Történelem vásárlás

A huszadik század ötvenes éveiben a magyar történelem eseményei néhány éven belül többször is új jelentéstartalommal töltötték meg a szóösszetételt: egy-egy szűk időszakban más-más fegyveres csoportot, szervezetet vagy katonai alakulatot értettek alatta. Az adott kort már csak filmekből, könyvekből ismerő utókor éppen emiatt sokszor félreérti, összetéveszti ezeket, holott nem mindegy, hogy a honvédség/néphadsereg rendbiztosító feladattal ideiglenesen megb

""Mi ezt valljuk." Jelen kötet címoldalán ez a háromszavas idézet olvasható abból a miniszterelnöki hozzászólásból, ami Antall József kormányának 1990. november 17-18-i, kétnapos ülésén a költségvetésről szóló vita keretében elhangzott. A miniszterelnöknek egy szakadék szélén tántorgó, mérhetetlen adósságállománnyal küzdő ország költségvetési helyzetét kellett megoldania. Ebben segítségére volt személyes presztízsén kívül az a szinte mérhetet

"Önök a VERITAS Évkönyv sorozat kilencedik kötetét veszik most a kezükbe és kaphatnak abból áttekintést arról a munkáról, amely 2014-ben alapított intézményünkben folyik. A munka - magam legalábbis úgy látom - szervesen illeszkedik a különböző magyar történettudományi kutatóintézetekben folyó tudományos munkákhoz. - Ha ugyanúgy és... Akkor miért is volt/van szükség a VERITAS-ra? - tehetnék fel a kérdést. Voltak, akik ezt feltették, és megfogalmazták m

"A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc (1703-1711) pénzverésének eddigi legrészletesebb katalógusa, amely tartalmazza a fejedelem által a Magyar Királyságban és az Erdélyi Fejedelemségben veretett arany-, ezüst- és rézpénzeket. - a bevezető numizmatikai tanulmány magyar, angol és szlovák nyelven - a katalógustételek leírása magyar és angol nyelven - a pénztípusok bemutatása több, mint 700 méretarányos és nagyított színes éremfotón - az egyes pénztípus

A kémkedés: egy ősi mesterség. A kémek: hősök vagy árulok? Az első magán kémszervezet

Itália évezredeken keresztül központi szerepet játszott az európai civilizáció alakulásában. A Római Birodalom örökítette tovább az antik civilizáció hagyományait Európának, s napjainkig érzékelhető hatást gyakorol a nyugati világ politikai fejlődésére, a kultúrára, a vallásra és a művészetekre, a római jog pedig máig a modern európai jog alapját képezi. A birodalom hivatalos nyelve, a latin köznyelvi változatából alakultak ki az újlatin nyelvek. Az ó

A honfoglalástól a tizennyolcadik század végéig terjedő hosszú időszakon át a magyarság apraja-nagyja világosan tudta nemzete eredetét: a magyarság őshazája Perzsia vidéke volt, onnan vezette a csodaszarvas őseinket Szkítiába, ahol elsokasodtak és előbb mint hunok, majd mint magyarok nyugatra vándoroltak. Kilenc évszázadon keresztül a legmagasabb főúrtól a legelesettebb zsellérig ezt vallotta minden magyar, efelől semmi kétségük sem volt. Ezt az eredettörténete

László Gyula 1940-ben másodszor tér vissza, két gyerekkori menekülés emlékével, Erdélybe. Székely szülők, már apja a kirajzók útjára lépett, Budapesten a Néprajzi Múzeum könyvtárosaként iskoláztatja gyerekét. A fiú magabiztos, mosolygó, fiatal tehetség, de nem kezdő, és sokat tapasztalt szakemberek köre, korábbi jeles elődök hagyatéka fogadja. Unitárius, mint kolozsvári támogatója, az akkori erdélyi tudomány vezető személyisége, Kelemen Lajos. A támog

A hun-magyar rokonságot bizonyító ősforrásokat összegyűjtve és a hunok történetét röviden összefoglalva, talán a hun-magyar rokonság tényére is rámutattam, amit ma - sajnos - még kevesen vallanak. Szilárd a meggyőződésem, hogy huszárságunk eredetét nem a szlávok, hanem a hunok történelmében kell keresni. S ezt még igen tisztelt ellenfeleimnek is el kell ismerni, ha forrásműveim adatait hiteles adatoknak és szerény fáradozásomat komoly munkának hajlandók tek

Az első világháború véráztatta időszakában hősiességükkel számtalan honfitársunk kitűnt. Ők a Vitézi Rend megalapításakor a megérdemelt tisztelet jeleként megkapták a vitézi címet. A jelen kötet jó pár hőstettet és a vitézek életrajzát mutatja be, megemlékezve ez által az első világháború kitörésének századik évfordulójára.

