Társadalom- és humántudomány vásárlás

Nem félek, hogy megbetegszem. Akkor mitől félek? A járvány következményeitől. Attól, hogy kiderül, az általam ismert civilizáció építménye csupán kártyavár. Félek a lenullázódástól, de az ellenkezőjétől is: hogy hiábavaló lesz a félelem, elmúlik, és utána

Talán nincs még egy olyan tudományág, ahol annyi tévhit, meggyőződés és rögeszme keringene, mint a nyelvészet. Kicsit olyan ez, mint a labdarúgás: mindenki ért hozzá, mindenki jobban tudja. Mindenkinek van egy tuti biztos elmélete, hogy miként is kezdtek

• Pszichológia
Lehet házunk a hegytetőn, menő kocsink a garázsban, drága holmikkal teletömött gardróbunk – mindez mit sem ér, ha nincs kivel megosztani az élményeinket. Van, aki viszonylag hamar megtalálja élete párját, mások csak hosszú barangolás, megannyi kanyar után. Olykor nehéz, igen. Hinni, várni, szeretni, csalódni, talpra állni, és újra bízni. De eszünkbe ne jusson sajnálni az olykor keserű tapasztalatok egyetlen percét sem, hiszen minden rossz a javunkat szolgálja – már ha levonjuk a megfelelő tanulságot a történtekből.Akár így, akár úgy, először ismerkedjünk meg önmagunkkal, és ha tisztán látunk, biztosan észrevesszük azt a jóképű idegent, aki már alig várja, hogy megszólíthasson. Na, és ekkor beindul a móka, elindul közös utunk.Addig pedig nincs más dolgunk, mint alaposan felkészülni a témából: Mitől vonzó egy nő a pasik szemében? Mit hangsúlyoznak a férfiak ismerkedéskor? Miért fontos az első randi? Most akkor a hasonló a hasonlónak örül, vagy az ellentétek vonzzák egymást? Tényleg édesa

• Állam- és Jogtudomány
Az interjúkötet Dr. Kukorelli István alkotmányjogász, egyetemi tanár eddigi életútját idézi fel, tanulmányai, pályája főbb korszakai, állomásai, közéleti szerepvállalásai mentén haladva, a téti gyermekkortól az alkotmánybírói pulpitusig, majd onnan napjainkig. A beszélgetéssorozat célja, hogy a szűk szakmai körön túl minél szélesebb közönséget megszólítson, és hogy a kötet alanyát emberközelbe hozza, minden érdeklődő olvasó számára érthető és élvezhető módon, függetlenül szakmai hovatartozásától. Kukorelli István kifejti gondolatait jogászságról, közéletről, politikáról, vallásról, hitről, barátságról, és mindezek kapcsán olyan múltbeli történésekről, amelyeknek részese volt; beszél jelenlegi meglátásairól is. Az interjúszövegek felidézik a rendszerváltás környékén indult értelmiségi generációk fordulat előtti és a fordulatot követő életérzését. Az egész életutat átívelő beszélgetésekből így nemcsak szakmai, hanem emberi portréja is kirajzolódik.

Éjszakai pillangók, örömlányok, kuritzánok... Ugyanakkor költők, irodalmárok, kardforgatók, szeretők, filozófusok, vagyis self-made nők. A bibliai Jerikótól a hollywoodi utcákig, az ókori Görögországtól a reneszánsz Velencéig, a forradalom utáni Franciaor

Bálint László (1940) több évtizeddel ezelőtt - 1969-ben - kezdte titkosszolgálati pályafutását, Hosszabb ideig az állambiztonsági kémelhárítás tisztje, majd főtisztje volt, később, 1990 után, öt évet még a nemzetbiztonsági kémelhárításnál is eltöltött. Kö

Létezik szerelem első látásra? Mit keresünk a partnerünkben? Természetes-e a monogámia? Miért lépnek félre az emberek? Honnan tudjuk, hogy ideje továbblépni? A legtöbb ember fél nyíltan és őszintén beszélni a szerelmi életéről. Nekik szól a Kit, miért, h

Bibó István összegyűjtött írásainak első kötete az európai politikai fejlődés értelmezéseit és politikai hisztéria-elemzéseit foglalta magában. A második kötetben demokratikus közösségi értékelési és magatartásmintáit ismerhettük meg és vehettük számba. A harmadik kötet jogtudományi, pszichológiai, szociológiai és politikatudományi írásait (ismertetéseit és cikkeit, tanulmányait és értekezéseit), kolozsvári és szegedi egyetemi előadásait, a hatv

A „Magyar nemes családok” című 11 kötetes gyűjtemény ma könyv formában már szinte fellelhetetlen. A hatalmas családtörténeti gyűjtemény több mint 40.000 családot és 120.000 nevet sorakoztat fel. A szerző véleménye szerint: „Egy ilyen gyűjteményes munka sohasem lehet teljes és minden adatában feltétlenül hiteles. Szerzője rá van kényszerítve az előzőleg már megjelent hasonló tárgyú munkákra, amelyek szintén korábbi munkákra támaszkodnak.” De ezid

Gervai András az 1947 és 2000 közötti időszakot helyezi nagyító alá: különböző folyamatokat, alkotói pályákat, filmeket vizsgál dramaturgiai, társadalomtörténeti, szociológiai és szociálpszichológiai szempontból. Tanulmányaiban a filmesek és a hatalom közötti konfliktusokat, a filmkészítés társadalmi, politikai meghatározottságait elemzi, és azt, hogy az ideológia hogyan tükröződött a filmek tartalmában, üzenetében. Olvashatunk a Rákosi- és Kádár re

