Történelem vásárlás

Kócsy Erzsébet a Horthy-korszak egyik ismert történészének/írójának, Asztalos Miklósnak a felesége volt. Férjét Budapest közelgő ostroma elől köztisztviselőként a Dunántúlra evakuálták, így ő egyedül, majd barátokkal vészelte át a város szovjet ostromát budai házukban. Erről végig részletes naplót vezetett, feljegyezte a vele és a környezetében lévőkkel történő szinte eseményeket. Oldalain megelevenednek a megszállás hétköznapjai, apróbb-nagyobb

A római legiók már réges-rég lehanyatlottak, dicsőségük pedig csak a legendákban élt tovább, sőt a birodalom nyugati fele is csak emlék volt csupán, amikor a Sztratégikont papírra vetették. Írója a saját vállán érezte a súlyos római örökséget, de egyúttal tisztán látta azokat a kihívásokat is, amelyeket a korszak hadművészete állított elé. Helyesen ismerte fel, hogy ebben a változásokkal terhelt időszakban a túlélés egyetlen záloga a hadseregben rejli

A jelen haditechnikai műben először kerül ismertetésre a Magyar Folyamerők összes úszóegysége és az azokon alkalmazott fegyverzet, illetve ezek technikai jellemzői. A kötetet dokumentumok, rajzok, illusztrációk, színes és fekete-fehér fotók illusztrálják.

Európa legfiatalabb állama alig 500 kilométerre fekszik Magyarország röszkei határátkelőhelyétől. Az egykori jugoszláv autonóm tartomány - évtizedes ENSZ-igazgatást követően - 2008. február 17-én egyoldalú függetlenségi nyilatkozattal kivált a Szerb Köztársaságból, és belépett az önálló államok sorába. Koszovó helyén nem volt semmilyen középkori vagy újkori államalakulat, területe birodalmak része volt a történelem során. A terület egészére vagy eg

Alig múlt húszesztendős II. Lajos, amikor meghalt Mohácsnál. Nála egy évvel volt idősebb a királyné, aki egyetlen szerelmét gyászolta haláláig. Mária nem tudhatta, és egész életében azt kutatta, hol nyugszik a négyszer eltemetett király teste, és hogy pontosan mi okozta a halálát. Miklya Luzsányi Mónika II. Lajos feleségének portréját rajzolja meg könyvében. A nagyközönség számára talán kevésbé ismert Habsburg Máriáról a mai történetkutatási forráso

A Kádár-korszak névadója, Kádár János 1956 novemberétől 1988 tavaszáig, tehát több mint harminckét éven át irányította az országot. A háttérben szinte mindig ott állt mögötte a felesége: Tamáska Mária, aki nagy hatással bírt férjére és a kor politikájára. Majtényi György hiánypótló, főképp levéltári kutatásokon alapuló műve az első titkáré mellett az ő alakját és közös életük négy évtizedének mindennapjait eleveníti meg. Ki volt Tamásk

Hová lett Seneca sztoikus nyugalma, amikor szobájába felhallatszott a Nápolyi-öbölben fürdőzők, labdázók és testedzők zajongása? De Rotterdami Erasmust és Goethét is igencsak zavarta alkotómunkájában a városi fogadók, felvonulások, népünnepélyek, utcai zenészek, piacok, kovácsműhelyek szűnni nem akaró lármája. Schopenhauer a káromkodó kocsisokra panaszkodott: „mennyi nagyszerű és szép gondolatot vertek már ki ezek az ostorok a világból.” Zola egyenesen

A Habsburg Ottó Alapítvány 2019. október 10-11-én kétnapos konferenciát rendezett névadója és a közép-európai rendszerváltások kapcsolatáról a Magyar Tudományos Akadémián. Az eseményen elhangzott előadások nemcsak az annus mirabilist, 1989-et helyezték történelmi-politikai kontextusba, hanem annak apropóján sokkal tágabb horizontot nyitottak. Visszatekintettek a 20. század szinte egészére: nyomon követték az utolsó magyar trónörökös életútját az Osztrák

Royall Tyler (1884-1953) neve talán kevéssé ismert a magyar olvasóközönség előtt, pedig az 1920-as évektől kezdve ez az amerikai férfi sok éven át élt hazánkban a Népszövetség alkalmazottjaként. A két világháború közötti pénzügyi rekonstrukciós kísérletek helyi felügyelőjeként és a magyar kormány tanácsadójaként Tyler páratlan ismeretekre tett szert hazánkat illetően: nemcsak a legfontosabb gazdasági, pénzügyi és politikai szereplőket tudhatta ismer

A magyar nemzettudat egyik legmeghatározóbb eleme az aradi vértanúk története. A tizenhárom kivégzett mártír kiemelkedő szimbóluma lett a nemzet törhetetlen szabadságvágyának és áldozatvállalásának. Ugyanakkor szinte teljesen feledésbe merültek az 1849. őszi megtorlás további áldozatai, akik között három nagyobb csoportot lehet kiemelni: katonák, papok, politikusok. A mártír politikusok emléke többségükben csak a szűkebb pátriájukban élt tovább, pedig

