Quattrocento Egyéb E-könyvek

„Szécsi Kálmán Pesten s faluhelyen is, a legválasztékosabb ízlésû embernek tartatott. Egyszerûség, tisztaság, ez volt elve. Azonban mikor itt vele, nem tudjuk a tulajdonképi, vagy áloméletében találkozunk, mostani magyar öltözetünk szabására alig ismernén

„Már a régi görögök is…”... Vannak, akiknek a filozófia valami megfoghatatlan, távoli, elérhetetlen magasságokban rejtõzködõ csoda. Akadnak, akik a lét nagy kérdéseihez keresnek benne útmutatót, vezetõt, tanácsadót. Megint mások a mindennapi élet össze

„Iván Sztyepánovics Cvjetnek hívták. Árvaszéki kishivatalnok volt, sõt pontosabban: nem is hivatalnok, csupán irodai alkalmazott, minthogy még nem kapta meg a legalacsonyabb rangot jelentõ, hangzatos fogalmazógyakornoki címet - és 37 rubel 241 kopek fizet

„A nagy hazafi, a lánglelkû szónok, Magyarország volt kormányzója, a késõbbi hontalan bujdosó Kossuth Lajos ott pihen már a Kerepesi temetõ gyönyörû mauzóleuma alatt. De neve itt él minden honfiajkon, emlékét kegyeletes tisztelettel ápolja e haza minden f

A regény központi hõse özvegy Tarnóczyné, akiben a vallási fanatizmus párosul a birtokszerzõ szenvedéllyel. Szívtelensége, kegyetlensége, pusztító indulata valóságos szörnyeteggé növeszti. Gyûlölettõl fûtött alakja a legnagyobb tragédiák végzetes hõseit i

A szerzõrõl szinte semmit sem lehet tudni, életútja ismeretlen. Az 1887-ben megjelent regénye azonban azon magyar utópiák sorába tartozik, melynek legnagyobb és legismertebb alkotása Jókai Mór tollából született A jövõ század regénye. A regény egy nemzeti

Riedl Frigyes ( 1856-1921 Budapest ) irodalomtudós, melynek Petõfi Sándorról írott könyve posztumusz jelent meg tanítványai közremûködésével

Hordubal, a kárpátaljai parasztember nyolc évig dolgozott egy amerikai bányában, aztán hazatért falujába. Felesége és kislánya elidegenedtek tõle, és egy napon az asszony meg a szeretõje meggyilkolják. A rendõri nyomozás mindent kiderít és elítélik a bûnö

Hatan voltak már itthon - az egyetemre járó leányok rögtönzött kis kollégiumának a növen­dékei. Kimenõ napjuk volt, s ilyenkor a nagyváros legkülönbözõbb társaságaiban töltötték a decemberi estét, hogy diszkrét pletykákkal, futtában elkapdosott benyomások

„Lassú gonddal formázza verseit. Vannak olyan sorai, amelyeket az olvasó ma igen csokonaisnak érez. Csokonai - Kazinczy révén - ismerte is Dayka költeményeit, és igen nagy véleménye volt róluk. Vannak azután versszakai, amelyekben már Berzsenyi képeinek é

A kínai taoizmus legfontosabb tanítása harmóniát találni a természet erõit mozgató teremtõ õserõvel, elérni a „nem-cselekvés” (wu-wei) állapotát, és ezáltal megvalósítani a tökéletességet és a halhatatlanságot, vagyis a teljes megvilágosodást. A világegye

A D'Artagnan fia címû regény megindítóan szomorú, felkavaróan izgalmas története tovább görgeti az idõt. Az ifjú D'Artagnan apja hõsies halála után hat évvel, börtönnek érezve a vidéki élet nyugalmát, Párizsba indul megkeresni szerencséjét. Apja hírnevéhe

Charles-Louis Philippe ( 1874 – 1909). Francia származású költõ, és író. Elsõ mûvei 1905 körül jelennek meg a Plume és a Bibliothèque de l'Association kiadásában. Stílusa teljesen egyéni, csodálatosan jellegzetes. Philippe mindössze kilenc könyvet írt, me

Ambrus Zoltán (Debrecen, 1861. február 22. – Budapest, 1932. február 28.) magyar író, kritikus, mûfordító, az MTA levelezõ tagja. Középiskoláit Nagykárolyban, majd Budapesten végezte.  1877–1881-ig Budapesten jogot tanult.1885–1886-ban a párizsi Coll

Eva Durand 15 évvel ezelõtt tûnt el az indiai Peshawar város környékén. Marié Lantelme elsõ nagy sikerét aratta a nizzai színházban – többé nem látta senki, pedig azóta öt év telt el. Jennie Jerome manöken volt, hét éve kilépett a divatszalon kapuján – és

A két világháború közti idõszakot méltán tarthatjuk a magyar ponyva aranykorának, amikor is több tucat kiadó százával, ezrével jelentette meg azon mûveket, melyeknek az egyszerû szórakoztatáson túl nem igen voltak magasabb rangú célkitûzései. A zömében ny

Petelei István a 19. század második felének egyik kiemelkedõ, életében komoly tekintélynek és elismerésnek örvendõ, ám mára szinte elfeledett író

Ami az angoloknak Sherlock Holmes, az a franciáknak Arsene Lupin, azzal az aprócska különbséggel, hogy a legendás angol detektív kortársa kifogástalan gentleman ugyan, de mégiscsak egy zseniális betörõ. Arsene Lupin szülõatyja Maurice Leblanc (1864 –1941)

Az evolúcióelmélet klasszikus mûve. Az evolúciós gondolat iránt a társadalomtudományok különbözõ területein mind nagyobb az érdeklõdés. Darwin kritikus olvasása számos, ma újnak tûnõ gondolat helyenként meglepõen árnyalt bemutatását fedi fel magában az er