Társadalom- és humántudomány vásárlás

• További könyveink
Csoóri Sándoron, a földin, Grezsa Ferencen, Orbán Ottón, Pomogáts Bélán át Somlyó Györgyig, Radnóti Sándortól Weöres Sándorig ível a költőt bemutatók, életművét méltatók, vele levelezők, barátok, pályatársak névsora. In memoriam és Emlékezet sorozatunk 42. kötete.

• Irodalomtudomány
A Nemzeti Színház volt igazgatója, író, publicista által összeállított kaleidoszkóp képekkel gazdagon illusztrálva elénk tárja az elmúlt évtizedek színházi világát, a rendszerváltozásnak a kultúrára, a színművészetre gyakorolt hatását. A szerző vallja, hogy a magyar és a világirodalom klasszikusainak folyamatos éltetése alapfeladata a tegnapi és a holnapi színháznak.

• Állam- és Jogtudomány
Szerzőnk neve jól ismert a magyar olvasóközönség előtt, mivel talán ő az, aki a legtöbbet publikált a közelmúlt kommunista diktatúrájának és megtorló intézkedéseinek témakörében, elénk tárva egyéni sorsokat, vallásüldözést, koncepciós pereket. Jelen kötete a szovjet megszállás kezdetétől a mai napig ível, feltárja az emberellenes bűntetteket és történéseket, amelyek megtörték sok-sok ember életpályáját – ha egyáltalán megmenekült a halálbüntetéstől. Megtudhatjuk, hogyan jutott hatalomra az alig ismert Kádár János, akinek hatalma „vérben fogant”. Hogyan látott hozzá a magyar történelem legnagyobb politikai megtorlásához, amelynek karmesteri pálcája Marosán György és Biszku Béla kezében volt, s főleg, hogy mi történt a kádári harminchárom év alatt, amelynek árnyéka valóban messzire nyúlt.

A magyar szabadságharc bukásának okai

• Szociológia
Az ELTE szociológiaprofesszorának új könyve a magyar szocialista korszak, ezen belül főként a Kádár-kor politikai vezetőinek összetételét térképezi fel a szociológia módszereivel. Kimutatja és megmagyarázza, milyen hátterű, milyen műveltségű, iskolázottságú rétegekből jöttek az új elit, a pártvezetés új nómenklatúrájának tagjai.

A Börtönnapló lapjai kalandos úton kerültek a kiadóhoz a 2009 áprilisa óta hatályos bírósági ítélet nélkül Bolíviában raboskodó Tóásó Elődtől. Az erdélyi születésű fiatalember papírlapokra írta le élményeit a San Pedro börtönben, amelyeket az ügyvédje juttatott el apránként Magyarországra. „Az az álmom, hogy gyerekes naívságomat elhagyva, érett gondolatokkal, felnőtt férfiként hazatérek. Megcsókolom a magyar földet, a családomat, a barátaimat.” Szociografikus elemeket tartalmazó önéletrajzi írás, amely elénk tárja egy igazságtalanul bebörtönzött ember belső vívódásait. Tanúi lehetünk mindennapjainak, annak a hatalmas küzdelemnek, amelyben a remény és reménytelenség pillanatokon belül váltja egymást, s a boldogság egy szemvillanás alatt múlik el helyet adva a legszörnyűbb terrornak és megaláztatásnak, a kitagadottság, magárahagyottság mindent felőrlő érzésének.

• Pszichológia
A mindennapi élet pszichopatológiája Freud alapvető műve. Azt mutatja meg benne, hogy egészséges emberek mindennapos gondolataiban és cselekvéseiben hogyan nyilvánulnak meg a tudattalan erői. A tulajdonképpeni pszichopatológia, a kórlélektan tárgy éppen a társadalom mindennapjaiba beleilleszkedni nem tudó aszociálissá vált ember, aki ösztönei és indulatai rabjaként szenved. Kis elvétések, elszólások, elírások, feledékenységek analízise árulja el a könyvben a tudattalan mozgását. A mindennapi élet ilyen apró "kórtüneteiből" elemzi ki Freud a mögöttük meghúzódó indulati és ösztöntényezőket.A mindennapi élete apró jelenségeinek megfigyelésével mindenki önmagán tanulmányozhatja és ellenőrizheti Freud állításait. Az elemzett jelenségek tudattalan motívumai számos esetben korántsem fekszenek olyan mélyen, hogy a műben adott útmutatás segítségével alkalomadtán bárki ne próbálhatná ki önmagán is felderítésüket, elmélyítve ezzel önismeretét, emberismeretét.

A kötetben bemutatott kéziratos füzetekbe 1894 és 1933 között jegyzett le magyar és román imákat, ráolvasókat a magyarcsügési Gábor János (1870– 1957). A magyar fonetikai készlettel leírt román „deszkentálásokat” torokgyík, kígyómarás, sebláz, orbánc, „lóorbánc” gyógyítására, gonoszok távoltartására és rontások visszafordítására, a magyar ráolvasókat pedig tejelvétel és rontás ellen, továbbá ijedtség eltávolítására tartották alkalmas

Többéves kutatási munka előzte meg a szerző könyvének összeállítását, vizsgálva a jogszabályok javaslatait az esélyegyenlőség megteremtésére. Hány kerekes székes él ma Magyarországon és hány embert /szülőt, családtagot/ érint ez a probléma: az akadálymentesítés az iskolában és az élet más területein, - milyen a fogyatékkal élők mindennapi élete? A szerző foglalkozik a helyváltoztatással, intézményekkel, a befogadással: konkrét esetek sorával jelz

