Társadalom- és humántudomány vásárlás

Mindnyájunknak törekednünk kell, hogy a magyar nyelv gazdag szókincséből mindig a mondanivalónkat legpontosabban kifejező szót válasszuk. Ezért szókészletünket folyamatosan bővítenünk kell. Ehhez a szép kihíváshoz segédeszköz a diákok számára összeállítot

Túl a negyvenen az ember tele van tapasztalattal és higgadt bölcsességgel - mégis sokszor csak fásultságot és kiábrándultságot érez. Hiszen ez az a korosztály, amelyik a legtöbb terhet cipeli: felelősséggel tartozik a munkájáért, a gyerekeiért, a szüleiér

Furcsa ellentmondások világába lépünk abban a pillanatban, ahogy a mesére vetjük tekintetünket. Mintha a lehetetlen dolgoknak lehetségessé válása, ami a népmese költői képét annyira jellemzi, kihatna a mese helyzetére is, mintha a mese környezetét, az életkörülményeit is a maga kifejezőeszközeinek hasonlatosságára alkotta volna meg. Ahogy a mese hőse – és vele együtt a mese hallgatója – hirtelenül és váratlanul jut el a legfenyegetőbb veszélyből a legfé

Klasszikus témának tekinthető, mégis szinte töretlen érdeklődés kíséri a munka és a magánélet összehangolásának (work-life balance) kutatását. Éppen ezért egyszerre volt könnyű és nehéz dolgunk, amikor belekezdtünk a Dilemmák és stratégiák a család és munka összehangolásában elnevezésű OTKA-kutatásba. Könnyű volt, hiszen releváns és „szerethető” kérdésnek találtuk. Ugyanakkor nehéznek is bizonyult, mert szerettünk volna mást és máshogyan kuta

A világ egyik új erőközpontjának számító Távol-Kelet országai a közelmúltban különböző fejlődési utakat jártak be. Közös pont azonban, hogy a gyors modernizációval egy időben a hatalmas régió minden országában igen jelentős szerepe van a nemzeti hagyományok megőrzésének és gyakran újrafogalmazásának. Ázsiában a múlt, jelen és jövő különösen szoros együttélésének lehetünk tanúi, ami számos kérdést felvet. Milyen szerepe van a nemzeti k

Amennyiben a szorongás a sötét tartomány megtapasztalásával azonosítható, a Semmivel való szembesülést is a rétegek egyikeként kell meghatározni ? s akkor ez a tartomány egyidős az emberiséggel. Ide sorolhatjuk a haláltól való rettegést és a testi fájdalomtól való félelmet is, ezek mind-mind olyan tónusok, amelyek az időtlen emberi tapasztalatok közé sorolhatók. Ám az a fajta feketeség, amelyre Adorno utal, s amely az idő előrehaladtával mind töményebbé, mi

Lugossy József a XIX. század derekán elhatározta, hogy megírja az ősmagyar vallás csillagismeretéről szóló tanulmányát, melyet most kezében tart a becses Olvasó. A mű felöleli a görög-római kultúra ismeretét a csillagos égről, de valóban ott rejlik benne ősvallásunk csillagkultusza is. A régi ember kiválóan ismerte mindennek a megfelelő időszakát és az ég járását. Mi már nem bírunk ezzel az ismerettel. Ezért érdemes a régi írások újbóli tanulmányo

A világ népességének a többsége városokban él, sőt a városlakók száma még ma is egyre nő. Ezek a térségek az emberi fogyasztás központjainak számítanak, így növekedésük jelentős mértékben felelős a környezetszennyezésért, ami napjaink egyik fő globális problémája. Éppen a probléma fontossága miatt a kötet fókuszában a város és természeti környezetének kapcsolata áll. Milyen hatást gyakorol a városi létforma az ökoszisztémára? Hogyan változt

"Felbecsülhetetlenül fontos ez a könyv azon nők számára, akik úgy érzik, hogy az orvosok nem foglalkoztak a betegségükkel, a fájdalmukkal." The Washington Post Elinor Cleghorn tíz évvel ezelőtt lett először rosszul. Hosszú éveken át úgy bántak vele, mintha a tünetei pszichoszomatikusak lennének, majd autoimmun betegséget diagnosztizáltak nála. Miközben megtanult együtt élni kiszámíthatatlan betegségével, kutatni kezdte az orvoslás történetét. Szenvedésre,

A könyv, amelyet az olvasó a kezében tart, egy nomád kislányról, Sirinről szól. Ez a kislány egy ősöreg halhatatlan segítségével csodás képességekre tesz szert, majd hadba vonul szülei helyett, hogy legyőzzön három, a füves sztyeppék törzseit sanyargató rablóvezért. A rablóvezérek fölött aratott győzelmével azonban története nem ér véget. Sirin ugyanis vállalja, hogy a korábban elrabolt, de a harcok során kiszabadított gyermekeket hazajuttatja szüleikhez

