Társadalom- és humántudomány vásárlás

"Az elmúlt másfél évtizedben az Európai Unió működése jelentős változáson ment keresztül. Korábban a nyilvánosságtól távol működő, szabályozási kérdésekre összpontosító, sokak számára talán unalmasnak tetsző intézményként haladt előre a maga kitaposott útján. Az utóbbi idők válságai során azonban egykori működési modellje elégtelennek bizonyult; a válságok kezelése ugyanis az európai politikusoktól gyors, határozott cselekvést, kezdeményező

2016-ban Ivan Krasztev bolgár filozófus papírra vetette kételyeit Európa jövőjével kapcsolatosan. A migrációs válságot és az arra adott, megosztásról tanúskodó uniós válaszokat, az ennek következtében felerősödő szélsőséges mozgalmakat, az akkor még csak körvonalazódó brexitet, majd pedig Donald Trump megválasztását és általában véve a populizmus felerősödését látva Krasztev az EU minden eddiginél súlyosabb válságára következtetett, s arra, hogy a

Edward N. Luttwak (1942) amerikai politológus. Fő kutatási területe a biztonságpolitika, geopolitika és hadtörténelem. Egyetemi munkássága mellett a gyakorlati politikában is részt vett tanácsadóként. Műveit két tucatnál is több nyelvre fordították le. Luttwak a kortárs stratégiai gondolkodás egyik fenegyereke volt. A Strategy: The Logic of War and Peace című művét (hamarosan megjelenik magyarul is) tankönyvként használják sokfelé a világban. Hadtörténeti m

Szendrei (Szendrey) János, születési és 1882-ig használt nevén Wágner János (Mindszent, 1857. március 28. - Budapest, 1927. szeptember 25.) magyar művészeti író, régész, történész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Dr. Szendrei János igazán gazdag életművet hagyott az utókorra. Itt nemcsak a hadtörténeti, viselettörténeti, családtörténeti, művészeti írásaira gondolunk, hanem arra a jelentős művére is, amit a Miskolcz város története és egyet

"A szabadelvű jogállam struktúrájának sajátja, hogy az állam létalapját olyan előfeltevések alkotják, amelyeket az állam maga nem tud anélkül garantálni, hogy ne tenné kérdésessé szabadelvű voltát." - állapította meg Ernst-Wolfgang Böckenförde (1930-2019), a jelen kötetbe foglalt tanulmányok szerzője. Az úgynevezett Böckenförde-paradoxonként híressé vált mondat ugyanakkor nem az egyetlen örökérvényű tézise a közelmúltban elhunyt német jogtudósnak. Ne

Két nemzeti ruhadarabunkról, a subáról és a szűrről s annak műipari jellegéről szándékozom írni. A nép teszi a nemzetet! A nép a fatörzs, a többi csak röpke levél s virág. A népkarakter egyes nyilvánulásai: nemzeti vonások! A nép nyelve, szokása, ruházata, eszközei, díszítésmódja nemzeti tulajdon. Népies ornamentikánk valódi nemzeti, magyar ornamentika. Füzetsorozatunk Huszka József kisebb írásait teszi újra közzé. A szerző ezen írásai a huszadik

A kötet a magyar neveléstudomány és a filozófia kölcsönviszonyát mutatja be a 19. század elejétől a 20. század második feléig. A tanulmányok egy része szélesebb történeti kontextusba helyezi e kérdést, elsősorban a német pedagógiai és filozófiai gondolkodáshoz fűződő gazdag kapcsolatok kerülnek bemutatásra. A 20. század közepéig a magyar neveléstudomány kiválóságai egyúttal képzett filozófusok is voltak, a kötet tanulmányai Schneller István, Tankó B

A csatavesztés a magyar köztudatban

• További könyveink

• Irodalomtudomány
Márai Sándor életművének legnagyobb része az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan hozzáférhetővé vált az olvasók számára. Egyre-másra születtek a vele kapcsolatos monográfiák és tanulmánykötetek is, amelyek a megelőző évtizedek hiátusait igyekeznek felszámolni. Ez utóbbi munkával párhuzamosan folyik – a még ismeretlen – fiatalkori írásainak feltárása és közzététele, ami lehetővé teszi annak vizsgálatát is, hogy találunk-e hasonlóságot vagy azonosságot a korai és az úgynevezett „érett” művekben alkalmazott vallásos és profán motívumok, témák között. Jelen tanulmánykötet egyrészt Márai alkotói pályájának első szakaszával, az indulás éveivel foglalkozik, amely elsősorban újságíróként hozott számára sikereket, másrészt Márai életművének a vallásos és a profán motívumvilágának kutatásában teszi meg az első lépéseket.

