Történelem vásárlás

A fehér hercegnő Egy asszony, akinek választania kell férje, a király és a trónra törő testvére között... A vörös és a fehér rózsa között. Amikor Tudor Henrik felemeli az angol koronát a bosworthi csatatér sarából, már tudja, hogy feleségül kell venn

Nero, a véres költő A sokrétű és költőien megírt, ugyanakkor népszerű regény kritikai kiadásának célja, hogy közelebbről láthassuk és vizsgálhassuk az alkotó Kosztolányit, hogy jobban megértsük a Nero, a véres költő üzenetét. Ebben segít a kézirat és a

Szarajevó, Doberdó, Trianon A XX. század a háborúk százada volt. Nem élt a korszakban olyan nemzedék, mely ne tapasztalta volna meg a véres harcok következményeit: a lövészárkokat, a bombázásokat, a gáztámadásokat, az örökös félelmet – és a nagyapák, a

Globalizáció Kelet-Közép-Európában a második világháború után: narratívák és ellennarratívák Az utóbbi évtizedben megélénkült a kelet-európai államszocialista országok globalizációjáról folytatott nemzetközi tudományos diskurzus. Tomka Béla kötete nagy

Bocsári Mocsáry Lajos (Fülekkovácsi-Kurtánypuszta, 1826. október 26. - Andornak, 1916. január 7.) magyar közíró, politikus, országgyűlési képviselő, a 19. századi függetlenségi politika kiemelkedő alakja. Jelen könyve válasz Grünwald Béla: A régi Magyarország című munkájára. Mocsáry politikusként és történészként kifejti azon nézeteit, mely az ún. nemesi társadalomra jellemzőek, azokra a feladatokra melyek a nemességre tartoznak, valamint az államszerv

Két évezred szentjei közül is kiemelkedő egyéniség Hippói Szent Ágoston. Vallomások című műve 397 és 400 között keletkezett. Megírásakor a szerző (latin nevén Aurelius Augustinus) életútjának felén járt. Vallomásainak tizenhárom könyve nemcsak az ókereszt

A Kádár-korszak névadója, Kádár János 1956 novemberétől 1988 tavaszáig, tehát több mint harminckét éven át irányította az országot. A háttérben szinte mindig ott állt mögötte a felesége: Tamáska Mária, aki nagy hatással bírt férjére és a kor politikájára.

NEW YORK TIMES BESTSELLER PEN/JEAN STEIN KÖNYVDÍJ - jelölés „A szabadság látnoki erejű feltárása” - Guardian „Tüzetes vizsgálat - reményteli pillantás a jövőre” - Los Angeles Times Csak az ember lehet szabad, nem az ország, amiben él. A szabadságot n

Az osztrák császár és magyar király már-már legendás alakká nőtte ki magát Magyarországon is. Talán ő volt az a történelmi személyiség, aki a legnagyobb utat járta be a magyar nép lelkében. A történet kezdetén a tizenéves fiatalember a magyar szabadságharc leverőjeként és megtorlójaként került be a köztudatba. Hatvannyolc évvel később, mint köztiszteletben álló, a magyar lakosság nagy többsége által szeretett uralkodó fejezte be életét. A szerző mű

Erdély egyik legősibb főnemesi családjának, a bölényfejes Wassoknak ma már csak egy árva kastélyuk áll a Mezőségen. A többit gyűlöletből, haszonlesésből lerombolták. Pedig Erdély szerelmét, a magyar, román és szász kultúra szövetéből álló hajdani világot

Budapest, autumn 1943. Four years into the war, Hungary is allied with Nazi Germany and the Hungarian capital is the Casablanca of central Europe. The city swirls with intrigue and betrayal, home to spies and agents of every kind. But Budapest remains at

II. Erzsébet Nagy-Britanniában és az egész világon emberek milliói számára testesíti meg a monarchia eszméjét. Közel egy évszázadnyi világtörténelmet felölelő élete során megtapasztalhatta a második világháború és a koronavírus-járvány időszakát is. Uralk

