Társadalom- és humántudomány vásárlás

Mikor több hónapnyi megfeszített munkát követően 1787 szeptemberében Benjamin Franklin kisétált a philadelphiai Independence Hall épületében tartott alkotmányozó gyűlésről, egy asszony lépett oda hozzá, kíváncsian nekiszegezve a kérdést: "Doktorúr, mi lett az eredmény: köztársaság vagy monarchia?" - "Köztársaság - hangzott Franklin válasza. Majd sietve hozzátette: - Ha sikerül megőrizniük." Amerika egyik alapító atyjának máig ható üzenete, hogy az alkotm

Molnár Tamás (1921–2010) Katolikus filozófus, egyetemi tanár. 1945 után az Egyesült Államokba költözött. Műveit elsősorban angolul és franciául írta. Részt vett a Russel Kirk vezette amerikai konzervatív szellemi mozgalomban. Írásai 1990 után jelentek meg magyarul, amikortól részben Budapesten élt. Több magyar lap rendszeres szerzője és az MMA tagja lett. Bernard Dumont (1944–) A párizsi, vallási és politikai kérdésekkel foglalkozó Catholica című lap fősz

Az egykori állambiztonsági iratokba való betekintés kérdésköre az elmúlt másfél évtizedben heves viták tárgyát képezte, de e témakör tudományos alapú, a jogszabályi háttérre is figyelemmel levő feldolgozása hiányzott. Ezt az űrt Trócsányi Sára könyve hivatott betölteni, aki a hazai jogszabályok és joggyakorlat mellett, a külföldi szabályozási modelleket is tanulmányozva, markáns véleményt fogalmaz meg a magyar jogalkotással kapcsolatban. A könyv - mely

A történettudományban mindig izgalmas kérdés, hogyan látták, illetve látják egymást a különböző országok és népek. Az ünnepelt Kelet-Közép-Európa-szakértő történész, Robert William Seton-Watson; a Times egykori nagyhatalmú bécsi tudósítója, későbbi főszerkesztője, Henry Wickham Steed; a világhírű civilizációkutató, Arnold Joseph Toynbee; valamint a brit külügyminisztérium kisebbség- és magyarszakértője, Carlile Aylmer Macartney azon kevés nyuga

Az újhumanizmus abból indul ki, hogy jelenleg még értelmezni sem tudjuk, mi a baj, mert az eszközök, amelyekkel megkíséreljük, menthetetlenül elavultak. Először meg kell határozni, mit akarunk képviselni. Jelen esetben ez a dehumanizációs katasztrófa megfékezése és az emberi faj önbecsülésének visszaadása, ami véleményünk szerint egyben fennmaradásunk záloga is. Ezután arra kell választ adni, mi az a törésvonal, amely elválaszt bennünket másoktól. Jelen eset

"A váron belül élő gyermekek osztályhelyzete megegyezik, azaz pontosan tudni, mekkora a minimális vagyona azoknak, akik a kapun belülre kerülhetnek. Innen jó eséllyel csak védett járművekkel (iskolabusz, szülői autó) mehetnek iskolába a gyerekek, akik, mivel magánintézménybe járnak, ott sem találkoznak radikálisan eltérő társadalmi helyzetből érkező, éppen ezért sokkal kevesebb kulturális tőkéből élő gyerekkel, tökéletesen homogén környezet jön létre a

A „Magyar nemes családok” című 11 kötetes gyűjtemény ma könyv formában már szinte fellelhetetlen. A hatalmas családtörténeti gyűjtemény több mint 40.000 családot és 120.000 nevet sorakoztat fel. A szerző véleménye szerint: „Egy ilyen gyűjteményes munka sohasem lehet teljes és minden adatában feltétlenül hiteles. Szerzője rá van kényszerítve az előzőleg már megjelent hasonló tárgyú munkákra, amelyek szintén korábbi munkákra támaszkodnak.” De ezid

A napjainkban kibontakozó klímaválság és energiakrízis egyértelművé tette, hogy a fenntartható társadalmi működésmódok kialakítása jelenleg az emberiség előtt álló legnagyobb kihívás. Ebben az átalakulási folyamatban minden társadalmi rendszernek fontos szerepe van. De hogyan segítheti a társadalmak átalakulását az iskolarendszer, melynek elsődleges feladata nem a társadalom átalakítása, hanem éppen a múltban kialakult társadalmi normák és ismeretek á

Nyugat-Európában két pólus között zajlik az iszlámról és a muszlim kisebbségről folyó vita. Az egyik úgy véli, hogy „annak számára, aki ragaszkodik a toleranciához, nem érhet véget a türelem, ha valaki más nem akar toleráns lenni” (Thomas Steinfeld). A másik szerint „olyan emberekkel és kultúrákkal szemben, amelyeket áthatott felsőbbrendűségük tudata, a tolerancia útmutató az öngyilkossághoz” (Henryk M. Broder). A könyv a tárgyszerű beszéd keskeny m

