Történelem vásárlás

Egy diktatúra sosincs kész, nincs nyugalmi állapota. Éppen ezért nehéz megállapítani, egy rendszer meddig tekinthető demokratikusnak, és mikortól beszélhetünk diktatúráról - és milyen diktatúráról is beszélhetünk. Magyarországon 1948-ra teljessé vált a kommunista hatalomátvétel, a sztálini rendszer teljes kiépítésére azonban még időre volt szükség. 1949 kulcsév volt ebben a folyamatban, a Rajk-per ugyanis mindenki számára világossá tette, hogy itt nem egy

Az elmúlt 10 év eseményeit összegző új kiadás "A geopolitika minden országot érint." Párizsi klímaegyezmény, Iszlám Állam, ukrajnai háború - kifejezések, amelyekkel nap mint nap találkozunk a hírekben. De vajon tudjuk-e, mit jelentenek? Tim Marshall brit újságíró segít eligazodni a naponta ránk zúduló információáradatban, miközben ráirányítja a figyelmünket a geopolitika fontosságára. A politikusok mozgásterét mindig korlátozták országuk földrajzi a

A mögöttünk hagyott évszázadban Magyarország és vele Európának az a bizonytalan határú köztes övezete, amely a Baltikum és a Mediterráneum között terül el, négyszer élt át sorsfordító változásokat: 1918-1920-ban, 1938-1941-ben, 1944-1945-ben és 1989-1991-ben. Ezekben az átrendeződésekben a nagyhatalmak fontos, ha nem sorsdöntő szerepet játszottak. Olykor csak kezdeményezték vagy elősegítették a változásokat, máskor viszont brutálisan rákényszerítették

Sebestyén Gyula (Szentantalfa, 1864. március 7. – Balatonszepezd, 1946. február 12.) folklorista, irodalomtörténész, a Magyar Nemzeti Múzeumi könyvtár igazgató-őre és a Magyar Tudományos Akadémia l...

Esztendőkön át állottam a végeken, mint a magyar nemzeti gondolat legkisebb vitéze. - Ezzel a gondolattal indítja Földes Zoltán a magyarságért című tanulmányát. A könyv áttekinti a magyar és erdély...

Az osztrák császár és magyar király már-már legendás alakká nőtte ki magát Magyarországon is. Talán ő volt az a történelmi személyiség, aki a legnagyobb utat járta be a magyar nép lelkében. A törté...

A szerző kedveli a szélhámosokat: nagyvonalú, eszes, élelmes embereknek tartja őket, akik kizárólag műveltségük és csavaros észjárásuk révén szedik rá embertársaikat – és ez imponál. Megtudhatjuk,...

A magyarországi szkíta népeket a Kr. e. IV. század körül a nyugat felől előnyomuló kelta népek kelet felé visszaszorítják az agatirszokkal egyetemben, kik egykorú adatok szerint a...

Áldásy Antal (Pest, 1869. szeptember 25. – Budapest, 1932. július 14.) a történelmi segédtudományok művelője, korának egyik legelismertebb heraldikusa, történetíró, egyetemi tanár, a Magyar Tudomán...

Az 1934-ben kiadott a Vitézi Rend kis kátéja című kiadvány tartalmazza a Vitézi eskü szövegét, a Rend eszmeiségét, szervezeti felépítését, a vitézek kötelességeit, etikai normáit és nem utolsó sorban a Vitézi Rendbe való felvétel feltételeit.

Kempelen Béla a magyar nemes családok kutatója, kiváló heraldikus és genealogus. Jelen könyvének csak az első kötetéig jutott el, de ez is egy fontos állomása az életművének. Mint kutató egy nagyobb léptékű mű elkészítésén fáradozott, ez pedig a Magyar nemes családok I-XI. kötete volt, ami közel húsz évig készült és 40.000 család adatait dolgozta fel benne.

