Társadalom- és humántudomány vásárlás

Talán már többször feltettük magunknak a kérdést: mi lehet az oka annak, hogy életünk során újra meg újra visszaköszönnek ugyanazok a kapcsolati nehézségek? A válasz az, hogy a gyermekként kialakított kötődési mintáink alapvetően meghatározzák választásainkat és viselkedésünket. Hatással lesznek az összes fontos emberi kapcsolatunkra (a párkapcsolatainkra éppúgy, mint a szülőségünkre, a barátságainkra, az iskolai és munkakapcsolatainkra), és megalapozz

Dr. Dömötör Sándor (Budapest, 1908. február 24. – Budapest, 1986. január 15.) magyar néprajzkutató, nyelvész, muzeológus. Egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte 1926-1930 között. Ez időszak alatt gyűjtötte össze Dunaszentgyörgy népnyelvi anyagát. A Szegedi Egyetemen Solymossy Sándor tanítványa lett, és 1930-ban a betyárromantikáról szóló disszertációjával doktorált. 1931-1932-ben gyakornok a Magyar Nemzeti Múzeum Népraj

Nyelv: Orosz, Kötés: Puha kötésű, Oldalszám: 296, Kiadó: Проспект, Autor: Ю.В. Ивлев, ISBN-13: 9785392297726, Kiadás éve: 2020

"Azt sem tudom, hogy fiú vagyok-e, vagy lány - mondjuk magyarul, amikor teljes a fejetlenség, és eluralkodik a káosz körülöttünk. Ez az igen képszerű szólás is mutatja, hogy a nemünk az egyik legalapvetőbb és legbiztosabb tudásunk magunkról, ami akkor is hozzáférhető, mikor minden más bizonytalan. Nem vélet-lenül jelent fontos mérföldkövet a gyermekek fejlődésében, amikor óvodáskorban megtanulnak különbséget tenni a nemek között, és felismerni kis társaik

Ez a könyv a magyar nemzet "kisujjaként" emlegetett kárpátaljai magyar közösség 1944 és 2022 közötti történetét, sorsfordulóit, viharos és fájdalmas múltját, megmaradásáért és önazonosságáért, politikai és nyelvi-oktatási jogaiért vívott küzdelmeit mutatja be. Kárpátalja földrajzi fekvése és geostratégiai jelentősége miatt a 20. században a nagyhatalmak játékszerévé vált: az itt élők úgy voltak öt ország állampolgárai, hogy többségük soha ne

"Hogyan tanulunk meg beszélni? A gyerekek tényleg felpörögnek, ha sok cukrot esznek? Mitől lesz boldog a házasságunk? Hogyan csapnak be minket az érzékszerveink? A génjeink vagy a környezetünk határoz meg bennünket? Miért hagy minket időnként cserben az emlékezetünk? Milyen hatások formálják személyiségünket? Az agresszió része az emberi természetnek? Mi határozza meg a szexuális orientációt? Hogyan választunk barátokat? Mi számít pszichés zavarnak? Kik visel

Az ember által lakott világ a 21. század elejére visszavonhatatlanul megváltozott, beköszöntött a bizonytalanság kora, melyet a kiszámíthatatlanság, a változékonyság és a kétértelműség jellemez. Olyan korban élünk, amelyben nincsenek válaszok életünk alapvető kérdéseire. Nem tudjuk, hogy mire való az életünk, fogalmunk sincs arról, hogy mi az élet célja, értelme... A korszakos változások olyan döntéseket követelnek meg tőlünk, melyek villámgyorsan átal

Az interjú: kérdezz-felelek, egy kérdés, egy válasz, szabályosan halad előre. A beszélgetés csapongóbb, olykor nem kérdezek, hanem közbeszúrok, állítok valamit, sőt olykor a beszélgetőtárs visszakérdez és én próbálok felelni, néha csak csodálkozó (meglepett, értetlen, kíváncsi, dühös) arccal nézünk egymásra - ezt aztán nem is annyira megírni kell, mint inkább lekottázni. Ha jutott nekem is valami apai felmenőim zenei tehetségéből, akkor az itt - és, sa

Dr. Csűry Bálint, a kiváló néprajztudós tanulmányát tartja kezében a tisztelt Olvasó. A tanulmány 1929-ben jelent meg és amint a címe is mutatja – egy érdekes mágikus rítus világába vezet be. A kötet az eredeti kiadás reprint változata.