„A férfiak és a nők partnerükkel szemben támasztott kritériumai úgy alakultak ki, hogy a párok tagjainak gyakorlatilag lehetetlen teljesen konfliktusmentes kapcsolatban együtt élniük, ha változnak az életkörülményeik. Ha elfogadjuk, hogy a konfliktus elkerülhetetlen, és olyan stratégiákat választunk, amelyekkel kezelni tudjuk ezeket, akkor viszonylag zökkenőmentesen alakulhat az életünk partnerünkkel. A konfliktusmentes kapcsolat ábrándját azonban jobb, ha száműz

3000 magyar közmondás és szójárás betűrendes értelmező dióhéjszótára Mindenki ismeri az "Aki másnak vermet ás, maga esik bele" vagy az "Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér" szemléletes közmondásokat. Ugyanígy senki előtt nem ismeretlenek a következő szójárások sem: "Egyik kutya, másik eb" vagy "Több is veszett Mohácsnál". A legismertebb 100-150 közmondást sokan használják is beszédjük színesítésére. Azonban a leggyakoribbak mellett számos olyan közmondás is van a magyar nyelvben, amelyeknek jelentése nem mindenki számára világos. Kötetünk 3000 közmondás és szójárás pontos jelentését adja meg. Így amellett, hogy behatóan megismerhetjük nyelvünknek ezeket a "virágait", azt is elérhetjük, hogy csak olyankor használjuk valamelyiket, amikor az pontosan az adott beszédhelyzethez illik. A szótár összeállítói a magyar szótárírás szakemberei: Bárdosi Vilmos az ELTE Bölcsészettudományi Karának egyetemi tanára, Kiss Gábor pedig az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa, illetve a TINTA Könyvkiadó vezetője.

• Politológia
„Magyarország, illetve a magyar nemzet 20. századi történelme szempontjából Edvard Beneš az egyik legfontosabb „nem magyar” közép-európai politikus. Pályájának fontos állomásai szinte minden esetben keresztezték a magyar történelem útját” - kezdi a fiatal történész szerző a monográfiáját. A kötet az első modern Benes-életrajz magyar nyelven, magyar szerzőtől, magyar szemszögből.

Bálint Sándor (Szeged, 1904. augusztus 1. - Budapest, 1980. május 10.) magyar néprajzkutató és művészettörténész, aki a 20. századi magyar néprajz és folklorisztika egyik legnagyobb alakja. Legfontosabb kutatási területei az Alföld néprajza, a vallási néphagyományok és Szeged néprajza voltak. Az esztendő néprajza című írása még 1942-ben jelent meg. Ebben a szerző felvázolja azt, hogy hogyan telik el népünk esztendeje. A népnél az ünnepek még nem a belső,

Petrarca versek elemzése

2019-ben volt ötven éve, hogy meghalt Witold Gombrowicz, a XX. század egyik legkiválóbb lengyel írója. Írt néhány regényt, közülük a leghíresebbek: a Ferdydurke (1937), a Transz-Atlantik (1953), a Pornográfia (1960) és a Kozmosz (1965). Ezenkívül drámák (Esküvő, Yvonne, burgundi hercegnő, Operett), valamint az 1953-tól haláláig vezetett Napló szerzője. Közvetlenül a második világháború kitörése előtt tengeri kirándulásra indult Argentínába, ahol azt

Ha számba vesszük, mi mindent öveztek titkok, tabuk és tiltások az utóbbi évszázadokban, akkor a nők szexuális öröme biztosan ezek közé tartozik. Pedig az ókorban még merőben másképp vélekedtek erről a témáról. Ovidius írta le az Átváltozásokban Teiresziász történetét: a későbbi jóst az istenek hét évre nővé változtatták, s így megtapasztalhatta mindkét nem szexuális élvezetét. Amikor Zeusz megkérdezte, hogy a nők vagy a férfiak örömérzete a na

Huszka József (Kiskunfélegyháza, 1854. november 20. – Budapest, 1934. március 31.) tanár, néprajzkutató. A szerző számtalan írást szentelt a magyar ornamentika témájának és díszítőművészetünk csodálatos világának. Jelen tanulmánya is a téma komoly és mély ismeretéről árulkodik.

HENRI-LOUIS BERGSON (1859-1941) a XX. század első harmadának egyik legnépszerűbb és legnagyobb hatású filozófusa volt, akinek legtöbb művét minden világnyelvre lefordították. Nézetei, tanai Franciaországban nagy megbecsülést hoztak számára, és 1914-ben a Francia Akadémia a tagjai közé fogadta, miközben a Vatikán ugyanebben az évben indexre tette Bergson írásait. Munkásságának egyetemes értékét 1927-ben az irodalmi Nobel-díjjal ismerték el.A nevetés 1900-ban

Mindannyiunknak van családi története. Általában tudjuk is a főszereplők nevét legalább a dédszülőkig visszamenőleg, de csak kevesen látjuk összefüggéseiben, hol és hogyan jelenik meg az ősök sorsa a mi mindennapi döntéseinkben. Milyen mintákat kaptunk örökül, és mi mit adunk tovább? Amikor vesszük a bátorságot, hogy beleássuk magunkat saját családunk történetébe, könnyen járatlan utakon találhatjuk magunkat. A tankönyvekben leírt történelem és a nag