Társadalom- és humántudomány vásárlás

A kötet a magyar neveléstudomány és a filozófia kölcsönviszonyát mutatja be a 19. század elejétől a 20. század második feléig. A tanulmányok egy része szélesebb történeti kontextusba helyezi e kérdést, elsősorban a német pedagógiai és filozófiai gondolkodáshoz fűződő gazdag kapcsolatok kerülnek bemutatásra. A 20. század közepéig a magyar neveléstudomány kiválóságai egyúttal képzett filozófusok is voltak, a kötet tanulmányai Schneller István, Tankó B

A csatavesztés a magyar köztudatban

• További könyveink

• Irodalomtudomány
Márai Sándor életművének legnagyobb része az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan hozzáférhetővé vált az olvasók számára. Egyre-másra születtek a vele kapcsolatos monográfiák és tanulmánykötetek is, amelyek a megelőző évtizedek hiátusait igyekeznek felszámolni. Ez utóbbi munkával párhuzamosan folyik – a még ismeretlen – fiatalkori írásainak feltárása és közzététele, ami lehetővé teszi annak vizsgálatát is, hogy találunk-e hasonlóságot vagy azonosságot a korai és az úgynevezett „érett” művekben alkalmazott vallásos és profán motívumok, témák között. Jelen tanulmánykötet egyrészt Márai alkotói pályájának első szakaszával, az indulás éveivel foglalkozik, amely elsősorban újságíróként hozott számára sikereket, másrészt Márai életművének a vallásos és a profán motívumvilágának kutatásában teszi meg az első lépéseket.

• Kultúr- és művelődéstörténet
Ez a könyv a magyar és egy látszólag távoli kultúra, a bengáli találkozását vizsgálja. A bengáli a világ egyik legnagyobb nyelve. Beszélői a világ egyik leginkább irodalomszerető népét alkotják, amelynek életét mélyen átjárja a helyi irodalom szeretete. Azé az irodalomé, mely a magyarok számára sokáig egyetlen jelzés volt arra, hogy az indiai szubkontinens nemcsak hatalmas ősi, hanem gazdag élő kultúrával is rendelkezik. A kötet a bengáli kultúra viszonylatában részletesen megvizsgálja, hogy milyen volt a magyarság India-képe, és hogy az lényegileg különbözött-e Nyugat- és Közép-Európa elképzelésitől. Hogyan tekintettek vezető gondolkodóink a bengáli irodalomra, és mi mindent mutatott be Bengálból a ma már ismeretlen nevű fordítók és újságírók sokasága? Milyen volt e kulturális találkozás másik oldala: mire volt fogékony a bengáli nyelvű közönség a magyar kultúrából? Az első ismert utazó, Kőrösi Csoma Sándor óta közvetlen ismeretekkel is rendelkezünk egymásról, és számos magyar fordult meg az India szellemi központjának számító Bengálban, a bengáliak pedig többek között írtak Jókairól, Kossuthról, Vámbéry Árminról, és nyelvükre fordítottak számos magyar írót és költőt. A könyv részletesen feltérképezi, hogyan ismertük meg Rabíndranáth Tagore mindenek fölé tornyosuló alakját, milyen megközelítésekben fordítottuk magyarra verseit, és milyen drámai fordulatokon ment keresztül Trianon után és a Rákosi-korban a magyar Tagore-kép. A gazdag függelék közreadja az egymásról szóló legfontosabb irodalmi dokumentumokat is. Bár a két távoli kultúra viszonyát gyakran önmagunk valamelyik oldalának a hiányosan ismert másikra vetítéséből adódó félreértések uralták, minden tévedés ellenére párbeszéd alakult ki közöttük, melyet a magunk és egymás őszintébb megismerésének vágya éltetett. A szerző az Oxfordi Egyetem Keleti Karának tanára.

• Kultúr- és művelődéstörténet
A brassai, ősi, evangélikus templom, melyet időbarnította, sok vihart átélt, tisztes falainak sötét patinájáról fekete templomnak neveznek, a gót műstílusnak legkeletibb határköve. A brassai szászok hatalmas művel jelezték a nyugati kultúra legszélső határát - büszkeséggel tekinthetnek a maiak és eljövendők az ősök monumentális alkotására. Megilletődve köszöntjük az alkotást, mely félezer éve mutatja, hogy meddig terjedt az emberi lelkeknek a szép és nemes eszmék iránt való fogékonysága s kegyelettel emlékezünk meg azokról, kik e művet Isten dicsőségére létrehozták. Itt e templom Hunyadi-címeres emlékeit ismertetjük és pedig a katedrával szemben levő színezett, kő, genealógiai címert és a déli bejárat feletti Mária freskó két festett címerét, a Mátyás-kori országcímert és Beatrix királyné címerét.

