Történelem vásárlás

"Maga a megtelepedettség és a földművelés űzésének ténye egyébként korántsem bizonyíthatja valamely nép kultúrfelsőbbségét s különösen nem akkor, midőn egyéb jelenségek - a politikai szervezet tökéletesebb volta, a hadi kultúra... és fényűzés magasabb színvonala stb. - ennek ellenkezőjét bizonyítják. A >>nomád rabló magyarok

Az ejtőernyősök az 1930-as évektől sokat szerepeltek a sajtóban és a híradókban, a modern hadviselés egyik jelképévé váltak. Harcoltak a második világháború számos fontos hadszínterén, így a németek 1940-ben Belgiumban és Hollandiában, majd 1941-ben Krétán, a nyugati szövetségesek pedig több nagy hadműveletüknél, a D-napon, Arnhemnél és a rajnai átkelésnél is nagy számban vetettek be ilyen erőket. A hadseregben ez az a csapatnem, ahol létezik valamiféle

1541-ben, mondhatni hivatalosan is kettévált, majd három részre szakadt az ország. Meghalt az utolsó, magyar nemesek által választott, magyar nemzetiségű királyunk, Szapolyai János. Régi ellenfele, Habsburg Ferdinánd lett a kizárólagos magyar király. Három osztrákról, németről, három Habsburg uralkodóról szól ez a kötet. A kötetben szereplő három király - noha egy családhoz tartozott - rendkívüli módon különbözött egymástól. Teljesen más volt a személyi

Csecsemőkorában egy narancsosládában menekítették ki az anarchiába süllyedő Görögországból, gyerekként meg kellett birkóznia édesanyja mentális betegségével és nővére tragikus halálával. Ifjú haditengerészként az életét kockáztatta a második világháborúban, majd II. Erzsébet férjeként 73 éven keresztül szolgálta a brit monarchiát, a királynő megingathatatlan támaszává vált. Az 2021-ben, 100 éves korában elhunyt Fülöp herceg lenyűgöző életpá

Hogyan lőtte le Kázmért, a medvét, Horthy Miklós? Miképp vitte be Brezsnyev elvtársat a susnyásba egy sebzett vadkan? Kikkel vadászott Horthy Miklós, Rákosi Mátyás és Kádár János? Kik cserkeltek József főherceg egykori vadászterületén a szocializmusban, és ki birtokolja a rezervátumot ma? Az elmúlt száz évben melyik magyar politikus lőtte a legnagyobb bakot? Kádár János vagy Semjén Zsolt rendezett-e jobb vadászati kiállítást? Az elmúlt száz év során Magyar

A nagy érdeklődésre tekintettel már második kiadásában napvilágot látó kötet a Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia ez ideig szisztematikusan alig kutatott, 16. századi sokrétű kapcsolatrendszerét vizsgálja. A könyv elsősorban azt a folyamatot elemzi, hogy az 1526. évi mohácsi csatát követően a megmaradt magyar állam miként csatlakozott a Habsburgok Közép-Európában német– osztrák, magyar és cseh területekből létrejövő ún. összetett államához (com

Jeszenszky Géza a rendszerváltozás egyik koronatanúja. A nemzetközi kapcsolatok történetét 1976-tól tanító egyetemi docens a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja volt, 1989 őszétől vezette annak külügyi bizottságát. Az 1990-es választási győzelmet követően Antall József őt, politikai nézeteit maradéktalanul osztó egykori tanítványát választotta ki a külügyi tárca vezetésére. A szovjet csatlós szerepből a demokratikus világba integrálódásnál is nehez

1992-ben kezdődtek régészeti feltárások a Komárom-Esztergom vármegyei Öregkovács-hegyen, erdővel benőtt területen. A 25 éven át folyó munka során feltárásra került egy Árpád-kori kőrtemplom, a temetője (a templomhoz tartozó falura sajnos nem sikerült rálelnünk) és a templom mellé a 15. század végén épült köznemesi udvarház egy jelentős része, melyet a 16. század végéig laktak. A félre eső, fával benőtt területnek köszönhetően a kőből készült

A kötetben az 1956-os magyar forradalomnak az ukrán társadalomra 1956-1959 között gyakorolt közvetlen és elhúzódó hatásáról adunk közre levéltári dokumentumokat. Olyan különleges, illetve operatív jelentéseket, feljegyzéseket közlünk, amelyek rávilágítanak a forradalmi események széles körű visszhangjára a kulturális és tudományos közegben, az egyetemi hallgatók - többek között a külföldi vendéghallgatók -, továbbá a munkások körében. Minderről o

"Az 1956-os forradalom és szabadságharc kutatásának egy speciális területe a nyugati sajtócikkek elemzése. E kötet ezzel a tematikával foglalkozik. A szerző többéves kutatómunkája és doktori disszertációja alapján elkészített könyv az angol nyelvű sajtó segítségével kalauzolja az érdeklődőket az 1956. november 4-e utáni történések sűrűjében. Lényegében három nagyobb fejezetben ismerhetjük meg az angolszász sajtó szemszögéből az eltiport magyar forrad

