényében tárgyalja.

• További könyveink

Josef Seifert, a neves osztrák filozófus eddig megjelent művei a fenomenológiai realizmus elveit követik, vagyis azt a bölcseleti irányzatot, melyet Edmund Husserl alapozott meg, s amelyhez olyan nagy gondolkodók csatlakoztak, mint Adolf Reinach, Max Scheler, Dietrich von Hildebrand, Alexander Pfänder és Edith Stein. Az a filozófia, melyet ’fenomenológiai realizmus’-nak nevez, szorosan kötődik a klasszikus bölcseleti tradícióhoz, különösen Platónhoz és a platonizmus hagyományához, valamint az arisztotelészi gondolatvilághoz.