A mese az epikai költészet azon műfaja, amely az eposzban is jogosultan szereplő csodálatos elemet nem csak megtűri, de annyira megköveteli, hogy ilyen csodálatos elem nélkül nem is képzelhető, sőt tovább menve, a csodálatost (vagyis természetfelettit, a természet tapasztalati úton megismert rendjén kívülállót) nem is mint ilyent, hanem mint egészen természetest tünteti fel. A mesében minden lehetséges: a láthatatlanná válás, a tűzön való átkelés, a kacsaláb

Miért azonosulunk a Megáll az idő kamasz hőseivel? Miért dőlünk be Mel Gibson skótszoknyájának? Miért olyannak látjuk a múltat, amilyennek a Titanic vagy éppen a Csinibaba megmutatja? És fordítva: miért éppen olyannak mutatja, amilyennek képzeljük? A történelmi filmek sajátossága, hogy pontosan azt hisszük el a moziban,ami nem igaz, és abban kételkedünk, ami korhű. De van még egy különlegességük: képesek utalásokkal megmutatni azt is, ami közvetlenül nem is

A nyolcvanas évek, mondhatjuk így már utólag, mindent megváltoztatott. Az évtized végére szétesett az a világrend, amely az elején még megdönthetetlennek látszott. A két időpont között pedig felütötték fejüket olyan új eszmék, közösségi gyakorlatok, technológiák és társadalmi problémák, amelyekkel hosszú évtizedekig együtt kellett élnünk. Többségük a mai napig befolyásolja mindennapjainkat. Magyarországon a nyolcvanas években nyílt először esély a

A mindennapi élet nagy átalakuláson ment keresztül az utóbbi évtizedekben. Miközben a korábbi idők embereit javarészt a szemtől szembeni kommunikációk formálták, addig mi egyre inkább igénybe vesszük az olyan médiumokat, technikai eszközöket és platformokat információszerzésre és kapcsolattartásra, mint az okostelefonok, a számítógépek, a közösségi média, az online hírportálok vagy az üzenetküldő szolgáltatások. A jelen életvilága mediatizálódik, s e

„És ez a legfurcsább: a semmi, hogy lehet többé sohse lenni, - ez a legérthetetlenebb: végső lakójául agyamnak a nagy csodálkozás marad csak, hogy voltam és hogy nem leszek.” Szabó Lőrinc: Csak az imént Ebben a könyvben Popper Péter Szabó Lőrincéhez hasonló borzongó csodálkozással igyekszik farkaszemet nézni a nagy, félelmetes titokkal: a halállal. Igen, titokról van szó, hiszen míg a meghalás folyamatáról fiziológiai és pszichológiai értelemben is tudu

Berze Nagy János (Besenyőtelek, 1879. augusztus 23. - Pécs, 1946. április 6.) néprajzkutató. Jelentős életművet hagyott hátra az utókor számára. Írásai, mesegyűjteményei, tudományos publikációi ma is fontos és megkerülhetetlen területei munkásságának. Jelen tanulmánya "Magyar szólásaink és a folklór" egyrészt népmesei elemekből táplálkozik, másrészt a magyar nyelvben használatos szólásaink magyarázatát adja, ami azon népek ősi lelkivilágához kapcsol

A régi, XIX. század előtti népviselet tanulmányozása meglehetősen nehéz feladat. Képes ábrázolásaink a népviseletről jóformán alig vannak. Viseletképek – néhány esetet kivéve – nem maradtak reánk. Festő, rajzoló a paraszti viseletben nem látott semmi művészi értéket. Várképekre, térképekre minden különösebb cél nélkül, egy-két paraszt alakot is rárajzoltak, de ezeket többnyire emlékezetből rajzolta a művész, így nagyobb hitelességre nem tarthat

Ki ne hallott volna már legendákat a "bezzeggyerekekről" és szüleikről? Ezekben a történetekben a kicsik jól neveltek, szófogadóak és csendesek, a szülők arcán mennyei mosoly ragyog, a barátok, ismerősök pedig az egekig magasztalják a Bezzeg családot. Csak az a bökkenő, hogy Bezzegék nem léteznek! Mit tegyünk hát, hogy ne merő stressz és sziszifuszi küzdelem legyen az életünk, ha gyereket nevelünk? Pamela Druckerman kisgyerekes amerikai anyukaként hosszú időt t

T. S. Eliot (1888–1965) Nobel-díjas költő, esszéista és kritikus. A modern angol költészet meghatározó alakja. A 20. század híres katolikus konvertitái közé tartozott, mint Chesterton, Graham Greene és Evelyn Waugh. Magát úgy jellemezte, hogy „klasszicista az irodalomban, királypárti a politikában és anglokatolikus a vallásban". „[...] a liberalizmus kezd átalakulni valami mássá, ami különbözni fog attól, amilyen most – ennek a lehetősége hozzátartozik a t

"- Szevasztok, a nevem Rolf, és hírfüggő vagyok." Rolf Dobelli úgy nőtt föl, ahogy nagyon sokan az ő korosztályában: reggel a család a friss újsággal kezdte a napot, napközben meghallgatták a rádióban a híreket, majd este következhetett a tévéhíradó. Később, az internet megjelenésével Rolf boldogan vetette bele magát a hírportálok végtelen univerzumába. Éveken át nem is tudatosult benne, hogy függő, mígnem egy nap, több tízezer órányi hírfogyasztás