Történelem vásárlás

• Magyar történelem
Mert igaz, hogy sem én, sem más nem tudja a székelyek eredetét okiratilag bebizonyítani, nem is lehetséges, mert azok a vitéz, Európát reszkettető húnok, bizony hártyára írt okmányokat nem hagytak hátra, hisz ők csinálták és nem írták a történelmet.” „Nagyon jellemzőnk tartom, hogy a székelyek késő letelepítésének elméletét, jobban mondva rögeszméjét, mind olyanok szellőztetik, akik a Székelyföldön nem jártak, a székely népet, annak földjét, e nép sajátságait, nyelvét, intézményeit, régibb államszerkezetét, öröklési viszonyait nem ismerik, s felületességükből ítélve, még a múltját sem tanulmányozzák, legalább nem kellő alapossággal: hanem felragadnak egy puszta állítást, s azzal szélmalomharcot folytatnak a történelmi igazságosság ellen.”

"Miért hurcolták el férfiak, nők és gyermekek millióit, hogy elgázosítsák, agyonlőjék, halálra éheztessék, agyonverjék vagy egyéb eszközökkel gyilkolják meg őket? Mi volt e népirtás helye az összes többi szörnyűség között, amit a nácik elkövettek? Az utóbbi két és fél évtizedben számos televíziós dokumentumfilm-sorozatot készítettem a nácizmusról és a II. világháborúról, de egy pillanatra sem hagytak nyugodni ezek a kérdések. [...] A holokauszt a

• Magyar történelem

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara által 2017. október 12-13-án Budapesten megrendezett konferencia szerkesztett előadásai

A kötet egyháztörténeti témájú tanulmányaiból kirajzolódik, hogy az 1944-es szovjet megszállás milyen mélyreható változásokat indított el Kárpátalján. A tragikus események sora évtizedeken keresztül rejtve maradt, az ellenségként megbélyegzett embereket a rendszer megfélemlítette, bedarálta, meghurcoltatásukról hallgatniuk kellett. Kettétört életutak, emberi drámák, közösségek megmaradása, Istenhez, hithez és templomhoz való ragaszkodás - ezeket a kérd

Az 1956-os megtorlást követő két évtized a kommunista társadalomátalakítási kísérlet legmélyebb változásokat előidéző időszaka. A magyar társadalom - különösen a vidék társadalma a kényszerkollektivizálást követően - a lefojtottság állapotában élt. A pártállam 1957-től újra kiépítette és megszilárdította hatalmi struktúráit, a nyílt ellenállás eleve reménytelen volt. A lefojtottság ugyanakkor nem azonos az apátiával, a vidék alávetett társada

Bergen-Belsen a náci Németország táborrendszerének egyik legjelentősebb koncentrációs tábora volt, amelynek az SS egyedülálló szerepet szánt. A náci vezetés ugyanis, miközben a zsidóság megsemmisítését tűzte ki célul, ezzel párhuzamosan - a hasznosság elvét az ideológia fölé emelve - titkos tárgyalásokba kezdett arról, hogy egyes foglyokat semleges országokban, főként Palesztinában élő német állampolgárokra cseréljen. A Bergen-Belsenben 1943 tavaszán fe

A könyvben olvasható interjúk, visszaemlékezések a vidék társadalmának nézőpontjából mutatják be Magyarország 20. századi történelmét. Hogyan tekintettek vissza az emberek a második világháború helyi eseményeire? Miként élték meg a kollektivizálást? Milyen boldogulási lehetőségek adódtak számukra a szocializmusban? Az elbeszélések különös értékét az adja, hogy a megszólalók utolsó képviselői annak a nemzedéknek, amelynek tagjai nagyrészt még a hag

A suttogók nem Sztálinról szól, hanem szovjet emberek százairól és szovjet családok tucatjairól - bolsevikokról, kulákokról, írókról, tudósokról -, akik egy, az életükre nehezedő totális diktatúrában próbáltak élni, de legalább túlélni. Megtudjuk, hogyan dolgoztak és pihentek, szerettek és gyűlöltek, milyen stratégiákkal próbálták átvészelni a szörnyűségeket. Nem mindegyiküknek sikerült. Hamar meg kellett tanulniuk, hogy észrevétlennek kell maradni,

Egy fiatal nő, aki zsidó szökevényeknek segít menekülni a vadonon át, mígnem múltjának sötét titkai mindenkit veszélybe sodornak... Yonát gyerekkorában elrabolták gazdag német szüleitől, és Kelet-Európa vadonjában nevelkedett. Miután 1941-ben, az elrablója halála után magára marad, magányos létezését semmi sem zavarja. Aztán egy nap váratlanul találkozik egy, a náci terror elől menekülő zsidó csoporttal. A nő megdöbben a külvilágban zajló borzalmak hal