A második világháborúban a 6. páncéloshadsereg volt Németország utolsó nagy támadó hadműveletre képes, viszonylag intakt hadserege. Amikor a kudarcba fulladt ardenneki offenzíva végén kivonták a frontról, a lehetőségekhez képest újra feltöltötték élőerővel és haditechnikai eszközökkel, és ha nem is teljesen, de visszanyerte 1944. őszi erejét. Bevethették volna a már német felségterületen a Rajna felé nyomuló nyugati szövetségesek ellen, vagy átcsoporto

Dr. Kövér István kötete a forradalom Vas megyei származású résztvevőinek személyéhez kötve tárja fel a megye szülötteinek hozzájárulását 1956 helyi és országos történéseihez. Dokumentumokkal és fényképfelvételekkel illusztrálva mutatja be, hogy a megye lakosai a forradalom mely budapesti és más országos helyszínein álltak helyt. Fontos az emlékezés, mert az, hogy szabadon élhetünk, többek között a szabadságharcosok áldozata árán tehetjük meg. A 20. s

A kötet annak a Délvidéknek a históriájáról szól, amelynek lakói 1918 és 1944 között háromszor éltek át impériumváltozást. A tanulmányok jó része a mindekori hatalmat gyakorlók gőgjéről, a "másik" démonizálásáról, közösségi emlékezetének, etnikai tudatának, tárgyi, szellemi kultúrájának elpusztításáról, egymás megalázásáról, sőt legyilkolásáról szól. A kisebbségtörténet azonban nem pusztán hanyatlástörténet. Ezért fordítottam nagy f

Hogyan ünnepelték az államszocializmus időszakában március 15-ét? Miért nem volt munkaszüneti nap és miért lengett az ünnep napján a nemzeti mellett vörös zászló is a köztereken? Mi lehetett az oka, hogy éppen a hetvenes évek elején kezdték el a fiatalok külön megünnepelni az 1848-as forradalom évfordulóját, és spontán megmozdulásaiknak miért próbált gátat vetni a rendőrség? A fővárosi fiatalok március 15-i alternatív ünnepléseit nyomozati iratok alapj

Ha a kezünkbe vesszük a kötetet, akkor a borítón látható ferde, sérült kereszt már első pillanatban rámutat arra: a koronát valóban óvni, védeni kell, és a Koronaőrségre mindig szükség van, ahogy szükség volt rájuk ez elmúlt évszázadokban is. A kereszt fényes körvonala mögül a koronán található alakok közül Mihály arkangyal néz ránk, akinek jelképe a kardja, akaratereje hatalmas, és hűsége megingathatatlan. Alakja mögött a magyar zászlóban is közé

Az 1848-49-es szabadságharc Aradon kivégzett tábornokainak csaknem mindegyikét valamilyen személyes viszony is Magyarország ügyéhez kapcsolta. A sok idegen nevű katona egy részét a születés, más részét a házasság kötötte az országhoz. Igaz, hogy 1848-49 előtt többségük magyarországi kiegészítésű alakulatokban szolgált, ám ez a kapcsolat több tucat más tiszt esetében nem volt olyan erős, hogy 1848 őszén vagy 1848-49 fordulóján a magyar oldalon tarthatta vol

A trianoni szerződés levagdalta hazánk testéről legszebb tájainkat, elrabolta kincseinket, eltulajdonította régi nemzeti dicsőségünk legszebb emlékeit. Mintha a magyar nemzet dicső múltját is ki akarnák irtani, mintha lelkileg is szegénnyé, koldussá akarnának tenni minket. De a magyar nemzet elviselte a tatárjárást, elszenvedte a másfélszázados török uralmat s a két évtizedes Bach-korszakot s noha ki akarták irtani, el akarták törölni a föld színéről, minden

Szacsvay Imre az első népképviseleti országgyűlés legfiatalabb mártírja. Az Országgyűlési Múzeum szervezésében 2017. október 6-án megtartott emlékülés előadói arra keresték a választ, hogy bűne miért "csak egy tollvonás volt" - mivel nagyváradi képviselőként és jegyzőként aláírta a Habsburg-ház trónfosztását és a Függetlenségi Nyilatkozatot. Az emlékülés előadói a kötet szerzői: Melkovcs Tamás, Kedves Gyula, Pelyach István, Dobszay Tamás, Herm

XI. Pius pápa is sürgette az 1849. évi nagy bécsi püspöki értekezlet döntését a zsinatok tartásáról, így Scitovszky János hercegprímás (1849-1866) elhatározta egy tartományi zsinat összehívását. A zsinat 1858. szeptember 19-én 69 személy részvételével nyílt meg és október 3-ig tartott. Legfontosabb határozata az egyházról szólt, amely lényegében előrevételezte az I. vatikáni zsinat tanítását a pápáról. Scitovszky szándéka az volt, hogy a tartomány

Kecskeméten a 20. század elejére olyan kedvező birtokstruktúra alakult ki, amely alapját képezte a kibontakozó exportpiacnak. Ez és a település török kori múltja olyan képzetet keltett a kortársakban, mintha a város gazdag lenne, amihez felfokozott elvárások egész sora társult. Móricz Zsigmond, Németh László vagy Erdei Ferenc példaként állították Kecskemét idealizált képét olvasóik elé. Elhallgatva, hogy a viszonylagos jólét mögött példátlan méretű vol