Történelem vásárlás

A kötet annak a Délvidéknek a históriájáról szól, amelynek lakói 1918 és 1944 között háromszor éltek át impériumváltozást. A tanulmányok jó része a mindekori hatalmat gyakorlók gőgjéről, a "másik" démonizálásáról, közösségi emlékezetének, etnikai tudatának, tárgyi, szellemi kultúrájának elpusztításáról, egymás megalázásáról, sőt legyilkolásáról szól. A kisebbségtörténet azonban nem pusztán hanyatlástörténet. Ezért fordítottam nagy f

Ha a kezünkbe vesszük a kötetet, akkor a borítón látható ferde, sérült kereszt már első pillanatban rámutat arra: a koronát valóban óvni, védeni kell, és a Koronaőrségre mindig szükség van, ahogy szükség volt rájuk ez elmúlt évszázadokban is. A kereszt fényes körvonala mögül a koronán található alakok közül Mihály arkangyal néz ránk, akinek jelképe a kardja, akaratereje hatalmas, és hűsége megingathatatlan. Alakja mögött a magyar zászlóban is közé

Az 1848-49-es szabadságharc Aradon kivégzett tábornokainak csaknem mindegyikét valamilyen személyes viszony is Magyarország ügyéhez kapcsolta. A sok idegen nevű katona egy részét a születés, más részét a házasság kötötte az országhoz. Igaz, hogy 1848-49 előtt többségük magyarországi kiegészítésű alakulatokban szolgált, ám ez a kapcsolat több tucat más tiszt esetében nem volt olyan erős, hogy 1848 őszén vagy 1848-49 fordulóján a magyar oldalon tarthatta vol

A trianoni szerződés levagdalta hazánk testéről legszebb tájainkat, elrabolta kincseinket, eltulajdonította régi nemzeti dicsőségünk legszebb emlékeit. Mintha a magyar nemzet dicső múltját is ki akarnák irtani, mintha lelkileg is szegénnyé, koldussá akarnának tenni minket. De a magyar nemzet elviselte a tatárjárást, elszenvedte a másfélszázados török uralmat s a két évtizedes Bach-korszakot s noha ki akarták irtani, el akarták törölni a föld színéről, minden

Szacsvay Imre az első népképviseleti országgyűlés legfiatalabb mártírja. Az Országgyűlési Múzeum szervezésében 2017. október 6-án megtartott emlékülés előadói arra keresték a választ, hogy bűne miért "csak egy tollvonás volt" - mivel nagyváradi képviselőként és jegyzőként aláírta a Habsburg-ház trónfosztását és a Függetlenségi Nyilatkozatot. Az emlékülés előadói a kötet szerzői: Melkovcs Tamás, Kedves Gyula, Pelyach István, Dobszay Tamás, Herm

XI. Pius pápa is sürgette az 1849. évi nagy bécsi püspöki értekezlet döntését a zsinatok tartásáról, így Scitovszky János hercegprímás (1849-1866) elhatározta egy tartományi zsinat összehívását. A zsinat 1858. szeptember 19-én 69 személy részvételével nyílt meg és október 3-ig tartott. Legfontosabb határozata az egyházról szólt, amely lényegében előrevételezte az I. vatikáni zsinat tanítását a pápáról. Scitovszky szándéka az volt, hogy a tartomány

Hogyan ünnepelték az államszocializmus időszakában március 15-ét? Miért nem volt munkaszüneti nap és miért lengett az ünnep napján a nemzeti mellett vörös zászló is a köztereken? Mi lehetett az oka, hogy éppen a hetvenes évek elején kezdték el a fiatalok külön megünnepelni az 1848-as forradalom évfordulóját, és spontán megmozdulásaiknak miért próbált gátat vetni a rendőrség? A fővárosi fiatalok március 15-i alternatív ünnepléseit nyomozati iratok alapj

Kecskeméten a 20. század elejére olyan kedvező birtokstruktúra alakult ki, amely alapját képezte a kibontakozó exportpiacnak. Ez és a település török kori múltja olyan képzetet keltett a kortársakban, mintha a város gazdag lenne, amihez felfokozott elvárások egész sora társult. Móricz Zsigmond, Németh László vagy Erdei Ferenc példaként állították Kecskemét idealizált képét olvasóik elé. Elhallgatva, hogy a viszonylagos jólét mögött példátlan méretű vol

"A magyar nemzet homályba borult őstörténete annyira érdekes tárgy, hogy az ezzel való foglalkozás megindokolása feleslegesnek mutatkozik. Tény, hogy a magyarok eredetének kérdése már évtizedek óta napirenden van és arról még akkor sem fog levétetni, ha kétséget kizáró módon megoldva leend, mert a fő kérdés megoldása oly számtalan mellékkérdést fog felszínre juttatni, hogy ezek tisztázása ismét évtizedekre szóló tanulmányokat fog szükségessé tenni. Eng

