Történelem vásárlás

Ez a könyv a szerző Történelmi galaxisok vonzásában című nagy hatású monográfiájának egyszerre szűkített és bővített változata. A magyar jelenkor történet-kutatás egyik legismertebb szakértője, Kalmár Melinda ezzel a radikálisan kisebb terjedelmű, de tematikájában számos ponton újragondolt szöveggel két fő kérdésre irányítja a figyelmet: a szovjet típusú rendszerek globális beágyazottságára és arra, hogy ezeknek a rendszereknek a lassú hibridizálód

Jeszenszky Géza a rendszerváltozás egyik koronatanúja. A nemzetközi kapcsolatok történetét 1976-tól tanító egyetemi docens a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja volt, 1989 őszétől vezette annak külügyi bizottságát. Az 1990-es választási győzelmet követően Antall József őt, politikai nézeteit maradéktalanul osztó egykori tanítványát választotta ki a külügyi tárca vezetésére. A szovjet csatlós szerepből a demokratikus világba integrálódásnál is nehez

1956. október 25-én, máig tisztázatlan körülmények között magyar karhatalmi és szovjet katonai alakulatok tüzet nyitottak a Kossuth téren gyülekező békés tüntetőkre. Az áldozatok pontos száma a mai napig ismeretlen. A tér 2014-es átépítése során az Országház egyik korábbi szellőzőalagútjában kapott helyet a sortűz és a forradalom áldozatai előtt tisztelgő kiállítás és emlékhely. A kiadvány a korszak történetét és a forradalom eseményeit röviden i

"Hazánkat a vesztes első világháborút lezáró trianoni békeszerződés kilátástalan helyzetbe kényszerítette. Magyarország az egykori területének harmadára zsugorodott össze, ahol sokáig lehetetlennek tűnt az óriási gondokkal küszködő, egykor szebb napokat látott ország gazdasági és kulturális újjáépítése. A lelki-szellemi apátiából való kilábalásban meghatározó szerepe volt a 20. század egyik legjelentősebb politikusának, Klebelsberg Kuno (1875-1932)

Apám 1956-ban a budapesti Műszaki Egyetem hallgatójaként végigfotózta a forradalmi fővárost, anyám középiskolásként november elejéről a szovjet páncélosokra emlékszik. Én tíz évvel később születtem, a szocializmusnak nevezett nagyszabású emberi kísérlet időszakában voltam iskolás. Ami '56 őszén történt, azt az iskolában "ellenforradalomnak" tanították, de a legjobb volt nem is beszélni róla. Így nőttek fel sorra generációk, a hallgatásra szocializálv

A kötetben az 1956-os magyar forradalomnak az ukrán társadalomra 1956-1959 között gyakorolt közvetlen és elhúzódó hatásáról adunk közre levéltári dokumentumokat. Olyan különleges, illetve operatív jelentéseket, feljegyzéseket közlünk, amelyek rávilágítanak a forradalmi események széles körű visszhangjára a kulturális és tudományos közegben, az egyetemi hallgatók - többek között a külföldi vendéghallgatók -, továbbá a munkások körében. Minderről o

Szerző ismerteti a magyar őstörténetet az Ősgeszták tükrében: bár már Anonymus rámutatott Dentu-Magyaria, mint őshaza tényére, ezen elméletet azonban dr. Padányi Viktor és dr. Nagy Sándor dolgozták ki. A magyarság őseinek - szabírok és onogurok - több őshazája, kétnyelvűsége és különböző származása indokolta a Vérszerződés szükségességét, ami mellőzhető lett volna vérrokonok esetében. Stein Aurél szerint a honfoglaló magyarság közigazgatási és

"Az 1956-os forradalom és szabadságharc kutatásának egy speciális területe a nyugati sajtócikkek elemzése. E kötet ezzel a tematikával foglalkozik. A szerző többéves kutatómunkája és doktori disszertációja alapján elkészített könyv az angol nyelvű sajtó segítségével kalauzolja az érdeklődőket az 1956. november 4-e utáni történések sűrűjében. Lényegében három nagyobb fejezetben ismerhetjük meg az angolszász sajtó szemszögéből az eltiport magyar forrad

A kilencvenes évek elején egy olyan hetilap munkatársa voltam, melytől sokan azt várták, hogy afféle magyar Der Spiegel lesz, ehelyett - egyik napról a másikra koldusbotra jutva - megszűnt. Fizetést már hónapok óta nem kaptunk, s most azon törhettem a fejem, mihez kezdjek: akkor volt másfél éves a fiam. Hamarjában csak egyetlen mentőötletem támadt: az utolsó, itt már le nem közölt cikkemmel beállítottam az akkortájt még szabadelvű szellemben szerkesztett napilaphoz

Eger, a javarészt katolikus felekezetű Heves megye és az egri érsekség központja, sok szállal kötődik a katolikus egyházhoz. A második világháború után az állam és az egyház viszonyát a kooperatív munkamegosztáson alapuló rendezés helyett - a demokrácia felőrlésével párhuzamosan - egyre inkább a "klerikális reakció" elleni kérlelhetetlen harc határozta meg. Az egyházak térdre kényszerítésének első felvonása az 1940-es évek második felében helyi szinten

