Történelem vásárlás

Magyar katonák a Nagy Háború román és olasz frontján, és a Tanácsköztársaság honvédő hadjáratban. A kötetben szereplő csaták: Erdély visszafoglalása és a Románia elleni hadjárat 1916-1917 - Isonzói csaták (1.-11.) 1915-1917 - Otrantó 1917. máj. 14-15 - Caporettó 1917. okt. 24-25. - Piave 1918. jún.-júl. - Miskolc visszafoglalása és az északi hadjárat, 1919 május-július - A vörös honvédő háború.

Éble Gábor (Mecsér, 1843. március 25. – 1923. december 31.) történetíró. 1863-64-ben jogot tanult a pesti egyetemen. 1864-68-ban elvégezte a Magyaróvári Császári és Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézetet. 1870-ben Károlyi György szolgálatába lépett Parádon. 1875-1901 között a Károlyi család pénztárnoka és levéltárosa volt. Főként a Károlyi család történetével foglalkozott. Jelen írása is családtörténeti kutatásai eredményeként született, mely a

1956 60. évfordulóján íródott könyvet tart kezében az Olvasó. 60 év kellő időbeli távolságra van ahhoz, hogy objektíven meg lehessen ítélni a forradalom eseményeit, és kellő távolságra ahhoz is, hogy a történelemtudománynak hála sok-sok homályba vesző részlet is napvilágra kerüljön. Viszont kellően közel ahhoz, hogy mindannyiunknak legyen olyan rokona, ismerőse, aki átélte, túlélte, megélte, és kellően közel ahhoz, hogy akár még a mi életünkre is hat

Az Okos csajok a második világháború utáni Amerika legfontosabb női kémjeinek pályafutását dolgozza fel. Fürge eszük, remek humoruk és ragyogó tehetségük miatt kapták ezt az elnevezést férfi kollégáiktól. Nem volt könnyű kiharcolniuk, hogy velük egyenlő fizetést kapjanak, és maguk is vezető pozícióba emelkedhessenek, noha úttörő szerepet játszottak annak a szervezetnek a megalapításában és módszereinek kidolgozásában, amelyet ma CIA néven ismerünk.

Francesco Lotoro zongoraművész, zeneszerző és karmester 1964-ben született a dél-olaszországi Barlettában. Diplomája megszerzése után a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanult többek között Zempléni Kornél, Almásy László és Vásáry Tamás kezei alatt. Harminc éve kutatja a koncentrációs táborokban keletkezett zeneműveket, és a több mint 8000 partitúrán kívül összegyűjtött a táborok zenei életével kapcsolatosan 12 500 dokumentumot, 3000 egyete

Nemzeti hőseink egyike, Maderspach Viktor a trianoni tragédia után is hű marad szülőföldjéhez, és kényszerűen román állampolgárrá válva próbál élni birtokán. Nem hagyják. Világháborús szereplése, a Székely Hadosztályban véghezvitt tettei miatt ugyanis nagy vad a román titkosrendőrség számára. A sorozatos zaklatások és provokációk rövidesen cselekvésre kényszerítik: 1921 májusában a szó szoros értelmében kénytelen kitörni a családi fészekből,

Kevés olyan eseménye van a magyar történelemnek, amely oly gyökeresen változtatta volna meg hazánk történetét és nemzetünk sorsát, mint az 1920. június 4-i trianoni békediktátum. A százegy évvel ezelőtti tragikus momentumra sajátos módon emlékezik ez a kötet. A Trianoni kiskáté lapjairól ugyanis kérdés-felelet formában, rövid terjedelemben és közérthető módon, ugyanakkor szakmailag megalapozott, történetileg hiteles és minden tekintetben tárgyilagos inform

Hogyan fest a hatalom arca? Kit örökít meg a művészet, és miért? Hogyan tekintünk olyan politikusok szobrára, akiket emberként megvetünk? Ebben a könyvben Mary Beard – a mai emlékműszobrászatot övező esztétikai és politikai csetepaték háttere előtt – elmeséli, hogy az elmúlt kétezer év folyamán a nyugati világ hatalmasainak arcmásait hogyan befolyásolta a római császárok ábrázolása. A világhírű ókortörténész, az SPQR és a Pompeji című könyve