Az iskolában úgy tanultuk, hogy "mikor a tatárok feldúlták Kunországot, Kuthen kun király negyvenezer családból álló népével Magyarországra menekült, s IV. Béla királyunk letelepítette őket az Alföld termékeny rónaságára, ahol ezen kunok ivadékai a Nagy- és Kiskunságon ma is élnek. " Mikor érettebb ésszel visszagondoltam ezen szavakra, önkénytelenül eszembe jutott: hogy lehetett annyira lakatlan "az Alföld termékeny rónasága", hogy negyvenezer családot még

Dr. Haász Imre 1926-ban megjelent írása végig vezet a boszorkányhit fejlődésén. A különböző kultúrákban való megjelenésüktől, a közép- és újkori boszorkányperek peranyagain keresztül a boszorkányok működéséig érdekes dokumentumokat nyújtva olvasói számára az anyag megértéséhez. Az anyag nem csak néprajzi, hanem kultúrtörténeti anyagként is kiváló feldolgozása a témának.

A „Magyar nemes családok" című 11 kötetes gyűjtemény ma könyv formában már szinte fellelhetetlen. A hatalmas családtörténeti gyűjtemény több mint 40.000 családot és 120.000 nevet sorakoztat fel. A szerző véleménye szerint: „Egy ilyen gyűjteményes munka sohasem lehet teljes és minden adatában feltétlenül hiteles. Szerzője rá van kényszerítve az előzőleg már megjelent hasonló tárgyú munkákra, amelyek szintén korábbi munkákra támaszkodnak." De ezidáig

Smid Róbert (Gyöngyös, 1986) irodalom- és kultúratudós, az Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport tagja, az ELTE BTKoktatója. Kutatási területei a médiaelmélet, az irodalom kartografikus kultúrtechnikái, a 19-20. századi irodalmi szörnyalakok és az ökokritika. Könyvei: Sigmund Freud és Jacques Lacan papírgépei. A pszichoanalízis inherens médiumarcheológiai diskurzusa (2019); A grammatika érzéketlensége. Kritikák X-ről, Y-ról (2020). Az ökokritikainak nevez

Mi vár ránk? Mit hoz a jövő? Egyre kevésbé kézenfekvő a válasz, amikor új és új szélsőségeket hoz a klímaváltozás. Még meg sem szabadultunk egy globális járványtól, máris pusztító háború kezdődött a világ legnagyobb gabonaexportőr térségében, miközben végigszáguldott a világgazdaságon az infláció. Évtizedek óta nem érte egyszerre ennyi fenyegetés az emberiséget. Egyesek szerint az ember az örök élet kapujába jutott, mások szerint olyan hull

"Az elmúlt másfél évtizedben az Európai Unió működése jelentős változáson ment keresztül. Korábban a nyilvánosságtól távol működő, szabályozási kérdésekre összpontosító, sokak számára talán unalmasnak tetsző intézményként haladt előre a maga kitaposott útján. Az utóbbi idők válságai során azonban egykori működési modellje elégtelennek bizonyult; a válságok kezelése ugyanis az európai politikusoktól gyors, határozott cselekvést, kezdeményező

2016-ban Ivan Krasztev bolgár filozófus papírra vetette kételyeit Európa jövőjével kapcsolatosan. A migrációs válságot és az arra adott, megosztásról tanúskodó uniós válaszokat, az ennek következtében felerősödő szélsőséges mozgalmakat, az akkor még csak körvonalazódó brexitet, majd pedig Donald Trump megválasztását és általában véve a populizmus felerősödését látva Krasztev az EU minden eddiginél súlyosabb válságára következtetett, s arra, hogy a

Szendrei (Szendrey) János, születési és 1882-ig használt nevén Wágner János (Mindszent, 1857. március 28. - Budapest, 1927. szeptember 25.) magyar művészeti író, régész, történész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Dr. Szendrei János igazán gazdag életművet hagyott az utókorra. Itt nemcsak a hadtörténeti, viselettörténeti, családtörténeti, művészeti írásaira gondolunk, hanem arra a jelentős művére is, amit a Miskolcz város története és egyet

"A szabadelvű jogállam struktúrájának sajátja, hogy az állam létalapját olyan előfeltevések alkotják, amelyeket az állam maga nem tud anélkül garantálni, hogy ne tenné kérdésessé szabadelvű voltát." - állapította meg Ernst-Wolfgang Böckenförde (1930-2019), a jelen kötetbe foglalt tanulmányok szerzője. Az úgynevezett Böckenförde-paradoxonként híressé vált mondat ugyanakkor nem az egyetlen örökérvényű tézise a közelmúltban elhunyt német jogtudósnak. Ne

Két nemzeti ruhadarabunkról, a subáról és a szűrről s annak műipari jellegéről szándékozom írni. A nép teszi a nemzetet! A nép a fatörzs, a többi csak röpke levél s virág. A népkarakter egyes nyilvánulásai: nemzeti vonások! A nép nyelve, szokása, ruházata, eszközei, díszítésmódja nemzeti tulajdon. Népies ornamentikánk valódi nemzeti, magyar ornamentika. Füzetsorozatunk Huszka József kisebb írásait teszi újra közzé. A szerző ezen írásai a huszadik