Gazdag, multidiszciplináris tanulmánykötetet tarthat kezében az olvasó. A kultúraátörökítés médiumai kötetben a művészettörténet, a művelődéstörténet, a multimedialitás területe, a filmtudomány, a zenetudomány, a kulturális antropológia, a táncantropológia, a szemiotika, az irodalomtudomány nemzetközileg is elismert, jeles képviselőinek írásaival találkozhatunk. Magyar egyetemek, kutatóintézetek, múzeumok munkatársai mellett külföldön élő, és angolu

"Magyarnak lenni vagy magyarnak látszani? Az itt a kérdés. Mit jelentett egykor a magyar virtus, és mégis hogyan tüntettük el magunkból? Miért nem tudjuk emelt fővel vállalni, itthon és külföldön egyaránt, hogy kik vagyunk és honnan jöttünk? Mi lehet az oka annak, hogy a búval béleltek, a pesszimisták, a depressziósok, az alkoholisták országa vagyunk, és ezt a mintát veszik át tőlünk a gyerekeink is? Miért vagyunk önmagunk legnagyobb ellenségei, és mit tehetünk

"A neves emlékezetkutató meggyőzően magyarázza el, hogy a felejtés nemcsak normális, de kifejezetten előnyös a számunkra." - Walter Isaacson, A kódfejtő és a Leonardo da Vinci című bestsellerek szerzőjeHa valami nem rögtön jut az eszünkbe, hajlamosak vagyunk kétségbeesni. Hiszen feledékenységünk annak a jele, hogy nem jó a memóriánk - legalábbis ez az általános vélekedés, és sokáig a tudomány is így tartotta. Csakhogy úgy tűnik, ennek épp az ellenkezője az

Könyvem címével ellentétben a világ akár összefogott is lehetne. Ám a jelent mégis a szétszórtság érzülete uralja. Mert az irodalomban, s megélt történelmünkben is, a sokféleség, ami az együttműködés, az egymást kiegészítő összefogás és épülés motorja lehetne, az egymással szembeni, az egymást kioltó érdekek és indulatok forrásává válik. Miért és hogyan hullik szét a progresszió, s uralkodik el rajtunk szinte fátumszerűen a szétszóródás, a sz

A kötet a magyar neveléstudomány és a filozófia kölcsönviszonyát mutatja be a 19. század elejétől a 20. század második feléig. A tanulmányok egy része szélesebb történeti kontextusba helyezi e kérd...

A turáni eszme a turáni eredetű népek, területek és államok tanulmányozását, fejlesztését és gyarapítását, szellemi és anyagi haladásukban való megerősítését, főleg pedig az összes turánságnak az egész emberiség boldogulása érdekében történő szervezkedését, összefoglalását és testvéri együttműködését jelenti.

Ez a kötet átdolgozása és kiegészítése annak a könyvemnek, mely négy német nyelvű eredeti kiadás után az elmúlt években megjelent magyarul, angolul, csehül, románul, franciául, japánul és nemrégiben szlovákul is. Ami hiányzott a könyvből, az a rendszerváltás, illetve az azóta eltelt évek elemzése volt. A két évtized eseményei és főként tanulságai hozzátartoznak a magyar történelem fővonalához. Ezért ezt a kiadást a magyar olvasók számára kiegészít

Szociológusi pályafutásom kezdetén nem foglalkoztatott a kvalitatív szociológián belüli feldolgozások sokfélesége, annyira lefoglalt a kvantitatív és a kvalitatív álláspontok közötti különbségek megértése. Idővel azonban szembe kellett néznem az interjúk, személyes dokumentumok felhasználásának változatos módjaival, rá kellett kérdeznem, hogy hogyan "kell" tudományosan, érvényesen, hihetően elemezni. Ettől kezdve már nem lehetett ösztönösen foglalko

A hat fejezetből álló szociálpszihcológiai szöveggyűjtemény válogató áttekintést nyújt mindazokról a legkorszerűbb hazai és külföldi szaktudományos eredményekről, melyek hasznos ismereteket, új megközelítési lehetőségeket kínálnak a gyakorló történelemtan

Horváth Béla a magyar biztosítás piac elmúlt évtizedeinek legfontosabb szereplője. Már gyerekkorában „megfertőződött”, hiszen édesapja is ebben a szakmában volt aktív. Béla az akkor még monopolhelyzetben lévő Állami Biztosítónál kezdte a pályáját, de hihe