Quattrocento Egyéb E-könyvek

Tapasztó Matyi kalandjai · A mindentudó kalap · Egérvadászat · Matyi a levegoben · Komédiás egerek · Róka koma · Furfangos csomókötés · A gereblye · Az állatsereglet · Az éneklo alma · A kis konda · Nagyapó ezermester · A torta · Hová bújik a krajcár? · A

„A toll neki nem az íróeszköz, de egy kedves játékszer, amelybõl feketén patakzik a tinta és a poézis, nem is játékszer, hanem egy része a nagy-nagy természetnek, egy termõ ág, amelyen mindig mosolyogva ring a gondolat friss gyümölcse. Boldog, boldog, eze

William Shakespeare ( 1564 - 1616 ) angol költõ, színész, drámaíró. Fordította : Kosztolányi Dezsõ

Rejtő Jenő klasszikusai e-könyvben

Tompa Mihály ( 1817 - 1868 ) költõ, a népi-nemzeti irodalom egy legjelentõsebb képviselõje. Református lelkész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

A párbaj két életvitel, életeszmény összeütközésének története. Megismerhetjük benne az enervált, cselekvésre képtelen embert, Lajevszkijt, és Fon-Koren, az aktív, materialista tudóst. Az Õ vitájukból, párbajukból Lajevszkij számára megszületik az a felis

„Ha hazai kenyeret eszem, régi, elfeledett ízek csiklandják ínyemet. Ennek a kenyérnek nyilván megvan a maga receptje. De a receptet hiába adnám oda egy itteni péknek, az a kenyér, melyet így sütne, nem lenne ugyanaz, mint az , amit otthon ettem, sok- sok

A polihisztorként is ismert szépíró Móra Ferenc halála után összeállított kötet 1923 és 1934 között különbözõ lapokban megjelent cikkeinek gyûjteménye. Megírási módját és témáját tekintve egyaránt gazdag változatosságot mutat, de címébõl következõen mind

Az Egy régi udvarház utolsó gazdája Gyulai Pál kisregénye, amely 1857-ben látott napvilágot. A Beszterce ostroma õseként szokás emlegetni, ez mutatta be elõször a szabadságharc utáni nemesség haláltusáját. Fõszereplõje Radnóthy Elek, a '48 elõtti liberali

„Ki volt ez a félelmetes Kandúr, akinek hírére a menyecskék a pandúrokért, csendbiztosokért, zsandárokért szaladtak? Kandúr volt az utolsó úri betyár, valódi nevén Krúdy Kálmán, a nagyapám testvéröccse, akinek kalandjairól volt szerencsém már írni, de nem

William Shakespeare ( 1564 - 1616 ) angol költõ, színész, drámaíró. Fordította : Lõrinczy Lehr Zsigmond

Ifjabb Ábrányi Emil (Pest, 1850. december 31. – Szentendre, 1920. május 20.) költõ, mûfordító, újságíró. Tanulmányai befejeztével íróként dolgozott több lapnál, mint tárcaíró és színi bíráló. Elsõ verse 1866-ban jelent meg. 1885-ben a Koszorú címû hetilap

„Pitypang, mi lesz? / Ez még csak a szellõ / Ez még csak kapkod és fütyörész / De én még nem is beszéltem neked a családomról / Hallod-e, hé! / Füttyös Zivatar Úr volt az apám - anyám az a híres arkanzaszi / Tájfun / Tölcséres vihar a sógorom - / Pitypang

A századvég-századelõ -- Jókai mellett -- legnépszerûbb, legolvasottabb írója novellistaként indult. Elbeszélései nyomán szûkebb pátriája, a Palócföld jellegzetes figuráinak avatott tollú megörökítõjeként vált ismertté, szeretettel és egyben a rá jellemzõ

Tormay Cécile ( 1875 - 1937 ) írónõ, mûfordító. Aktív közéleti szerepének megítélése igen ellentmondásos. Életében jelentõs nemzetközi ismertségre tett szert, jelölték az irodalmi Nobel-díjra is.

"A hosszú, tigrislábakon álló ovál asztal mellett állt a Névtelen Vár rejtélyes lakója. Egy magas, daliás alakú férfi, kifejezésteljes arccal, magas, elõreülõ homlokkal, melyet a mesterkéletlen üstök és hajcsigák szabadon hagytak: erõs, egyenes, görög met

Bölöni Farkas Sándor a felvilágosult szabadgondolkodó 1830 és 1832 között Béldi Ferenc gróf útitársaként nagy utazást tett Nyugat-Európában és Észak-Amerikában. Az utazás alatt naplót vezetett, feljegyzéseket készített, élményeinek könyvformában való megj

Mauglit, a csupasz emberkölyköt, a farkasok nevelik fel. Akela, a farkasok bátor és igazságos vezére, Ká, a bölcs óriáskígyó és Balu, a medve segítségével Maugli a farkas falka egyenrangú tagja lesz, teljesen otthonossá válik a dzsungel világában. Az álla

„Mûveiben jutott hely a Nyírség tájainak, a magyar vidék költészetének, a város forgatagának is, a fiatal szoknyavadászoknak, a csinos nõknek, akik elcsavarják a férfiak fejét, az irodalmi kávéházaknak, a gõzfürdõknek, lóversenyeknek, a kártyának és a tal

Arany László (Nagyszalonta, 1844. március 24 – Budapest, 1898. augusztus 1) magyar költõ és népmesegyûjtõ volt. Arany János gyermekeként született Nagyszalontán.