Történelem vásárlás

A házépítés legfontosabb része az alapozás. Ha rossz az alap, a ház megsüllyed, esetleg össze is dől. Így van ez a gyereknevelésben, a pedagógiában is, és ezért találta ki Robert Stephenson Baden Powel angol tábornok 1908-ban, Angliában a cserkészmozgalmat. Ez a gyerek- és ifjúsági mozgalom valláserkölcsi alapon állt és áll ma is. Fegyelemszeretetre, jellemépítésre, leleményességre, önzetlenségre, vallásosságra nevelésre törekszik. Hazánkban az első csa

A 260 éves magyar szabadkőművesség történetének megírására irodalomtörténeti tanulmányaim inspiráltak. Több mint húsz évvel ezelőtt írtam meg Kazinczy és Batsányi című drámámat arról, hogy kiélezett történelmi, politikai helyzetekben milyen különbözően viselkedik a magyar értelmiség. A korszak irodalmi termékeinek olvasásakor került kezembe Pálóczi Horváth Ádámnak 1792-ben megjelent Felfedezett titok c. könyve, amely az első és mindmáig egyetlen mag

"Isaac Newton tudod, az a fickó a gravitációval meg az almával!" Newtont az emberek leginkább tudósként ismerik. Tudósként, aki szinte teljesen egyedül letette a modern természettudomány alapjait; akinek a munkásságán alapul a természettudományos elméletek zöme még ma is. Csakhogy Isaac Newton ugyanakkor egy egoista és kötözködő öntörvényű, kibírhatatlan és olykor igazán aljas fickó volt. Egy Newton manapság labdába sem rúghatna! Egy ember, aki egész életéb

A szovjet protektorátussá lett/tett Magyarországon a sztálinizmus első számű építőmester Rákosi Mátyás volt. A korszakban érvényesített gazdaságpolitika évtized-hosszan sem reparálható nemzeti összveszteséget hagyott maga után. Noha regnálása harmadannyi ideig sem tartott, mint Sztáliné, terroruralma modernkori tatárjárást jelentett a korabeli magyar társadalom részére.

Most nevetni vagy sírni kell a XX. századon? Berta sír is, nevet is. Rák Kati nem kevés iróniával mesélte el az 1900-ban született kisvállalkozó asszony történetét, aki imádja az életet, a szerelmet, az üzletelést, később gyermekeit, unokáit, családját. Észrevétlen lopózik hétköznapjaiba a történelem, a változó életmód, az ügyeskedésekkel teli század, amit ma huszadiknak nevezünk. Színek és csillogás, fény és árnyék kavarog. Nyolcvanévesen, szédült

A könyv címének hasonlatában a sós hering az antiszemitizmus jelenti, vagyis a szerző arra utal, hogy a mai kor kissé megtisztogatott, álcázott, leplezett antiszemitizmusa is antiszemitizmus. Könyvével voltaképpen arra keres választ, hogy hetven évvel a holokauszt után miként tűnhet föl újra és újra a zsidóellenesség Európában és Magyarországon.

Babucs Zoltán (Jászberény, 1974) hadtörténész-muzeológus. tősgyökeres jászkun család sarja, felesége a kézdivásárhelyi születésű Madarász Éva. A Magyarságkutató Intézet ügyvivő szakértője és a Magyar Hírlap (polgári közéleti napilap) lapszerkesztője. Szakterülete: a második világháborús Magyar Királyi Honvédség, az 1848/49. évi magyar függetlenségi háború honvéd-seregének története, a jászkunok és a székelyek katonáskodása. Félezernél töb

"Lovas Biblia" megírásakor azt az orvosi szemléletet alkalmaztam, mely szerint: "Ne csak a betegség tünetét próbáld gyógyítani, előbb az egész embert vizsgáld meg!" Ezért e könyvben a teljes lovas kultúra és történelem áttekintő bemutatására is törekedtem. Miért háziasították a lovakat? A sztyeppe északi részén a lovak kikaparták a hó alól a füvet, míg a marhák éhen döglöttek télen. (Akkor még nem tudták, forradalmi változást okoznak ezzel a közleked

Az utóbbi évtizedben megélénkült a kelet-európai államszocialista országok globalizációjáról folytatott nemzetközi tudományos diskurzus. Tomka Béla kötete nagy figyelmet fordít az új kutatási eredmények recepciójára, egyszersmind a kelet-közép-európai régió - és benne Magyarország - vizsgálatával kíván hozzájárulni a globalizáció történetéről folytatott vitákhoz. A tanulmány először az államszocialista országok globalizációjára vonatkozó régebb

"A hadifogság sokkal többről szól, mint a külvilágtól teljesen elzárt táborokban várni a háború végét. Például 1917 novemberében névtelen feljelentők szerint Castiglione a Casauria településen a szántóföldi munkát végző hadifoglyok gyakran őreik társaságában mentek a borospincékbe inni és november 18-án nemcsak lerészegedtek, hanem őreik segítségével megverték a nekik beszólogató jóérzésű polgárokat. Hasonlóan formabontó történet, hogy 1918 febr