"Soha nagyobb, szerteágazóbb tervet ember nem hajtott végre. Nagy Sándor vállalkozása sem volt ilyen merész, és sokkal könnyebb volt, sokkal nagyobb esélyei voltak" - nem más, mint maga Napóleon értékelte így azt a történelmi jelentőségű manővert, amivel Hannibál átvitte seregét az Alpok hágóin. A karthágói fővezér a mai Franciaország földjéről Itáliába érkezve sikerrel közelítette meg stratégiai célkitűzését: a Róma és alávetett szövetségesei ál

Amennyiben a mokka.odr adatbázisban a "cigánykérdés" tárgyszóval keressük a szakirodalmat, azzal szembesülünk, hogy az ily módon megragadott téma tudományos igényű megfogalmazása és kutatása ténylegesen csak a rendszerváltást követően kezdődött el. Közelebbről szemlélve a kérdést azonnal szembeötlik, hogy nem annyira egy átfogó jellegű, a magyar politika- és társadalomtörténetbe ágyazott történeti megközelítésnek vagyunk a tanúi, hanem a domináns etno

""A Székely Jeruzsálem történetei egy figyelemre méltó Európa-esszé közegében folynak..." - írta az első kiadás megjelenésekor a kritika. Az európai identitások drámáiról írtam a könyvet, és ilyen értelemben tényleg 'Európa-esszé'. A huszadik századi szenvedéstörténetek legmélyéről, 'holokauszt-közelségből' akartam végignézni Európán, magunkon. (Szávai Géza interjúrészlet, 2018) Erdély legendásan toleráns földjén, ahol több nemzet él sok évsz

A Munkásőrség története idáig "fehér foltnak" számított a történettudományban, annak ellenére, hogy a testület állománya fennállásának 32 esztendeje alatt összesen közel 200 ezer fő volt. Kötetünk a Kádár-korszak "párthadserege" történetét mutatja az 1956-os forradalmat követő megalakulásától egészen a '89-es rendszerváltozásig. A könyv nemcsak a politikatörténet, hanem a had- és a társadalomtörténet szempontjából is bemutatja a Munkásőrséget, va

Az 1972-ben elhunyt nagy magyar bizantinológus, Moravcsik Gyula Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai című alapművének kiegészítéseként született Olajos Terézia jelen munkája. Az utolsó fél évszázadban a nemzetközi bizantinológia hatalmas forráskiadási tevékenysége nyomán számos irodalmi alkotás és főleg dokumentum vált hozzáférhetővé, amelyek a korai magyarságra is vetnek némi fényt. Olajos Terézia forrásgyűjteményében elsősorban okmánysz

Mikó Imre kismonográfiája a XVI-XVII. századi Erdély történetét tárgyalja, úgy ahogy egy történész azt a XIX. század közepén látta.

Az Egyesült Államok Hadserege által a II. világháború után végzett vizsgálat arra jutott, hogy az európai hadszíntéren összegyűjtött, az ellenségre vonatkozó információk több mint 60%-át a hadsereg különleges kiképzésben részesült kihallgatói, az ún. Ritchie-fiúk szerezték meg. Ezeknek az információknak köszönhetően a szövetségesek sokszor minimálisra csökkentették veszteségeiket és hatékonyabban tudták bombázni a német állásokat. Az Üldözötte

Hadtudományi és történeti forrásként egyaránt páratlan jelentőségű munkát vehet kezébe a tisztelt Olvasó. Az 1670-ben elkészült Della guerra col Turco in Ungheria (A magyarországi török háborúkról) szerzője, az itáliai származású Raimondo Montecuccoli a k

PASEK memoárja nemcsak irodalmi szövegként élvezetes olvasmány, a történelmi forrásértéke is jelentős. A korabeli dokumentumokkal szembesítve az általa leírtakat, arról győződhetünk meg, hogy sem az emlékezete nem csalta meg, sem a fantáziája nem ragadta magával túlságosan. Jan Chryzostom Pasek emlékiratát a lengyel irodalomnak szinte minden képviselője nagyra értékelte, Mickiewicztől Gombrowiczig, Sienkiewicztől Iwaszkiewiczig.

A honfoglalástól a tizennyolcadik század végéig terjedő hosszú időszakon át a magyarság apraja-nagyja világosan tudta nemzete eredetét: a magyarság őshazája Perzsia vidéke volt, onnan vezette a csodaszarvas őseinket Szkítiába, ahol elsokasodtak és előbb mint hunok, majd mint magyarok nyugatra vándoroltak. Kilenc évszázadon keresztül a legmagasabb főúrtól a legelesettebb zsellérig ezt vallotta minden magyar, efelől semmi kétségük sem volt. Ezt az eredettörténete

Immár ezer éve is elmúlt, hogy abban a tudatban vagyunk, hogy ismerjük a magyarság eredetét és történetét és mindezt az őstörténeti kutatásokkal igazoljuk. Megkeresve a rokon népeket, megismerve azok ősvallási elemeit, a sámánizmushoz kapcsolódó szokásaikat és mindazt, ahogy a magyarság is évszázadokkal ezelőtt élhetett. Büszkeség töltött el mindannyiunkat, hogy megőriztük hagyományainkat, ismertük ősvallásunkat, tudva azt, hogy kik vagyunk, honnan jöttün