Történelem vásárlás

Gederéczi Gombocz Zoltán (Sopron, 1877. június 18. - Budapest, 1935. május 1.) magyar nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykori dékánja. Jelen tanulmánya a magyar őshaza, azaz a Magna Hungaria kérdéskörét igyekszik felderíteni a korai források felhasználása segítségével. Itt nem csak a történettudomány lehetőségeivel él a szerző, hanem a nyelvtudomány és a korai diplomácia iratainak, valamint a kors

Tartalomajánló Márciusi számunkban a nagy földrajzi felfedezők személyiségét és tetteit vesszük szemügyre. Milyen mítoszok és legendák fűződnek hozzájuk? Mi ezekből az igazság? Hogyan érték el szinte emberfeletti eredményeiket? Mi lett a további sorsuk? Miként járultak hozzá az európai tengeri hatalmak hódításaihoz, az emberiség tudásának bővüléséhez és a világkereskedelemhez? Hogy bántak az őslakosokkal? Összeállításunkban öt felfedező nyom

A magyar királyi Országos Levéltárban mindazok az oklevelek, iratok, melyek a mohácsi csatát megelőző időben keltek, Diplomatikai Osztály nevezet alatt egy külön gyűjteményben vannak egyesítve. E gyűjtemény 35802. számán mintegy 9500 különféle minőségű pecsét találtatik. Ezekről a pecsétekről hivatalos megbízásra dr. Csánki Dezső országos levéltári fogalmazó úr betűrendes mutatót készített, melyet a nagyméltóságú Belügyminisztérium 1

A keresztesekben Dan Jones sajátos nézőpontból mutatja be a kereszténység és az iszlám között a középkorban csaknem négy évszázadon át dúló háborúskodást, amelynek hullámai a mai napig nem ültek el. Ahelyett, hogy egyszerűen fölsorolná a keresztes hadjáratok eseményeit, Jones egy lebilincselő epizódokból összerakott történeti tablót tár elénk. A könyv címét adó „keresztesek” között találkozhatunk nőkkel és férfiakkal, keleti és nyugati egyház

Az olvasó ne számítson afféle "beszélgető-könyvre". Nem egy szokásos interjúkötetről van szó, mert bár a szövegben előfordulnak rövidebb-hosszabb párbeszédek is, de jól tördelt, jól olvasható monológok is. A könyvben vannak riportelemek, de ami igazán fontos az az, hogy egy jól tagolt, talán nem túlzás azt mondani, hogy olvasmányos, élvezetes könyvről van szó. Tulajdonképpen minden olyan Vona Gáborral kapcsolatos kérdésre van válasz, amely az olvasót

• Magyar történelem
Mert igaz, hogy sem én, sem más nem tudja a székelyek eredetét okiratilag bebizonyítani, nem is lehetséges, mert azok a vitéz, Európát reszkettető húnok, bizony hártyára írt okmányokat nem hagytak hátra, hisz ők csinálták és nem írták a történelmet.” „Nagyon jellemzőnk tartom, hogy a székelyek késő letelepítésének elméletét, jobban mondva rögeszméjét, mind olyanok szellőztetik, akik a Székelyföldön nem jártak, a székely népet, annak földjét, e nép sajátságait, nyelvét, intézményeit, régibb államszerkezetét, öröklési viszonyait nem ismerik, s felületességükből ítélve, még a múltját sem tanulmányozzák, legalább nem kellő alapossággal: hanem felragadnak egy puszta állítást, s azzal szélmalomharcot folytatnak a történelmi igazságosság ellen.”

• Politológia
A nagy forrásbázisra épülő munka a dualista Magyarország háborús belpolitikájának egyik legbonyolultabb problémáját, a választójog kérdését tárja fel. Az első világháború történetével foglalkozó szakirodalom többsége ugyan foglalkozik a választójog ügyével, de a probléma részletes feltárására és elemzésére eddig még nem került sor. A szerző, a téma teljes körű vizsgálata során a levéltári források felhasználása mellett a Képviselőházi Naplóra, a választójoggal kapcsolatos tervezetekre, a politikai vezetők levelezéseire, a pártok különféle dokumentumaira, a sokrétű sajtóra, valamint a választójogi törvénytervezetet tárgyaló parlamenti bizottság jegyzőkönyveire támaszkodott. A könyv nyomon követi a törvényjavaslatról és magáról a választójogról kirobbant parázs vitákat, és egyben árnyalt, korhű képet ad a korszak politikai közgondolkodásáról, a meghatározó politikai erővonalakról, a konzervatív erők értetlenségéről és megalapozatlan félelméről a demokratikus jogok kiterjesztésére vonatkozóan, amely csak tovább fokozta a korszak elmélyülő társadalmi válságát.