Hogyan lett Kína a világ második legnagyobb gazdasága - a százhuszonhatodikból? Frank Dikötter Kína-szakértő megkérdőjelezi mindazt, amit eddig tudni véltünk Kína példátlan átalakulásáról. Eltekint a fegyelmezett társadalom és a növekedés felé a pártdob ütemére rendíthetetlenül menetelők mítoszától, ő az ellentmondások, az illúziók és a palotai intrikák történetét meséli el. Az épphogy megúszott katasztrófákét, az árnyékbankokét, a korrupcióe

Az örökkévalóság iránti vágyakozásunk részeként szinte az ismert történelem hajnala óta emlékművekkel próbáljuk megőrizni a fontos események nyomát. Mit mondanak ezek a monumentális alkotások a kortársak elmúlása után, hogyan formálja jelentésüket a történelem változása? Keith Lowe, a második világháború nemzetközi szinten elismert szakértője a szobordöntögetések korában járta be szinte az egész világot, hogy felkeresse a világháború emlékeze

A nyugati civilizáció elszánt védelmezője, korszakos jelentőségű államférfi, vagy háborús bűnös, holokauszt-tagadó diktátor? Winston Churchill életéről immár több mint 1000 könyv született, ám mértékadó kritikusok szerint a napjaink legelismertebb brit történészei között számon tartott Andrew Roberts műve a legjobb választás, ha meg akarunk ismerkedni a 20. századi történelem egyik mitikus alakjával. A Churchill karakterét és korszakát hosszú évtizede

A nyolcszázas évek közepén a magyar törzsek állandó fenyegetettségben élnek a Dnyeper mellett, Etelközben. Északról az erősödő Kijev városállama terjeszkedne, keletről a már hanyatló, de még roppant erős Kazár Birodalom, délről a besenyők, északkeletről a kimek nomádok szorongatják őket, ráadásul a magyar törzsek is torzsalkodnak egymással. Rusz (varég) hajósok támadnak meg egy apró magyar szálláshelyet, rabul ejtve annak lakóit. Álmos, a megyerek fejed

Kereken száz esztendővel ezelőtt, az elveszített világháború, a forradalmak, a megszállás, a terror és a trianoni békekötés traumái után a Horthy-rendszer lázasan igyekezett meghatározni önmagát. A kísérletet nem csupán a nacionalista-irredenta retorika és az antiszemitizmus fellángolása jellemezte, de keresztény belső feszültségek is felszínre törtek, elsősorban a két nagy protestáns, illetve a római katolikus egyház között. 1921-ben Pécs, Baja és a közt

Gederéczi Gombocz Zoltán (Sopron, 1877. június 18. - Budapest, 1935. május 1.) magyar nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykori dékánja. Jelen tanulmánya a magyar őshaza, azaz a Magna Hungaria kérdéskörét igyekszik felderíteni a korai források felhasználása segítségével. Itt nem csak a történettudomány lehetőségeivel él a szerző, hanem a nyelvtudomány és a korai diplomácia iratainak, valamint a kors

A keresztesekben Dan Jones sajátos nézőpontból mutatja be a kereszténység és az iszlám között a középkorban csaknem négy évszázadon át dúló háborúskodást, amelynek hullámai a mai napig nem ültek el. Ahelyett, hogy egyszerűen fölsorolná a keresztes hadjáratok eseményeit, Jones egy lebilincselő epizódokból összerakott történeti tablót tár elénk. A könyv címét adó „keresztesek” között találkozhatunk nőkkel és férfiakkal, keleti és nyugati egyház