Reakciós indulat, ellenforradalmi hevület, konzervatív gondolat - talán így lehetne leginkább összefoglalni e kötet szövegei mögött megbúvó késztetést. Olyan publicisztikák ezek, amelyek túlmutatnak a napi politikai "megmondáson". Így is érződik némelyiken a közélet heve, de a szerző a napi aktualitások ürügyén távolabbra tekint, és minden esetben valami messzebb hatóról szól. Időnként a düh, máskor a melankolikus derű jellemzi az írásokat. Néha legyint

MEGJELENT A NAGYSIKERŰ A TEÓRIA ÉS A TEORETIKA CÍMŰ KÖNYVEK SZERZŐJÉNEK, TÖRÖK-SZABÓ BALÁZSNAK AZ ÚJ KÖNYVE! Hogyan változtathatunk az életünkön? Elérhető-e a boldogság? Hogyan található meg a motiváció? Mit jelent tudatosnak lenni? Mi a fejlődés? Mi az élet értelme? Kimondva vagy kimondatlanul, a legtöbb embert folyamatosan foglalkoztatja a kérdés, hogy mi az élet értelme, hogy van-e, lehet-e értelme egyáltalán. Számtalan formában felmerül és megjelenik,

Máthé Áron (Budapest, 1977. szeptember 3. -) magyar történész, szociológus, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese. Egy 2023 tavaszán végzett felmérés szerint az ukrán válaszadók 42 százaléka "ellenséges országnak" tekinti Magyarországot. Hasonló véleményt fejezett ki a kijevi kormány számos nyilatkozata is, s a nemzetközi média számos vezető terméke ezt a vélekedést látszik táplálni. Ehhez járulnak az ukrán törvények az oktatásról és az

Bejrútban és Buenos Airesben a vasfüggöny mögül érkezett, vicces, idegen srác voltam, itthoni kamasz barátaim szemében pedig a fura fiú, aki rockzene helyett argentin szambákat penget a gitárján. Idegenben büszke magyar voltam, itthon pedig egyike azoknak, akik - ahogy Ady írta több mint száz éve - komolyan vették, hogy ez a Nyugat és Kelet között ingázó "Komp-ország" Európa. Azóta mintha Európa és a világ is keresné a helyét; ami számomra személyes dilemma vo

Az erdélyi tájszavak után érdeklődőknek szeretettel ajánljuk KrizaJános tökéletes és művészi teljességű tájszótárát, - azoknak az olvasóknak, akik a „lelket”, Erdély művészetének lelkét már ismerik, de a „testet”, a szavak testét itt kapják először a Kádár Kata és a többi remek székely ballada feljegyzésének megkapó gyűjtésében. KrizaJános gyűjtés közben ébredt rá arra, hogy nem csak az elfoszló, halhatatlan dalt kell megfognia, de a nyersa