Für Lajos történelmi esszéje két nagy egységre tagolódik: 1. A magyar parasztság ezerévnyi történetének összefoglalására, 2. A magyar parasztság XX. század közepén lezajlott erőszakos felszámolásának bemutatására. Für Lajos a végzetes történelmi folyamatok ábrázolása érdekében gyakran fordul a mikrotörténetre emlékeztető módszerekhez, egyedinek látszó esetek részletes bemutatásához. Máskor országos statisztikák felsorakoztatásával érzékelteti

Kereken száz esztendeje annak, hogy 1920. június 4-én aláírták a trianoni békeszerződést, amelyet a magyar történelem egyik legnagyobb traumájaként tartunk számon, emlékezete máig átszövi mindennapjainkat. Trianon az elmúlt évszázadban, különösen a rendszerváltás óta, minden rossz metaforájává vált, s ezzel párhuzamosan valós tartalmai elhalványultak, mitikus magyarázatai kerültek előtérbe, amelyek aligha szolgálhatják a nemzeti önismeretet. Ablonczy Bal

Tolcsvai és ragyolci Csoma József (Rásony, 1848. június 27. - Abaújdevecser, 1917. március 1.) történész, heraldikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Csoma József könyve a magyar családi címerek címerművészetét mutatja be, korszakonként, fejlődésében, alakulásaiban és hanyatlásában. Minden egyes fejezet más-más korszakot tárgyal, egészen a magyar címerek kialakulásától az 1848 évi hanyatlásáig. A könyv az eredeti 1913-as kiadás reprint vá

Az 1956-os forradalom leverése mintegy 200 ezer fős menekülthullámot indított el Magyarországról Ausztria, majd Jugoszlávia felé. A menekültek változatos tömeget alkottak: középiskolai diákok, egyedülálló férfiak és nők, nagycsaládosok, forradalmárok és a rendszerben csalódottak, arisztokrata raktárosok és helyüket nem lelő munkások, kereskedők, egyetemi professzorok és éjszakás nővérek egyaránt útra keltek. Legtöbbjük sohasem járt korábban Nyugaton, a n

A kötet fotói egy láthatatlan várost tesznek láthatóvá. Ezek a felvételek ugyanis állambiztonsági ügyekben keletkeztek, így csak az eljárásokban szerepet kapó személyek, szinte kivétel nélkül rendőrök ismerhették azokat, a külvilág számára viszont ott és akkor láthatatlanok maradtak. Ráadásul, ebből fakadóan, e fényképek olyan nézőpontból láttatják Nyíregyházát, amelyből akkoriban nem sokan tekintettek annak utcáira és tereire. Emellett a városnak a

Magyarország huszadik századi történelmében 1956 őszének forradalma a legkiemelkedőbb kollektív nemzeti teljesítmény. Demokratikusan szétporciózva - társadalmasítva - erre rímel, hogy sokmillió Magyar Október volt, merthogy "szabadságra ment" egy országnyi népség az akkoriban regnáló önkényuralom alól. A történteket 32 évig ellenforradalomnak gyalázták. Az utóbbi 32 évben már visszamenőlegesen törvényesíttetett a forradalom, s minden újabb évfordulón enn

A budapesti Egyetemi Könyvtár kiemelkedő értéke Hevenesi Gábor (1656-1715) jezsuita tudós gyűjteménye. E gyűjtemény 91. kötete a 17. század végi, Habsburg-fennhatóság alá került Magyarország és Erdély vármegyéinek, székeinek és vidékeinek kéziratos térképeit tartalmazza. Az egyetlen példányban ismert munkának a szerzői ismeretlenek, nincs se keltezése, se valódi címe (Mappae Comitatuum Regni Hungariae névvel szokás hivatkozni rá). Az oszmán fennhatóság a