• Magyar történelem
„Az oroszok azt mondták, hogy semmit sem szabad beszélni arról, ami odakint történt. A mutatóujjukat a szájuk elé tették, vagyis erről kussolni kell” – a visszaemlékezők szerint ezt mesélte Drávóczi Ferenc, aki még a ’70-es években is gyakran megismételte ezt a mozdulatot. Az egykori lovasberényi rendőrkapitány egyike volt annak a Gulagra elhurcolt öt falusi férfinak, akik súlyos árat fizettek az éppen elveszített második világháború jelképes „újrajátszásáért”. 1946 júniusában, a búcsú napján véres verekedés tört ki a szovjet megszállók és a helyiek között a Székesfehérvár melletti faluban. A katonák benyomultak a János vitéz című daljáték előadására, megzavarták azt, néhány tucatnyian a falusiak közül pedig szembeszálltak velük. Az előadás három főszereplőjét, így a János vitézt játszó parasztlegényt, valamint a falu jegyzőjét és rendőrkapitányát gyorsított eljárással Szibériába deportálták, ketten közülük sohasem tértek haza. Az események az egész közösség életét örökre megváltoztatták. A díjnyertes újságíró (Pulitzer-emlékdíj, Gőbőlyös-díj) az oknyomozó újságírás eszközeivel egy olyan történetet tár elénk, amely ennek az öt férfinak a sorsán és a megmentésükre szövetkező falusi kisközösség életén keresztül mutatja meg, milyen dilemmákkal kellett szembesülniük az embereknek a diktatúra felé sodródó, megszállt országban. A könyv azonban ennél többről szól: a bátorság vagy a gyávaság, a felelősségvállalás vagy az önfelmentés, az önfeláldozás vagy az árulás, az állhatatosság vagy a gyengeség közötti mindennapi választásainkról.

• Hadtörténet
A „ludovikás” kifejezés az idők folyamán a magyar köztudatban összeforrt a férfiasság, a hazaszeretet és az önfeláldozó bátorság fogalmával. Kik voltak ezek a bátor, fegyelmezett, nagy tudású és művelt, magasan képzett katonák, és kik az ő kései utódaik? Róluk, egykori és mai ludovikásokról szól ez a könyv.

• Magyar történelem

"Miért hurcolták el férfiak, nők és gyermekek millióit, hogy elgázosítsák, agyonlőjék, halálra éheztessék, agyonverjék vagy egyéb eszközökkel gyilkolják meg őket? Mi volt e népirtás helye az összes többi szörnyűség között, amit a nácik elkövettek? Az utóbbi két és fél évtizedben számos televíziós dokumentumfilm-sorozatot készítettem a nácizmusról és a II. világháborúról, de egy pillanatra sem hagytak nyugodni ezek a kérdések. [...] A holokauszt a

Milyen lehet minden nap egy új testben ébredni? Minden nap egy új életet élni? Minden nap új választásokkal szembesülni? Amióta csak A emlékszik, az élet azt jelentette, hogy minden nap más ember bőrében ébred, és a nap végéig kénytelen annak a valakinek

A Kossuth-díjas író a rendszerváltás után több száz oldalas besúgói jelentéseken rágta át magát, hogy kiderítse apja sorsát, a valahai iskolaigazgató, aztán 56 után meghurcolt, és segédmunkássá „lefokozott”, majd tanítóvá „visszaemelt” id. Temesi Ferenc é

A nagyszabású, több évszázadot átölelő Kingsbridge-trilógia története az angliai kisvárosban, Kingsbridge-ben kezdődik a l2. században. A tehetséges és ambiciózus Benedek-rendi perjel, Philip az apátság számára új templomot akar építeni, amely a világ leg

• Magyar történelem

A náci Németország mélyén, egy hegytetőn álló zordon lovagvárban brit katonatisztek kutyaszorítóba került csapata azzal tölti a második világháborús hadifogságát, hogy szökni próbál német fogvatartóik markából – nagyjából így szól Colditz hetven éve kikezdhetetlen mítosza. De ez a megközelítés csak a valóság egy része. Ben Macintyre bestselleríró-történész bennfentes információkat feldolgozó könyvéből részletesen megismerhetjük ezt a döbbenet

A kötet szerzői hatvanadik születésnapja alkalmából írásaikkal köszöntik tanárukat, pályatársukat és barátjukat, Grüll Tibor klasszika-filológust, ókortörténészt, az MTA doktorát, a Pécsi Egyetem és a Szent Pál Akadémia tanszékvezető tanárát.

1345. Alighogy véget ért a litvánok elleni keresztes hadjárat, a csehek máris a lengyelekkel háborúznak. Krakkó ostromát magyar hadak segítenek meghiúsítani, de közben Anjou Lajos már a következő, tengermelléki hadjáratára készül. A dalmáciai Zára véres háborúba keveredik Velencével, ám miközben Visegrádról várják az életmentő segítséget, a Nápolyi Királyságban olyasmi történik, ami alapjaiban változtatja meg az Anjouk további terveit - és a Magyar Ki

Bergen-Belsen a náci Németország táborrendszerének egyik legjelentősebb koncentrációs tábora volt, amelynek az SS egyedülálló szerepet szánt. A náci vezetés ugyanis, miközben a zsidóság megsemmisítését tűzte ki célul, ezzel párhuzamosan - a hasznosság elvét az ideológia fölé emelve - titkos tárgyalásokba kezdett arról, hogy egyes foglyokat semleges országokban, főként Palesztinában élő német állampolgárokra cseréljen. A Bergen-Belsenben 1943 tavaszán fe