• Kultúr- és művelődéstörténet
Ez a könyv a magyar és egy látszólag távoli kultúra, a bengáli találkozását vizsgálja. A bengáli a világ egyik legnagyobb nyelve. Beszélői a világ egyik leginkább irodalomszerető népét alkotják, amelynek életét mélyen átjárja a helyi irodalom szeretete. Azé az irodalomé, mely a magyarok számára sokáig egyetlen jelzés volt arra, hogy az indiai szubkontinens nemcsak hatalmas ősi, hanem gazdag élő kultúrával is rendelkezik. A kötet a bengáli kultúra viszonylatában részletesen megvizsgálja, hogy milyen volt a magyarság India-képe, és hogy az lényegileg különbözött-e Nyugat- és Közép-Európa elképzelésitől. Hogyan tekintettek vezető gondolkodóink a bengáli irodalomra, és mi mindent mutatott be Bengálból a ma már ismeretlen nevű fordítók és újságírók sokasága? Milyen volt e kulturális találkozás másik oldala: mire volt fogékony a bengáli nyelvű közönség a magyar kultúrából? Az első ismert utazó, Kőrösi Csoma Sándor óta közvetlen ismeretekkel is rendelkezünk egymásról, és számos magyar fordult meg az India szellemi központjának számító Bengálban, a bengáliak pedig többek között írtak Jókairól, Kossuthról, Vámbéry Árminról, és nyelvükre fordítottak számos magyar írót és költőt. A könyv részletesen feltérképezi, hogyan ismertük meg Rabíndranáth Tagore mindenek fölé tornyosuló alakját, milyen megközelítésekben fordítottuk magyarra verseit, és milyen drámai fordulatokon ment keresztül Trianon után és a Rákosi-korban a magyar Tagore-kép. A gazdag függelék közreadja az egymásról szóló legfontosabb irodalmi dokumentumokat is. Bár a két távoli kultúra viszonyát gyakran önmagunk valamelyik oldalának a hiányosan ismert másikra vetítéséből adódó félreértések uralták, minden tévedés ellenére párbeszéd alakult ki közöttük, melyet a magunk és egymás őszintébb megismerésének vágya éltetett. A szerző az Oxfordi Egyetem Keleti Karának tanára.

• Politológia
Magyarország külföldi megítélése ellentmondásos. Politikai hovatartozástól és vérmérséklettől függően egymást kizáró értékelések befolyásolják a szereplőket és az eseményeket. Az Európai Parlamentben működő szocialista, liberális és zöld frakció tagjai szerint a nacionalista, populista Orbán-kormány felszámolta a demokráciát, és nekilátott a jogállam lebontásának is. Mások viszont azt hangoztatják, hogy az Orbán-kormány innovatív gazdaságpolitikája és tradicionális társadalompolitikája az adott helyzetre adott egyetlen lehetséges jó válasz. Milyen valójában az Orbán-kormány, és mi késztetheti a nyugati politikusok egy részét a negatív ítéletek megfogalmazására?

• Kultúr- és művelődéstörténet
A brassai, ősi, evangélikus templom, melyet időbarnította, sok vihart átélt, tisztes falainak sötét patinájáról fekete templomnak neveznek, a gót műstílusnak legkeletibb határköve. A brassai szászok hatalmas művel jelezték a nyugati kultúra legszélső határát - büszkeséggel tekinthetnek a maiak és eljövendők az ősök monumentális alkotására. Megilletődve köszöntjük az alkotást, mely félezer éve mutatja, hogy meddig terjedt az emberi lelkeknek a szép és nemes eszmék iránt való fogékonysága s kegyelettel emlékezünk meg azokról, kik e művet Isten dicsőségére létrehozták. Itt e templom Hunyadi-címeres emlékeit ismertetjük és pedig a katedrával szemben levő színezett, kő, genealógiai címert és a déli bejárat feletti Mária freskó két festett címerét, a Mátyás-kori országcímert és Beatrix királyné címerét.

• Szociológia

• Kultúr- és művelődéstörténet

Az egyedülálló szakkönyv térképek, ábrák, statisztikák segítségével mutatja be az Európai Unió és Magyarország idegenforgalmi helyzetét, tendenciáit. Összeállításában több kiváló szakértőn túl főként a Pécsi Tudományegyetem Turizmus Tanszékének munkatársa

Szkíták, avarok, kazárok, kabarok leszármazottai? Egy ősi, elcsángált zsidó törzs maradéka? Görögök, perzsák, gótok, szicíliai római légionáriusok dédunokái? Attila és Csaba királyfi egyenes ági rokonai? Európa legősibb, a földjén legkorábban megtelepült

Csűry Bálint (1886-1941) nyelvész, egyetemi tanár az erdélyi tudományos élet kiemelkedő alakja. Munkásságának döntő többsége a magyar nyelvtudományhoz, azon belül is a dialektológiához kapcsolódik. E területen végzett feldolgozó tevékenységének nagyobb része földrajzilag két területhez kapcsolódik. Az egyik a Szamoshát és környéke, a másik a moldvai csángók települései. Az 1919 - 1921 közötti időszak, a kisebbségi lét megbénítja a tudóst, semmit ne