• További könyveink

• Szociológia

Noha a finnugor nyelvrokonság a szakemberek körében tudományosan bizonyított ténynek számít, a műkedvelő nyelvészkedők - és miattuk a közemberek - mégis kétkedve fogadják a mai napig. Honti László mintegy fél évszázada szorgalmasan olvassa és cáfolja az utóbbiak értelmetlen vagdalkozásait és sokszor megmosolyogtató állításait is. Jelen könyv monografikus feldolgozása a témának. A szerző szinte hiánytalanul átnézte és idézte a kérdés „szakirodalmát”, amely sok országban és sok nyelven látott napvilágot. Az olvasó ebből levonhatja a tanulságot, hogyan dolgozik egy nyelvész filológus… A mű két fő részből áll. 1) Mindenekelőtt tartalmazza a nyelvtudomány jelenlegi álláspontját, ismertetve a nyelvrokonság bizonyításának szigorú módszertanát, a magyar nyelv uráli/finnugor rokonságának kritériumait. Új elemként áttekinti a magyar nyelvnek a legközelebbi rokonaival, a vogullal (manysival) és az osztjákkal (hantival) alkotott szűkebb ugor nyelvcsalád összetartozásának legfontosabb ismérveit. 2) A második, terjedelmesebb rész sorra veszi az „alternatív” nézeteket, és szigorú filológiai apparátussal, bőséges idézetekkel és példaanyaggal polemizál velük. A nem szigorúan vett szakemberek, érdeklődők egyszerre csak szemezgessenek ebben a gazdag anyagban. Ki-ki keresse meg a neki legszimpatikusabb ellenvéleményt, és olvassa el figyelmesen a illető szerző érvelését, majd ennek alapján ítélje meg annak a nézetnek a hitelét. Ha valaki figyelmesen megismerkedik mások nézeteivel, kiderül, hogy az „alternatívok” csak egy dologban értenek egyet, mégpedig abban, hogy egyaránt kategorikusan tagadják a finnugor nyelvrokonság tényét. Legtöbbször azzal sincsenek tisztában, hogy a nyelvek rokonsága nem jelenti a népekét is! A sokféle és egymásnak ellentmondó „elméletet” látva remélhetőleg az olvasó is belátja, hogy a finnugor nyelvrokonság összes ellenzőjének nem lehet egyszerre igaza, mert a finnugor nyelvrokonság cáfolatára nyelvészeti érvekkel alátámasztott legalább egy, igazi alternatív rendszert senkinek sem sikerült megalkotni. Honti László műve nem csupán korábbi írásainak ismétlése, hanem a kérdés új szempontok szerinti, korszerű összefoglalása. Érdekes és tanulságos olvasmány lesz mindenkinek (szakembernek és műkedvelőnek egyaránt), aki anyanyelvünk eredete és múltja iránt őszintén érdeklődik.

• Állam- és Jogtudomány
A gazdag tartalmú könyv áttekinti a nemzeti jogvédelem 2004 és 2011 közötti, színes és mozgalmas történetét. Bemutatja a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSz), illetve ennek háttérszervezete, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány (NJA) születését, elemzi a szervezett nemzeti jogvédelem megteremtésének történelmi jelentőségét. Megszólaltja a fő alapítóatyákat - a „három oroszlánt” -, dr. Zétényi Zsoltot, dr. Gaudi-Nagy Tamást és dr. Grespik Lászlót, és szintén a megkérdezettek között található még csaknem tucatnyi olyan jeles jogvédő, aki a szóban forgó időszakban a hatalmi önkény ellenében sietett a hazafiságuk, bátorságuk miatt megalázottak és megkínzottak, alaptalanul megvádoltak, hamis tanúzással, koncepciós eljárásban elítéltek védelmére. Helyénvalóan állapította meg egyikük, dr. Morvai Krisztina - azóta már európai parlamenti képviselő - 2009 őszén: „Sem politikai párt, sem politikus, sem civil vagy szakmai szervezet nem tett annyit a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok visszaállításáért és megőrzéséért, mint az NJSz.” A teljesség igényével íródott könyvnek fontos része a történelmi igazságtétel (Kristóf- és Képíró-ügy), a határon túli magyar nemzetrészek önvédelme (Határtalan jogvédelem), a nemzeti jogvédők küzdelmének ecsetelése (Jogvédők akcióban), az önkény áldozatainak bemutatása (Védencek közelről), az ügyek átfogó ismertetése (Ügytár, kincsestár), s néhány válogatott - jogtörténeti jelentőségű - bírósági ítélet eredetiben való tálalása (Döntvénytár). A könyv átfogta időszak nemzeti jogvédelmét - egyebek közt a rendőri brutalitások ellen - színes képes melléklet segít feleleveníteni.

• Politológia
A jól ismert közgazdász szerző kötete olyan esszék gyűjteménye, amelyeket orvosi receptként kellene használnia a magyar politikának és gazdaságnak: meggyógyulna tőlük Magyarország. A nyugdíjrendszer és a nyugdíjak kérdése nemcsak a mindennapok emberét foglalkoztatja, hanem a politika egyik kedvenc területe is. A szerző egyik legérdekesebb javaslata a demográfiai okokból fenntarthatalanná váló nyugdíjrendszer megreformálására az ún pontrendszer bevezetése, gyermekpontokkal. Nem kelt ugyan olyan illúziót, hogy gyors népesedéspolitikai hatást lehetne elérni, de az új rendszer hosszabb távon meghozhatja a gyümölcseit.

Miért? - egy politikai tetemrehívás