Történelem vásárlás

A Nagybányai Horthy-család Szabolcs vármegyei három nemzedéke között találunk Ramocsaházán, Jánosfalván, Szöllősvégardón földbirtokosokat és az ott élő nemes családokkal való házasságok révén jelentős befolyással bíró kapcsolatokat. A kormányzó, vitéz Nagybányai Horthy Miklós nagyapja is ebből az ágból származott.

Közismert (?) a mítosz, hogy a holokauszt idején a dán király is magára varrta a sárga csillagot, hogy kifejezze szolidaritását megbélyegzésre és halálra ítélt honfitársaival. Ez a legenda szimbolizálja a dán zsidók sorsát, ami európai kivételként nem foszlott "sorstalansággá" a holokauszt idején. Az anekdota tényszerűen népmesei túlzás, azonban a tartalma/üzenete annál inkább igaz. A dán politikai hatalom, a közigazgatás és a társadalom közös munkával

A BESTSELLER 3. KIADÁSA! Ha 1411-ben körbeutazhattuk volna a földet, leginkább talán a Kelet pezsgő civilizációi nyűgöztek volna le bennünket. A Mingek Pekingjében éppen a Tiltott Város építése zajlott, a Közel-Keleten pedig az oszmánok egyre inkább körbezárták Konstantinápolyt. Ezzel szemben Anglia egy pestistől és állandó háborúktól sújtott, elmaradott térségnek tűnt volna, szörnyű higiéniai viszonyokkal. A többi civódó nyugat-európai királyság –

Csoma József - hosszú évtizedek óta hozzáférhetetlen - alapműve a magyar címertan ezer évéről. A kötet mintegy száz éve jelent meg először, a benne lefektetett fejlődéstörténet azóta is a szakma alapját képezi. Ismerteti a különféle korok címertani jellemzőit, alakulását, ezek európai összefüggéseit. A kötetet ábrák sokasága teszi élővé.

A reformkori magyar közéletet átitatták a vallási sokszínűség teremtette társadalmi feszültségek, amelyek erőteljesen foglalkoztatták a bécsi udvart, valamint a pápaságot is. A magyar politikai életben az egyik legjelentősebb egyházi személy Lonovics József csanádi püspök volt. A főpap - a bécsi kormányzat felhatalmazásával - 1840-41-ben Rómában tárgyalásokat folytatott XVI. Gergely pápával és tanácsadóival a vegyes házasságok intézményéről, a katoliku

1956. október 25-én, máig tisztázatlan körülmények között magyar karhatalmi és szovjet katonai alakulatok tüzet nyitottak a Kossuth téren gyülekező békés tüntetőkre. Az áldozatok pontos száma a mai napig ismeretlen. A tér 2014-es átépítése során az Országház egyik korábbi szellőzőalagútjában kapott helyet a sortűz és a forradalom áldozatai előtt tisztelgő kiállítás és emlékhely. A kiadvány a korszak történetét és a forradalom eseményeit röviden i

Ez a szintézis az első olyan 21. századi összefoglalás, amely egy kötetben teljes képet igyekszik adni a mögöttünk hagyott évezredekről, sőt előtörténetünkről is. Szerzői professzorok, több évtizedes oktatói és kutatói tapasztalattal a hátuk mögött, egyszersmind három nagy múltú egyetem - a budapesti, a debreceni és a szegedi - történészműhelyének méltó reprezentánsai. Tagjai a sokkötetes Magyar Századok című, nagy szakmai- és közönségsikert aratott

"Kötelező olvasmány mindenkinek, aki szeretné átlátni a modern kori Afganisztán szövevényes viszonyait." (Sunday Express) 1839 tavaszán a britek első ízben rohanták le Afganisztánt. Közel húszezer főnyi katonaság özönlötte el az országot, és állította vissza Sáh Sudzsá al-Mulk uralmát. Ám kétesztendei megszállás után véres lázadás tört ki; az afgán nép a dzsihád hívó szavára fegyvert ragadott. A hófödte hegyeken át visszavonuló brit katonákat az

Az európaiak egyfolytában arra panaszkodnak, mennyire megosztott, nehézkes és erőtlen az Európai Unió. Ha történelmileg jobban utánanézünk, pont, mint egykoron a Habsburg Birodalom - az időhúzás, a konfliktuskerülés, a reformok véget nem érő csiszolgatása, a rút kompromisszumok elfogadása mind kormányzati stratégiájuk kulcsfontosságú összetevője volt. Ekként sikerült az egymást követő császároknak mintegy hatszáz éven keresztül továbbevickélniük, egy fe

Az osztrák-magyar dualizmusban kialakult transzilvanizmust sem 1920 előtt, sem azután nem támogatta az Erdély fölötti politikai hatalom. Társtalan volt és maradt. Nagymagyar előtörténetére következő kismagyar szakaszában két regionalizációt feltételezett: egyrészt a magyar nemzettudatét, másrészt a román nemzetállamét. Lételeme, az erdélyi magyar autonómiagondolat a történeti Magyarország összeomlása után egyszerre két hűségnyilatkozatot követelt meg: az e

