Quattrocento Egyéb E-könyvek

Zane Grey az 1920–1930-as évek legsikeresebb bestseller írója, a western klasszikusa volt. Ötven regényét filmesítették meg. Fordulatos, cselekményekben gazdag írásai festõi vadnyugati környezetben játszódnak. Hõsei cowboyok, a prérik világának kalandorai

A lélektani elemzés módszerét kibontó regény a Színek és évek folytatása. Laszlovszky Mária történetét mondja el, aki már az állásban lévõ modern nõ szemével, más törvények szerint él és ítél, mint a korábbi nemzedék lányai. Diplomát szerez, tanári állást

"Mazarin miniszter: a nagynak és kicsinynek öntvénye" – írja Gaillardin életrajzának ama fejezetében, amelyet Mazarin emberi portréjának szán. Valóban, ha a bíboros lelki szerkezetét a pszichológia prizmáján át vizsgáljuk, a kettõsség csodálatos keveredés

A Mahájána-buddhizmus tanítómesterei szerint a halál óráján, amikor a testet alkotó elemek egymásba omlanak, nem ér véget az élõlények útja. A tibeti, lámahitû buddhizmus úgy tartja, hogy a hús-vér test elhagyása után az eszmélõ-lény szellem-, azaz elme-t

Lovik Károly regényeinek, elbeszéléseinek története a századforduló jellegzetes alakjai körül bonyolódik: figurái jellemzõen megalázott kishivatalnokok, vidéki dzsentrik, unatkozó katonatisztek. Az aranypolgár a melankóliát, líraiságot magán viselõ életmû

Lovik Károly (Budapest, 1874. március 9. – Budapest, 1915. április 19.) magyar író, újságíró, szabadkõmûves, nemzetközi hírû lótenyésztõ, és szakíró. 1874-ben született Budapesten. Gyermekkorát eperjesi rokonainál tölti. Késõbb Kolozsvárott, és Pesten jog

„Az ösztönszerû érzésekrõl volt szó. Milyen különös az, hogy egy arc, egy tekintet vagy néhány elejtett szó erõs elõítéleteket kelt bennünk, gyûlölethez hasonló idegenkedést vagy megmásíthatatlan rokonérzést, amely hirtelen indulatok idõvel mind, mind ige

A szerzõ 19. század egyik legmûveltebb, legjelentõsebb színésze volt, Petõfi barátjaként részt vett a szabadságharcban. Világos után Bemmel és Kossuthtal Törökországba ment emigrációba, majd - bár távollétében halálra ítélték - hazatért. Naplója, amelyet

Tóth Béla ( 1857 - 1907 ) író, újságíró, mûvelõdéstörténész

A századforduló körüli évtizedek legendás hírû írója Ambrus Zoltán. Félelmes színikritikus, népszerû regényíró. Novelláit, tárcáit elõszeretettel közölték az újságok. Franciásan könnyed és elegáns írómûvészetérõl, klasszikus egyszerûségét és világosságot

A konflis szervetlen része a kocsi. Elõl van a rúd, azon a bak, kétoldalt lámpákkal. A lámpákban gyertyacsonkok, mellettük pipadohány és gyufaskatulya. Az ülést fekete, kopott bõr borítja. A farészek is kopottak, repedezettek. Mikor a konflis megindul, ak

Gyarmati és kékkõi báró Balassi Bálint (eredetileg Balassa. Zólyom, 1554. október 20. – Esztergom-Szentkirály, 1594. május 30.) magyar költõ. A magyarországi reneszánsz második korszakának nagy alakja. A magyar nyelvû költészet elsõ kiemelkedõ mûvelõje, a

A regény színes kaleidoszkópként mutatja meg a századelõ Oroszországát.

Vajda János felesége ( 1861 - 1933 ). Két évnyi házasság után Vajda kiutasította Bartos Rozáliát a házából, aki viszonyát és sérelmeit jóval Vajda halála után írta meg.

A két világháború közötti magyar tudományos-fantasztikus irodalom egyik jeles darabja

A Föld felszíne átalakult. Az európai nagyvárosoknak csak nevei és romjai maradtak fenn. Egy baráti társaság tanulmányi kirándulást tesz léghajóval Európa felett, és az egykori földrajzi nevek és történelmi személyiségek nevének sajátságos etimológiai ele

Batsányi János 1763-ban született Tapolcán, polgári családban. Korán kivált értelmével kortársai közül. Keszthelyen, Veszprémben, Sopronban és a pesti piaristáknál végezte iskoláit. Huszonkét évesen már egyetemi diplomásnak mondhatta magát. Ekkor már négy

"Leek, aki megszûnt inas lenni s merõben emberi szervezetté süllyedt, bágyadtan, de mégis kereken megkérte, hagyja magára, mert - úgymond - eléggé jól érzi magát. Erre aztán a legirigyeltebb festõ, a mûvészdicsõség és diadal jelképe, magára öltötte az ina

Ferdinand Ossendowski (1876–1945) lengyel író, újságíró, világjáró, felfedezõ és egyetemi tanár volt. Szentpéterváron járt egyetemre, ahol orosz szakon végzett. Egyetemi professzorának segédjeként eljuthatott távoli országokba, megfigyelni azok természetr

A három nõvér (Olga, Mása és Irina) egy vidéki városban él. Életük kusza, szerelmeik zûrzavarosak, mindhárman boldogtalanok. A darab hangulatát a szenvedésnek ez a megfoghatatlan légköre adja, s ugyanilyen megfoghatatlan az „optimizmus”, amely a mû végén