Budapest mint modern európai metropolisz a századforduló táján érte el zenitjét. John Lukacs ezt a kiegyezéstől az első világháború kitöréséig tartó érát eleveníti fel: magával ragadó stílusban mesél Budapest nyüzsgő mindennapjairól, lenyűgöző épületeiről, virágzó kulturális életéről, de a ragyogó felszín mögött megbúvó problémákról is.A Budapest 1900 érzékeny és részletgazdag tablókép egy fejlődésének csúcspontjára jutott fővárosról

A II. világháború során a Harmadik Birodalom rettegett biztonsági szolgálatának katonai szárnya, a Waffen-SS az 1940-es két hadosztályról a háború végére 38 hadosztályra bővült, létszáma ekkor meghaladta a 900 000 főt. A Waffen-SS-hadosztályok számának emelkedésével a hadtestparancsnokságoké is növekedett, a háború végéig 18 hadtest és két hadsereg felállítását tervezték, illetve hajtották végre. Az első három SS-hadtest története jól ismert: az I.,

A Császári és Királyi 9. huszárezredet I. Lipót császár és király 1688-ban alapította Czobor gróf lovashadtestéből. Az ezred Európa különböző harcterein 66 híres ütközetben vett részt. 13 tiszt Mária Terézia-rendet kapott, 24 huszárt arany vitézségi éremmel tüntettek ki. Az ezred történetét a rendelkezésre álló okmányok alapján Korda Ignác ezredes dolgozta fel az 1903. évig. Az 1904-12-ig terjedő évek eseményeit Riedl Miklós altábornagy és Mirbach T

Zita királyné élete is elég tragikus volt, hiszen alig ment férjhez IV. Károlyhoz, kitört a világháború, és bár sorra szülte férjének a gyerekeket, Károly pedig osztrák császár és magyar király lett – a történelem elsöpörte mindkettejüket. Vereség, lemondás, két sikertelen próbálkozás a magyar trón – legalább a magyar! – megszerzésére, aztán nagyhatalmi összefogással száműzetés, ahol férjét utolérte a halál. Keveset tud az átlagember arról, h

,,Hogy ennek a könyvnek a tartalmát minél változatosabbá tehessük, sorra megkerestük a legmagyarabb csapattestek parancsnokságait is, hiteles adatokat kérvén azokról a katonákról, akik leginkább kitüntették magukat a harctéren. Az igazi hősök méltatását ... ki akartuk így bővíteni magáról a harctérről is.

Hiánypótló kötetet tart kezében az olvasó: a kiadvány a 20. század tragikus történelmi eseményeinek kevésbé ismert fejezetét, a kárpátaljai magyar és német lakosság 1944-1945-ben, illetve az azt követő években elszenvedett tragédiáját mutatja be források tükrében. A 20. század tragikus történelmi eseményeinek kevésbé ismert fejezete a kárpátaljai magyar és német lakosság 1944-1945-ben, illetve az azt követő években elszenvedett tragédiája. A magyar tö

A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulójának alkalmából azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a 2020-ban útjára indított, rendszerváltással foglalkozó online kronológiáját bővítve bemutassa 1956 változó értékelését-értelmezését. Nem csupán a politikai indíttatású interpretációkat kívántuk ismertetni, de igyekeztünk kitérni arra is, hogy a változó recepció hogyan jelent

Pálosfalvi Tamás A király emberei. Mátyás és a hatalmi elit Szemethy Tamás Katonabárók és hivatalnok grófok. Főnemesi rangemelések a Magyar Királyságban a török kiűzése után Hermann Róbert Négy nemzedék. Elitek küzdelme a trón árnyékában a reformkortól a kiegyezésig Püski Levente Elitek a Horthy-kori Magyarországon Veszprémy László Bernát Isten veled, Aladár! Elitcsere a magyar közigazgatásban a német megszállás után Veszprémy László Bernát Tan

Koloh Gábor (Gyula, 1987) az Eötvös Loránd Tudományegyetem gazdaság- és társadalomtörténet szakirányán szerzett mesterszakos diplomát (2013), majd ugyanott védte meg doktori disszertációját (2018). Jelen kötete a két világháború közötti Magyarország társadalmának életét érintő - főképp értelmiségi - diskurzusokban nagy port kavart ormánsági egykekérdéshez ad új szempontokat. A Nyugat hasábjain jelent meg 1933-ban Illyés Gyula Pusztulás című esszéje,

1956. október 25-én, máig tisztázatlan körülmények között magyar karhatalmi és szovjet katonai alakulatok tüzet nyitottak a Kossuth téren gyülekező békés tüntetőkre. Az áldozatok pontos száma a mai napig ismeretlen. A tér 2014-es átépítése során az Országház egyik korábbi szellőzőalagútjában kapott helyet a sortűz és a forradalom áldozatai előtt tisztelgő kiállítás és emlékhely. A kiadvány a korszak történetét és a forradalom eseményeit röviden i