Vaczkó László tanár úr neve nem ismeretlen azok között, akik a kommunista diktatúra irodalmát forgatják. A Golgotajárás című kötetében a forradalom utolsó fegyveres harcosának, az 1967 februárjában kivégzett Hamusics János és harcostársainak történetét mondja el azzal a nem kis keserűséggel, hogy jogállam mind a mai napig nem találta meg a megfelelő formát Hamusics János ügyének semmissé nyilvánítására. Örvendetes ugyanakkor, hogy a jogi processzusoktól

Magyarország és Székelyföld között kezdettől fogva megvolt a közjogi kapcsolat, bár a Székelység függetlenül, szabadon élt saját külön nemzeti jogaival s törvényeivel. A székelyek főura a m. király volt. Erdély élén eleinte királyi hercegek állanak, majd magyar nemes vajdák, mint a király helytartói. A király a székelyekre csak Comes (ispán), helyettese ugyanezt a nevet viseli: Comes Siculorum. Ez fűzte a székelységet a magyar nemzet államtestéhez és a koro

A kunok - ahogyan a szerző Fejér György írja már az 1850-es években - nomád népként éltek és a nevük Hun Kun (Huni, Uni, Chuni, Cumani) volt, de közöttük is megkülönböztetünk fehér és fekete kunokat. A korai források alapján a kunok egykor a Sárga-folyó kanyarulatától keletre élhettek. A nomád vándorlások alatt eljutottak Magyarország területére is, és beolvadtak a magyar nemzet egységébe.

KÉT VILÁGRENDSZER HATÁRÁN Hivatásos határőrtiszt, nemzetbiztonsági tiszt és családapa. Bella Árpád egy személyben testesíti meg ezeket a hivatásokat. Az életútinterjú a kádári rendszer határőrtisztjének mintaszerű szakmai pályáját követi nyomon, és akár sema-tikusnak is mondhatnánk, ha a nagybetűs törté-nelem nem szippantotta volna be az 1989-es határnyitás révén. Bella Árpád visszaemlékezése őszinte hangú, minden élethelyzetéről ugyanúgy nyilatkoz

"Elöljáróban le kell szögezni, hogy munkám konkrét tárgya nem Fiume - amely fogalom alatt Fiume városát, alközségeit (Cosala, Drenova, Plasse), valamint a kikötőjét értem - politika- vagy társadalomtörténete, hanem a magyar állam hatalomgyakorlási stratégiáinak vizsgálata. Ennek megfelelően számomra a kikötőváros "csak" a mintagyűjtés helyét jelenti, ahol az állam központosító és modernizáló törekvéseit tanulmányozom. Így tudatosan nem vállalkozom Fiume

A Horthy-korszak szereplői számos naplót, visszaemlékezést hagyományoztak az utókorra. A kormányzó, miniszterelnökök, miniszterek, a hadsereg vezetői, közéleti szereplők, írók és művészek memoárjai sorra jelentek meg a hetvenes évek végétől. Azt gondolhatnánk, hogy nem maradt már kiadatlanul olyan terjedelmesebb korabeli írás, ami jelentős közszereplő emlékeit őrzi. Az élet azonban tartogat meglepetéseket. A közelmúltban került elő Zsindely Ferenc - aki Te

Könyöki József nem csak vártörténeti, de építészeti szempontból is elemzi a középkori várak kialakulását, sok magyarázatot adva a különböző fogalmakra, mint például: a végvár, gátvár, tömörtorony, figyelőtornyocska, stb. Munkálataim folyamán, hazánk várait összehasonlítván a külföldi várakkal azon érdekes tapasztalatra jutottam, hogy hazánk várai, a vidéki szokásokat tekintetbe nem véve, tökéletesen az akkori kultúra színvonalán állottak, sőt n

A II. világháború Kelet-, Dél- és Délkelet-Ázsiában legalább olyan mély nyomokat hagyott, mint Európában. A háború után elkezdődött a térség gyarmatainak felszabadulása, fokozatosan kialakultak a mai országhatárok, létrejött a hidegháborús korszak történéseit és folyamatait meghatározó ázsiai nemzetközi rend. Az események máig feldolgozatlan történelmi sérelmeket okoztak, új megosztottságokat hoztak létre, és a térség jelenkori konfliktusainak gyöker

A 18. század történetének sajátos olvasatát adja szerző és az MTA BTK Lendület "Tíz generáció" projekt kutatócsoportja, amikor földrajzi és statisztikai módszerekkel keresnek választ történeti kérdésekre. Kutatásuk fókuszába a társadalmi rétegek vizsgálata helyett a területi differenciáltság mértékét, aspektusait és változásait helyezik - kitekintéssel a török kor előtti és a 19-20. századi helyzetre is. A kötet fejezetei az adatbázisba integrált 18.

Vajon hány, a középkori Magyar Királyságban élt személyről mondhatjuk el biztosan, hogy rendszeresen járt a Szent Római Birodalomban, ott jelentékeny birtokokkal rendelkezett, bejáratos volt a német-római császár udvarába, Észak-Itáliában a franciák ellen hadakozott? Ha sok emberről nem is, a kötet hőséről, Kövendi Székely Jakabról ez bizton állítható. Valóban a Hunyadiakkal állt rokonságban Székely és ennek köszönhette, hogy Mátyás király felfigyelt rá