A náci Németország mélyén, egy hegytetőn álló zordon lovagvárban brit katonatisztek kutyaszorítóba került csapata azzal tölti a második világháborús hadifogságát, hogy szökni próbál német fogvatartóik markából – nagyjából így szól Colditz hetven éve kikezdhetetlen mítosza. De ez a megközelítés csak a valóság egy része. Ben Macintyre bestselleríró-történész bennfentes információkat feldolgozó könyvéből részletesen megismerhetjük ezt a döbbenet

A kötet szerzői hatvanadik születésnapja alkalmából írásaikkal köszöntik tanárukat, pályatársukat és barátjukat, Grüll Tibor klasszika-filológust, ókortörténészt, az MTA doktorát, a Pécsi Egyetem és a Szent Pál Akadémia tanszékvezető tanárát.

1345. Alighogy véget ért a litvánok elleni keresztes hadjárat, a csehek máris a lengyelekkel háborúznak. Krakkó ostromát magyar hadak segítenek meghiúsítani, de közben Anjou Lajos már a következő, tengermelléki hadjáratára készül. A dalmáciai Zára véres háborúba keveredik Velencével, ám miközben Visegrádról várják az életmentő segítséget, a Nápolyi Királyságban olyasmi történik, ami alapjaiban változtatja meg az Anjouk további terveit - és a Magyar Ki

"- Hülye zsidó! - üvöltötte neki Szilágyi Laci, és Eszternek annyira, de annyira kellett röhögnie, hogy alig tudta visszatartani, mert ő is csak előző nap tudta meg, hogy ő egy "hülye zsidó", és a Szilágyi Laci nem is sejthette, mennyire beletrafált a közepébe." Eszter az 1980-as években, tízévesen szerez tudomást zsidó származásáról, majd felnőttként elhatározza, hogy feltárja családja II. világháborús történetét. 1939-től, a háború kirobbanásától

"Lángoktól ölelt kis országból" lettünk a világháború végére - utolsó csatlós. Még jegyrendszer szerint vártunk a napi betevőre, ám sorban állás közben a csalánfőzelék és a szalámitaktika receptjét is megtanultuk. Építettük a béketábor "erős bástyáját" - békeharccal, békepappal, békekölcsönnel. Közben fokozott éberséggel penderítettük ki sorainkból a Tito-bérenceket, a munkásárulókat és a klerikális reakció uszályába kerülteket. Szorgalmasa

A könyv a kaszinók magyarországi történetének átfogó bemutatására vállalkozik, amelyben a kaszinómozgalom meglepő sokfélesége rajzolódik ki az olvasó előtt. A kötet első része országos kitekintéssel az 1827-től 1945-ig terjedő időszak kaszinómozgalmát és az egyesülettípus felszámolásának történetét mutatja be, míg a második részben huszonöt fővárosi kaszinó története tárul az olvasó elé, kaszinó-típusonként egy-egy fejezetbe rendezve. Nemcsak a

Milyen hatással volt a cionizmus a Palesztinában élő arabokra? Miért hagyták el az izraeli csapatok 2005-ben Gázát? Michael Scott-Baumann Közel-Kelet-szakértő közérthető történeti elemzést kínál az izraeli-palesztin konfliktus eredetéről és évszázados kibontakozásáról. Tömören és érthetően elemzi a konfliktus okait, és tekinti át annak állomásait a polgárháborús időktől egészen napjainkig. Kitér az izraeli-palesztin történelem olyan kulcsfontossá

Békefi Antal (eredeti neve: Kann Nathan; Szentes, 1858. szeptember 7. – Szeged, 1907. október 2.) novellista, regényíró, újságíró, szerkesztő. Békefi szépirodalmi munkásságából leginkább a parasztnovellák érdemelnek külön figyelmet, amely műfajt aztán Tömörkény István vitt tökélyre. Egyik alapítója volt a Dugonics Társaságnak, amelynek irodalmi céljait, mint főtitkár is szolgálta. 1892–1893-ban a szegedi Lloyd társulat titkára, 1887-ben a helyi függetl

"A könyvben egy számunkra ismerős világból származó, hozzánk közel álló kultúrájú és neveltetésű fiatalember sorsa áll előttünk, akit 1939-ben beszippantott az egyensúlyát vesztett Európában támadt háborús örvény, olyannyira, hogy aztán hősünk végül csak 1948-ban tért haza a szovjet hadifogságból. A könyv Heinz Kühn háborús naplófeljegyzéseiből és jóval a háború után született emlékezéseiből áll össze, amelyeket Ingo Möbius, a német emlék