• Szociológia

Szkíták, avarok, kazárok, kabarok leszármazottai? Egy ősi, elcsángált zsidó törzs maradéka? Görögök, perzsák, gótok, szicíliai római légionáriusok dédunokái? Attila és Csaba királyfi egyenes ági rokonai? Európa legősibb, a földjén legkorábban megtelepült

Csűry Bálint (1886-1941) nyelvész, egyetemi tanár az erdélyi tudományos élet kiemelkedő alakja. Munkásságának döntő többsége a magyar nyelvtudományhoz, azon belül is a dialektológiához kapcsolódik. E területen végzett feldolgozó tevékenységének nagyobb része földrajzilag két területhez kapcsolódik. Az egyik a Szamoshát és környéke, a másik a moldvai csángók települései. Az 1919 - 1921 közötti időszak, a kisebbségi lét megbénítja a tudóst, semmit ne

„A fontos történeteket csak akkor látjuk fontosnak, ha érthetőek számunkra, és csak akkor lesznek érthetőek, ha felismerjük a mögöttük álló jelenségeket.” Sofi Oksanen esszéjében fontos történetek olvashatók, bűn elhallgatni őket, beszélni kell róluk. A

A könyv logikai láncolatra fűzve és egyértelmű írásmaradványokkal bizonyítja, hogy a geometrikus jelekből álló ABC már 30.000 évvel ezelőtt létezett. A szerző úgy jutott erre az eredményre, hogy nem egyes betűket, jeleket, hanem minden esetben az ABC-k egészét, mint egységes rendszereket vizsgálta.

E könyv szerzői aggódva látják, hogy a felnövekvő fiatal generációk párkapcsolatra, házasságra és családra vonatkozó értékszemlélete alig követhető gyorsaságú változáson megy át. A folyamatról a szerzők tapasztalataik, vagy kutató munkájuk eredményei alapján kívánják a figyelmet a várható következményekre irányítani. Ennyiben gondolnak eleget tenni nemzedéki és szülői kötelezettségüknek, mivel általában az egyén, de különösen a fiatal generác

• Politológia
Definíciók és értelmezések 1910-től a második világháborúig "Turánizmus, azaz turáni mozgalom, a turáni népek, államok és területek kulturális, gazdasági és politikai együttműködésének és haladásának megalapozása és fejlesztése" A szerző elemzi az ún. "turáni gondolat" keletkezését, fejlődését és elhalását a 20. század első felében. Korabeli folyóiratok, konferenciák, politikai és irodalmi megnyilvánulások alapján mutatja be a kötet ezt a sokat emlegetett, de csak roppant kevéssé ismert ideológiai irányzatot.

Megjegyzés: a táblázatokat tartalmazó III. fejezet pdf-formátumban érhető el. A 2023 januárjában elhunyt Gerő András történészprofesszornak volt egy régóta dédelgetett álma: A magyarországi zsidó holokauszt kisenciklopédiájának megjelentetése.  Gerő And

„… Maga Szabó Zoltán egy Észak-magyarországi falu szociális anatómiájával (A tardi helyzet) tette le a garast, majd a „Palóctáj” átfogóbb szociográfiájával folytatta tényirodalmi munkásságát. Ám a Cifra nyomorúságban, sajnálatunkra, nem találkozunk a Pará

A compliance kérdéskörével foglalkozó Magyarázat-sorozatunk második kötete – elsősorban a témakör kiemelten dinamikus fejlődésére figyelemmel – 2023-ig váratott magára. A könyvsorozat ötletét az – Ambrus István és Farkas Ádám szerzők hazánkban úttörő, ug

Az immár több, mint egy évtizede hatályba lépett, a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény megítélésünk szerint a mai napig nem kellően ismert a fogyasztók, de talán még a szélesebb jogásztársadalom körében sem. A jogszabály komment

A 2008-as globális pénzügyi válságtól a 2020-as koronavírus-világjárványig terjedő bő évtizedben tanúi lehettünk a világrend átalakulásának. A nemzetközi kapcsolatok és annak szabályai továbbra is a szemünk láttára változnak, a nagyhatalmi erő kritériumai