A kilencvenes évek elején egy olyan hetilap munkatársa voltam, melytől sokan azt várták, hogy afféle magyar Der Spiegel lesz, ehelyett - egyik napról a másikra koldusbotra jutva - megszűnt. Fizetést már hónapok óta nem kaptunk, s most azon törhettem a fejem, mihez kezdjek: akkor volt másfél éves a fiam. Hamarjában csak egyetlen mentőötletem támadt: az utolsó, itt már le nem közölt cikkemmel beállítottam az akkortájt még szabadelvű szellemben szerkesztett napilaphoz

Eger, a javarészt katolikus felekezetű Heves megye és az egri érsekség központja, sok szállal kötődik a katolikus egyházhoz. A második világháború után az állam és az egyház viszonyát a kooperatív munkamegosztáson alapuló rendezés helyett - a demokrácia felőrlésével párhuzamosan - egyre inkább a "klerikális reakció" elleni kérlelhetetlen harc határozta meg. Az egyházak térdre kényszerítésének első felvonása az 1940-es évek második felében helyi szinten

"Amikor Munkács páratlanul gazdag zsidó örökségéről e rendkívül informatív albumot tartja kezében az Olvasó, a magyarországi könyvkiadás régi adósságát törleszti. Munkács hosszú ideig a magyar ajkú zsidóság egyik fényesen csillogó ékköve, a magyarországi haszidizmus fontos fellegvára volt. Horvát Éva kifejező fotóit tanulmányozva és Cseh Viktor értő szövegét olvasva, végre lehetőségünk nyílik a találkozásra közös múltunk mindeddig sajnálatosan

Csorba László A politikus Petőfi. Kultusz nélkül, tisztelettel Hermann Róbert Vasvári Pál. A nagy nap másik vezére Fleisz János Irínyi József. Aki a 12 pontot megfogalmazta E. Csorba Csilla A forradalmár. Irányi Dániel, akiről Jókai Baradlay Ödönt formázta Basics Beatrix Degré Alajos. A forradalom krónikása Bagi Zoltán A magyar Marseille. Forradalmi forrongás Győrben 1848 márciusának idusán Hermann Róbert A márciusi ifjak Szabados György Ördögi huj-huj.

1956. október 25-én, máig tisztázatlan körülmények között magyar karhatalmi és szovjet katonai alakulatok tüzet nyitottak a Kossuth téren gyülekező békés tüntetőkre. Az áldozatok pontos száma a mai napig ismeretlen. A tér 2014-es átépítése során az Országház egyik korábbi szellőzőalagútjában kapott helyet a sortűz és a forradalom áldozatai előtt tisztelgő kiállítás és emlékhely. A kiadvány a korszak történetét és a forradalom eseményeit röviden i

"Hazánkat a vesztes első világháborút lezáró trianoni békeszerződés kilátástalan helyzetbe kényszerítette. Magyarország az egykori területének harmadára zsugorodott össze, ahol sokáig lehetetlennek tűnt az óriási gondokkal küszködő, egykor szebb napokat látott ország gazdasági és kulturális újjáépítése. A lelki-szellemi apátiából való kilábalásban meghatározó szerepe volt a 20. század egyik legjelentősebb politikusának, Klebelsberg Kuno (1875-1932)

Apám 1956-ban a budapesti Műszaki Egyetem hallgatójaként végigfotózta a forradalmi fővárost, anyám középiskolásként november elejéről a szovjet páncélosokra emlékszik. Én tíz évvel később születtem, a szocializmusnak nevezett nagyszabású emberi kísérlet időszakában voltam iskolás. Ami '56 őszén történt, azt az iskolában "ellenforradalomnak" tanították, de a legjobb volt nem is beszélni róla. Így nőttek fel sorra generációk, a hallgatásra szocializálv

Szerző ismerteti a magyar őstörténetet az Ősgeszták tükrében: bár már Anonymus rámutatott Dentu-Magyaria, mint őshaza tényére, ezen elméletet azonban dr. Padányi Viktor és dr. Nagy Sándor dolgozták ki. A magyarság őseinek - szabírok és onogurok - több őshazája, kétnyelvűsége és különböző származása indokolta a Vérszerződés szükségességét, ami mellőzhető lett volna vérrokonok esetében. Stein Aurél szerint a honfoglaló magyarság közigazgatási és

"A mohácsi csata közeledő 500. évfordulója okán megélénkült a tudományos érdeklődés az események pontosabb tisztázása érdekében, és mindez láthatóan hatással volt a magyar társadalom történelem iránt fogékony részére is. Nem véletlenül, hiszen a közgondolkodásban a mohácsi csata a modern nemzeti identitás egyik fontos sarokeleme, amely felől immár több évszázada értelmezhetővé vált az elmúlt 500 év magyar történelem terheltsége, a szabadságmozgal

A pergő cselekményű regény a brit történelem egyik leghíresebb és legmisztikusabb történetét meséli el a legendás Artúr király, a rettenthetetlen lovag, Lancelot és Guinevere királyné titokzatos szerelmi háromszögéről. A nagyszerű elbeszélő, Giles Kristian Lancelot életén keresztül mutatja be az 5. századi Britannia véres és kegyetlen történelmét, amelyben a szászoktól, a piktektől és a frankoktól kell megvédeni Arthur királynak és legendás vitézeinek