"Amikor Munkács páratlanul gazdag zsidó örökségéről e rendkívül informatív albumot tartja kezében az Olvasó, a magyarországi könyvkiadás régi adósságát törleszti. Munkács hosszú ideig a magyar ajkú zsidóság egyik fényesen csillogó ékköve, a magyarországi haszidizmus fontos fellegvára volt. Horvát Éva kifejező fotóit tanulmányozva és Cseh Viktor értő szövegét olvasva, végre lehetőségünk nyílik a találkozásra közös múltunk mindeddig sajnálatosan

Csorba László A politikus Petőfi. Kultusz nélkül, tisztelettel Hermann Róbert Vasvári Pál. A nagy nap másik vezére Fleisz János Irínyi József. Aki a 12 pontot megfogalmazta E. Csorba Csilla A forradalmár. Irányi Dániel, akiről Jókai Baradlay Ödönt formázta Basics Beatrix Degré Alajos. A forradalom krónikása Bagi Zoltán A magyar Marseille. Forradalmi forrongás Győrben 1848 márciusának idusán Hermann Róbert A márciusi ifjak Szabados György Ördögi huj-huj.

"A mohácsi csata közeledő 500. évfordulója okán megélénkült a tudományos érdeklődés az események pontosabb tisztázása érdekében, és mindez láthatóan hatással volt a magyar társadalom történelem iránt fogékony részére is. Nem véletlenül, hiszen a közgondolkodásban a mohácsi csata a modern nemzeti identitás egyik fontos sarokeleme, amely felől immár több évszázada értelmezhetővé vált az elmúlt 500 év magyar történelem terheltsége, a szabadságmozgal

Für Lajos történelmi esszéje két nagy egységre tagolódik: 1. A magyar parasztság ezerévnyi történetének összefoglalására, 2. A magyar parasztság XX. század közepén lezajlott erőszakos felszámolásának bemutatására. Für Lajos a végzetes történelmi folyamatok ábrázolása érdekében gyakran fordul a mikrotörténetre emlékeztető módszerekhez, egyedinek látszó esetek részletes bemutatásához. Máskor országos statisztikák felsorakoztatásával érzékelteti

Kereken száz esztendeje annak, hogy 1920. június 4-én aláírták a trianoni békeszerződést, amelyet a magyar történelem egyik legnagyobb traumájaként tartunk számon, emlékezete máig átszövi mindennapjainkat. Trianon az elmúlt évszázadban, különösen a rendszerváltás óta, minden rossz metaforájává vált, s ezzel párhuzamosan valós tartalmai elhalványultak, mitikus magyarázatai kerültek előtérbe, amelyek aligha szolgálhatják a nemzeti önismeretet. Ablonczy Bal

Tolcsvai és ragyolci Csoma József (Rásony, 1848. június 27. - Abaújdevecser, 1917. március 1.) történész, heraldikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Csoma József könyve a magyar családi címerek címerművészetét mutatja be, korszakonként, fejlődésében, alakulásaiban és hanyatlásában. Minden egyes fejezet más-más korszakot tárgyal, egészen a magyar címerek kialakulásától az 1848 évi hanyatlásáig. A könyv az eredeti 1913-as kiadás reprint vá

Az 1956-os forradalom leverése mintegy 200 ezer fős menekülthullámot indított el Magyarországról Ausztria, majd Jugoszlávia felé. A menekültek változatos tömeget alkottak: középiskolai diákok, egyedülálló férfiak és nők, nagycsaládosok, forradalmárok és a rendszerben csalódottak, arisztokrata raktárosok és helyüket nem lelő munkások, kereskedők, egyetemi professzorok és éjszakás nővérek egyaránt útra keltek. Legtöbbjük sohasem járt korábban Nyugaton, a n

Magyarország huszadik századi történelmében 1956 őszének forradalma a legkiemelkedőbb kollektív nemzeti teljesítmény. Demokratikusan szétporciózva - társadalmasítva - erre rímel, hogy sokmillió Magyar Október volt, merthogy "szabadságra ment" egy országnyi népség az akkoriban regnáló önkényuralom alól. A történteket 32 évig ellenforradalomnak gyalázták. Az utóbbi 32 évben már visszamenőlegesen törvényesíttetett a forradalom, s minden újabb évfordulón enn

A kötet fotói egy láthatatlan várost tesznek láthatóvá. Ezek a felvételek ugyanis állambiztonsági ügyekben keletkeztek, így csak az eljárásokban szerepet kapó személyek, szinte kivétel nélkül rendőrök ismerhették azokat, a külvilág számára viszont ott és akkor láthatatlanok maradtak. Ráadásul, ebből fakadóan, e fényképek olyan nézőpontból láttatják Nyíregyházát, amelyből akkoriban nem sokan tekintettek annak utcáira és tereire. Emellett a városnak a

A budapesti Egyetemi Könyvtár kiemelkedő értéke Hevenesi Gábor (1656-1715) jezsuita tudós gyűjteménye. E gyűjtemény 91. kötete a 17. század végi, Habsburg-fennhatóság alá került Magyarország és Erdély vármegyéinek, székeinek és vidékeinek kéziratos térképeit tartalmazza. Az egyetlen példányban ismert munkának a szerzői ismeretlenek, nincs se keltezése, se valódi címe (Mappae Comitatuum Regni Hungariae névvel szokás hivatkozni rá). Az oszmán fennhatóság a