• Magyar történelem
Mert igaz, hogy sem én, sem más nem tudja a székelyek eredetét okiratilag bebizonyítani, nem is lehetséges, mert azok a vitéz, Európát reszkettető húnok, bizony hártyára írt okmányokat nem hagytak hátra, hisz ők csinálták és nem írták a történelmet.” „Nagyon jellemzőnk tartom, hogy a székelyek késő letelepítésének elméletét, jobban mondva rögeszméjét, mind olyanok szellőztetik, akik a Székelyföldön nem jártak, a székely népet, annak földjét, e nép sajátságait, nyelvét, intézményeit, régibb államszerkezetét, öröklési viszonyait nem ismerik, s felületességükből ítélve, még a múltját sem tanulmányozzák, legalább nem kellő alapossággal: hanem felragadnak egy puszta állítást, s azzal szélmalomharcot folytatnak a történelmi igazságosság ellen.”

• Politológia
A nagy forrásbázisra épülő munka a dualista Magyarország háborús belpolitikájának egyik legbonyolultabb problémáját, a választójog kérdését tárja fel. Az első világháború történetével foglalkozó szakirodalom többsége ugyan foglalkozik a választójog ügyével, de a probléma részletes feltárására és elemzésére eddig még nem került sor. A szerző, a téma teljes körű vizsgálata során a levéltári források felhasználása mellett a Képviselőházi Naplóra, a választójoggal kapcsolatos tervezetekre, a politikai vezetők levelezéseire, a pártok különféle dokumentumaira, a sokrétű sajtóra, valamint a választójogi törvénytervezetet tárgyaló parlamenti bizottság jegyzőkönyveire támaszkodott. A könyv nyomon követi a törvényjavaslatról és magáról a választójogról kirobbant parázs vitákat, és egyben árnyalt, korhű képet ad a korszak politikai közgondolkodásáról, a meghatározó politikai erővonalakról, a konzervatív erők értetlenségéről és megalapozatlan félelméről a demokratikus jogok kiterjesztésére vonatkozóan, amely csak tovább fokozta a korszak elmélyülő társadalmi válságát.

• Magyar történelem
„Az oroszok azt mondták, hogy semmit sem szabad beszélni arról, ami odakint történt. A mutatóujjukat a szájuk elé tették, vagyis erről kussolni kell” – a visszaemlékezők szerint ezt mesélte Drávóczi Ferenc, aki még a ’70-es években is gyakran megismételte ezt a mozdulatot. Az egykori lovasberényi rendőrkapitány egyike volt annak a Gulagra elhurcolt öt falusi férfinak, akik súlyos árat fizettek az éppen elveszített második világháború jelképes „újrajátszásáért”. 1946 júniusában, a búcsú napján véres verekedés tört ki a szovjet megszállók és a helyiek között a Székesfehérvár melletti faluban. A katonák benyomultak a János vitéz című daljáték előadására, megzavarták azt, néhány tucatnyian a falusiak közül pedig szembeszálltak velük. Az előadás három főszereplőjét, így a János vitézt játszó parasztlegényt, valamint a falu jegyzőjét és rendőrkapitányát gyorsított eljárással Szibériába deportálták, ketten közülük sohasem tértek haza. Az események az egész közösség életét örökre megváltoztatták. A díjnyertes újságíró (Pulitzer-emlékdíj, Gőbőlyös-díj) az oknyomozó újságírás eszközeivel egy olyan történetet tár elénk, amely ennek az öt férfinak a sorsán és a megmentésükre szövetkező falusi kisközösség életén keresztül mutatja meg, milyen dilemmákkal kellett szembesülniük az embereknek a diktatúra felé sodródó, megszállt országban. A könyv azonban ennél többről szól: a bátorság vagy a gyávaság, a felelősségvállalás vagy az önfelmentés, az önfeláldozás vagy az árulás, az állhatatosság vagy a gyengeség közötti mindennapi választásainkról.

• Hadtörténet
A „ludovikás” kifejezés az idők folyamán a magyar köztudatban összeforrt a férfiasság, a hazaszeretet és az önfeláldozó bátorság fogalmával. Kik voltak ezek a bátor, fegyelmezett, nagy tudású és művelt, magasan képzett katonák, és kik az ő kései utódaik? Róluk, egykori és mai ludovikásokról szól ez a könyv.