Quattrocento Egyéb E-könyvek

Lovik Károly (Budapest, 1874. március 9. – Budapest, 1915. április 19.) magyar író, újságíró, szabadkõmûves, nemzetközi hírû lótenyésztõ, és szakíró. 1874-ben született Budapesten. Gyermekkorát eperjesi rokonainál tölti. Késõbb Kolozsvárott, és Pesten jog

A regény színes kaleidoszkópként mutatja meg a századelõ Oroszországát.

„Az ösztönszerû érzésekrõl volt szó. Milyen különös az, hogy egy arc, egy tekintet vagy néhány elejtett szó erõs elõítéleteket kelt bennünk, gyûlölethez hasonló idegenkedést vagy megmásíthatatlan rokonérzést, amely hirtelen indulatok idõvel mind, mind ige

A századforduló körüli évtizedek legendás hírû írója Ambrus Zoltán. Félelmes színikritikus, népszerû regényíró. Novelláit, tárcáit elõszeretettel közölték az újságok. Franciásan könnyed és elegáns írómûvészetérõl, klasszikus egyszerûségét és világosságot

A szerzõ 19. század egyik legmûveltebb, legjelentõsebb színésze volt, Petõfi barátjaként részt vett a szabadságharcban. Világos után Bemmel és Kossuthtal Törökországba ment emigrációba, majd - bár távollétében halálra ítélték - hazatért. Naplója, amelyet

A Hawaii szigetére érkezõ amerikai filmesek nagyvilági életét véres közjáték zavarja meg: az ünnepelt filmsztár „ajtaja elé térdel a fekete teve", a halál jelképe. A színésznõt a kerti lakban a fényes estély vendégserege jelenlétében megölik. A tragédia h

A Hun és magyar mondák gyûjteménye izgalmasabbnál izgalmasabb regéket tartalmaz. Aki eddig nem ismerte ezeket a legendákat, most alkalma nyílik arra, hogy elolvassa õket, s többet megtudjon a hunokról és a magyarokról.

Szabó Ervin ( 1877 - 1918 ) könyvtáros és anarcho-szindikalista forradalmár. 1911-tõl a Fõvárosi Könyvtár igazgatója, melyet 1946-ban róla neveztek el.

Batsányi János 1763-ban született Tapolcán, polgári családban. Korán kivált értelmével kortársai közül. Keszthelyen, Veszprémben, Sopronban és a pesti piaristáknál végezte iskoláit. Huszonkét évesen már egyetemi diplomásnak mondhatta magát. Ekkor már négy

Ambrus Zoltán (Debrecen, 1861. február 22. – Budapest, 1932. február 28.) magyar író, kritikus, mûfordító, az MTA levelezõ tagja. Középiskoláit Nagykárolyban, majd Budapesten végezte.  1877–1881-ig Budapesten jogot tanult.1885–1886-ban a párizsi Collége d

Hordubal, a kárpátaljai parasztember nyolc évig dolgozott egy amerikai bányában, aztán hazatért falujába. Felesége és kislánya elidegenedtek tõle, és egy napon az asszony meg a szeretõje meggyilkolják. A rendõri nyomozás mindent kiderít és elítélik a bûnö

Buck Duane, texasi fiatalember, apja heves vérmérsékletét és gyors kezét örökölte. Egy napon nem tud uralkodni indulatán, és párbajban lelövi régi haragosát. Ettõl kezdve bújdosnia kell és a törvényen kívüliek között keres menedéket. Itt – néhány banditav

"Ezt a történetet el nem hiszi senki. Pedig nem is régen történt, s igazán úgy történt, ahogy elbeszélem. Még most is élnek, akik benne szerepeltek. Egyedül az asszony, a jó feleség halt meg pár év elõtt, de annak is lehet még sírját látni, s fejfájának í

„Már a régi görögök is…”... Vannak, akiknek a filozófia valami megfoghatatlan, távoli, elérhetetlen magasságokban rejtõzködõ csoda. Akadnak, akik a lét nagy kérdéseihez keresnek benne útmutatót, vezetõt, tanácsadót. Megint mások a mindennapi élet össze

„Szécsi Kálmán Pesten s faluhelyen is, a legválasztékosabb ízlésû embernek tartatott. Egyszerûség, tisztaság, ez volt elve. Azonban mikor itt vele, nem tudjuk a tulajdonképi, vagy áloméletében találkozunk, mostani magyar öltözetünk szabására alig ismernén

Bölcs tapasztalat, hogy a tudás azáltal is gyarapodik, hogy átadjuk, másokkal megosztjuk. Ez a fajta tanári, elõadói mentalitás jellemzi Alexander Bernát minden munkáját, hiszen õ maga vallja - elõszóként -, hogy ha ír is - elõad. A filozófia tárgykörébõl

Bölöni Farkas Sándor a felvilágosult szabadgondolkodó 1830 és 1832 között Béldi Ferenc gróf útitársaként nagy utazást tett Nyugat-Európában és Észak-Amerikában. Az utazás alatt naplót vezetett, feljegyzéseket készített, élményeinek könyvformában való megj

Gaál Mózes Siralmas Erdély címû mûve a Hazafias Könyvtár hatodik köteteként jelent meg Gaál összeállítása szerint. Az író az erdélyiek által megélt török korszak hétköznapjaiba enged bepillantást a szerzõre jellemzõ egyéni szófordulatokkal és történeti hû

"A szakadatlan szellemi munka, a hazafias buzgalom, mely nem engedett pihenést, s a haza sorsa fölötti súlyos aggodalom siettették a krízist az anélkül is megrendített szervezetben, s a megrongált organizmus viszont a legborzasztóbb képzelgések egész sere

„Iván Sztyepánovics Cvjetnek hívták. Árvaszéki kishivatalnok volt, sõt pontosabban: nem is hivatalnok, csupán irodai alkalmazott, minthogy még nem kapta meg a legalacsonyabb rangot jelentõ, hangzatos fogalmazógyakornoki címet - és 37 rubel 241 kopek fizet