Szombat Jutka huszonéves korában az erőszakos téeszesítés következményeként egyik napról a másikra gyári munkásnak állt. Az egy falusi, nyolcgyermekes, földműves család tagjaként, Váton született fiatal lány az 1950-es évek második felétől naponta ingázott lakó- és munkahelye között, és hosszú évek teltek el az életében, mire a tornácot erkélyre, a vályogházat összkomfortos panelra cserélhette. Jutka történetén keresztül megismerhetjük, hogy az els

Kárpát-Medence történelmi iskolai térkép. A magyar történeti emlékeket bemutató térképünk átlépve hazánk jelenlegi határait, áttekintést nyújt a Kárpát-medencében ma még megtalálható emlékhelyekről. A több mint 80 emlékhelyet annak kisméretű képe és a hoz

A magyarországi görögség nem "janicsárként" viselkedett 1956-ban - ahogyan ez elterjedt a közvélekedésben. Magatartásuk, hozzáállásuk viszont tökéletesen megfelelt az 50-es évek hivatalos felfogásának, annak az ideológiának, amely nem tette lehetővé számukra, hogy a befogadó nép szemüvegén és lelkén keresztül lássák - láthassák - 1956 forradalmát és a magyarok szabadságharcát. Tény, hogy a forradalom leverésében nem vettek részt, de ideológiailag és po

Seft, a bányászfiú a Nagy Síkságon járja útját a nyári hőségben, hogy ott legyen a szertartáson, mely az új év kezdetét jelzi. Azért tart az ünnepre, hogy elcserélje kovaköveit egyéb hasznos dolgokra, és megkeresse Neent, a pásztorlányt, akit szeret. Joia, Neen húga elbűvölve figyeli a nyárközepi szertartást. Minden vágya, hogy ő is a papnők egyike lehessen, és részt vehessen különleges rituális táncaikon, amelyeket egy nagy, fából készült kör körül

Anna Politkovszkaja az orosz független sajtó egyik utolsó bástyája, a Novaja Gazeta című napilap különtudósítója volt. 1994-től rendszeresen beszámolt a csecsenföldi eseményekről, és részletesen dokumentálta az orosz hadsereg és a csecsen szövetségesek kegyetlenkedéseit, élesen bírálva Vlagyimir Putyint. A 48 éves újságírónőt 2006. október 7-én – az orosz elnök születésnapján – Moszkvában orvul meggyilkolták. A tettesek és a megbízó kiléte mindmá

A 20. században Berlin egy megrengetett világ középpontja volt. Felváltva csábította és borzasztotta a nemzetközi képzeletet. A város lényegét extrém kettőssége adta: ragyogó sugárutak és lármás bérházak; a nehézipar sötét, füstös fellegvárai és a környező pompás vizek és erdők; az örömteli pánszexuális kabarék mellett az opera merev méltósága; a dadaista művészek színes túlkapásai... majd a horogkeresztes tömegfelvonulások zord egyformasága. An

Láng Henrik 1827-ben született Aszódon, egy Türingiából betelepedett tímár fiaként. Tanulmányait Petőfi iskolatársaként ugyanitt folytatta. 1842-ig tanult, majd apja mellett tímárként dolgozott. A szabadságharc idején tüzérként szolgált. A bukás után a császári hadseregbe sorozás elől Bukarestbe szökött. Innen indult keleti útjára, melynek során eljutott Konstantinápolyba, Rodoszra, Jeruzsálembe, Betlehembe és az egyiptomi Alexandriába. 1853–1858 között

A Kádár-korszak politikai propagandája a külföldi titkosszolgálatok és a nyugati emigráció beavatkozásával magyarázta az 1956-os forradalom kitörését. A pártállami időszak visszatérő motívuma volt a népi demokrácia ellen harcot hirdető külföldi fegyveres csapatok képe, amelyekben fontos szerepet kaptak az ország eltiprására törő nyugati magyar emigránsok. Vajon volt-e, s ha igen, mi volt az alapja ennek a képnek? Ha voltak ilyen csapatok, kik és milyen céllal