Erdélyi Gyula (Nagyganna, 1892. február 16. - Budapest, 1949. február 25.): hadtörténész, ezredes. Katonanemzet voltunk mindig. Vér volt a tintánk, kard a tollunk... így írtuk a magyar történelmet. Nem kerestük erővel a harcot, de ha a körülmények úgy kívánták, vitéz nép módjára álltunk elébe. Győzelmeinkkel sohasem hivalkodtunk, ha meg vereség ért, nem estünk kétségbe, újra nekigyürkőztünk s kiköszörültük a csorbát. Voltak századaink, amikor átlag min

A trianoni békének nevezett, ránk erőszakolt okirat előreláthatólag a közel jövőben életbe lép, s így a becikkelyező törvény minden valószínűség szerint nemsokára ki fog hirdettetni. Bármily erős is a hitünk, hogy a békeszerződés tarthatatlanságát ellenfeleink is csakhamar belátják, s így az mai alakjában hosszú életű nem lehet, mégis számolva az adott helyzettel, saját érdekünkben mindenképpen arra kell törekednünk, hogy a békeszerződést minél sz

Podmaniczky Frigyes báró, magyar politikus négy kötetes Naplótöredékei ötven év történetét meséli el, amelyben a családi események épp úgy helyet kaptak, mint a politikai szereplések. írta Podmaniczky Frigyes. – Budapest : Grill Károly cs. és kir. udvari könyvkereskedése, 1888.

Kővári László Erdély története 1848-49-ben című munkájának kiegészítő kötete, mely az erdélyi események legfontosabb dokumentumaiból közöl egy tartalmas válogatást.

Ha összehasonlítjuk a XIX. század első fele emberének a magatartását, valamint gondolat-és érzésvilágát a XX. század vége vagy a XXI. század eleje emberének magatartásával, illetve gondolat- és érzésvilágával, akkor előbbit magasztosnak, sőt irigylésre méltónak tarthatjuk. De azért tegyük hozzá: ez mit sem változtat azon, hogy az a korszak is a leegyszerűsítés, azaz az önámítás korszaka. Széchenyi István számára viszont megvetendő a leegyszerűsítés

Az elmúlt évtizedekben százával születtek magyarországi városok és falvak, ipari és mezőgazdasági üzemek, illetve a legkülönbözőbb intézmények (iskolák, egyetemek, kórházak, színházak stb.) történetét feldolgozó könyvek. Ezek túlnyomó többsége az ún. város-, falu-, üzem- vagy intézménybiográfia műfajába sorolható. Szerzőik között sok a lelkes és lelkiismeretes helytörténész, akiket – történész képzettség nélkül – a települése vagy int

A szerző korábban megjelent, de szűkebb szakmai közönséghez szóló Mindszenty-kutatásainak eredményeit ez a kötet immár a legszélesebb közönség elé tárja, benne az Amerikai Egyesült Államokban és Londonban őrzött, idáig ismeretlen levéltári forrásokat értékeli. A britek már 1946-ban arra a következtetésre jutottak, hogy a bíboros politikai téren a történelmi pozícióját messze meghaladóan cselekszik. Később a budapesti amerikai nagykövetség egész appar

A magyar válogatott első gólszerzője - hazai pályán és idegenben is. Az első angliai magyar mérkőzés győztes góllövője. Az FTC első bajnokcsapatának balszélsője. Az első "doktor labdarúgó". Borbás Gáspár a magyar foci hőskorának egyik legfontosabb alakja. Nevét az összes hazai futballtörténeti könyv jegyzi, de a két világháború közötti politikai szerepvállalását és a holokauszt alatti embermentésben játszott szerepét feltáró életrajza most jelenik

Egy év híján négy és fél évtized történetével kellett szembe néznie az MSZMP éppen aktuális vezetőinek 1989-ben. A "kimondhatatlan és soknevű bizottság" - bizonyos szellemi és politikai függetlenséget is élvezve - Grósz Károly irányításával (ez az irányultságot is eleve meghatározta a krízis) a válság kezelése módozatainak kidolgozá- sára jött létre. Tagjai a "kádári konszolidáció" kipróbált káderei voltak, életkoruk függvé- nyeként más-más id

Zsoldos Attila: Gizella. A keresztény hit túszából első magyar királyné Csákó Judit: Kegyes királyné vagy ármánykodó asszony? Bajorországi Gizella a krónikairodalomban M. Lezsák Gabriella: László Gyula kolozsvári évei, 1940-1949 Szabados György: A "termékeny bizonytalanság" jegyében. Kettős honfoglalás. László Gyula elméletéről az írott források alapján Hoppál Mihály: A honfoglaló magyar nép élete. László Gyula az ősi magyar hitvilágról Kántás