Történelem vásárlás

Egervári Ödön: A magyar királyi honvéd törzstisztek albuma bemutatja az Osztrák-Magyar Monarchia kiegyezés utáni magyar hadseregének honvéd tisztikarát. Itt nem csak a tisztek nevével, hanem életrajzukkal és arcképükkel is megismerkedhetünk. Olyan jeles alakok tűnnek fel a kötetben, mint gróf Andrássy Gyula, Hollán Ernő, gróf Vay László, stb. A könyv egy igazi kuriózum a történelem és a magyar hadtörténet szerelmesei számára.

A szerző ötéves kutatási munkája során bonyolult és nehezen megválaszolható kérdéseket tett föl magának: vannak-e jól körülhatárolható ismertetőjegyei az európaiságnak? Vannak-e Európának közös gyökerei, tradíciói és értékei? Lehet-e föderációt alkotni közös európai identitás nélkül? Azonosak-e az európai polgárok, népek, nemzetek, régiók jövőre vonatkozó céljai és törekvései? Mit jelent az egyre szorosabb európai egység koncepciója? Mi a k

Szilágyi Farkas munkája 1848-49-es szabadságharc Alsófehér vármegyei történetét dolgozta fel ebben a kötetben jelentős egész Erdély területére való kitekintéssel.

1990. május 2-án az új, demokratikus alapokra helyezett országgyűlés alakuló ülésén a parlament alelnökévé választották Szabad Györgyöt, aki augusztus 3-ig megbízottként látta el az elnöki teendőket, majd innentől kezdve a ciklus végéig a Ház első szabadon választott elnöke lett. Szabad saját, a rendszerváltás folyamatában és a jogállam kiépítése során vállalt szerepének leglényegesebb elemét abban jelölte meg, miszerint igyekezett hozzájárulni, hogy

A vizsgált időszakban a magyarországi evangélikus egyház egy ellenséges politikai rendszerrel került szembe, amely megkérdőjelezte hosszú távú létezését. Ezzel a fenyegetéssel szembesülve a magyar evangélikusok két alapvető kérdést tettek fel maguknak: "Hogyan élhetjük túl?" és "Hogyan maradhatunk meg egyháznak?" A két kérdés közötti feszültség és kölcsönhatás határozta meg az evangélikus tapasztalat morális körvonalait a magyar kommunizmusban, és form

Harminc év! Több, mint egy emberöltő. Sajnos nagyon keveset tudnak az utánunk jövők arról, mit jelentett nálunk a kommunista korszak brutális, illetve alattomos változata, hogyan történt meg Magyarországon ennek a rendszernek az átalakítása. Visszatekintésemet ezért első renden a fiatal nemzedéknek szánom. Azoknak, akik a 80-as években vagy később születtek. Ők lehetnek majd elfogulatlan bírái annak, ami velünk és általunk történt. Tanúságtétel gyanánt vetet

Polgári szerepkörök és változáskoncepciók a reformkor második évtizedében.

Batthyány Lajos gróf 1848 szimbolikus alakja, a magyar polgári átalakulás egyik meghatározó irányítója, s mint ilyen, kiemelt helyet foglal el az 1848-49. évi első népképviseleti országgyűlés mártírjainak sorában. Az első felelős magyar kormány elnökeként igyekezett összehangolni az utolsó rendi országgyűlés reformok iránt elkötelezett csoportjainak munkáját, ugyanakkor mérsékelni, majd az alkotmányos átalakulás "szolgálatába" tudta állítani a pesti for

"A 250 éves magyar szabadkőművesség történetének megírására irodalomtörténeti tanulmányaim inspiráltak. Több mint húsz évvel ezelőtt írtam meg Kazinczy és Batsányi c. drámámat arról, hogy kiélezett történelmi- politikai helyzetekben milyen különbözoen viselkedik a magyar értelmiség. A korszak irodalmi termékeinek olvasásakor került kezembe Pálóczi Horváth Ádámnak 1792-ben megjelent Felfedezett titok c. könyve, amely az első és mindmáig egyetlen magyar

Nagy András több mint negyedszázada kutatja, hogy mi történt Nyugaton, főként az ENSZ-ben 1956 őszén és a következő években, hogy kik és hogyan képviselték a magyar forradalom ügyét, s kik voltak ennek ellenfelei. Erről szólt a 2005-ben megjelent, A Bang-Jensen-ügy – ’56 nyugati ellENSZélben című kötete. Az azóta eltelt években rengeteg dokumentum vált hozzférhetővé – ezt a hatalmas forrásanyagot dolgozza fel a szerző új könyvében.

Babucs Zoltán (Jászberény, 1974) hadtörténész-muzeológus tősgyökeres jászkun család sarja. A budapesti HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos munkatársaként dolgozott - kisebb megszakításokkal - közel két évtizedig, 2017 óta a Magyar Hírlap (polgári közéleti napilap) lapszerkesztőjeként tevékenykedik. Szakterülete: a második világháborús Magyar Királyi Honvédség, az 1848/49. évi magyar függetlenségi háború honvédseregének története, a jász

Ez a fakszimile kötet az 1934-ben megjelent könyv hasonmása, amely akkoriban 1200 számozott példányban jelent meg. A szerző aki maga is a 83. gyalogezredben kezdte katonai szolgálatát hadapród-tiszthelyettesként, majd az első világháború idején harctéri magatartása folytán vitézzé avatták történelmi hűségre törekedve, a Hadilevéltárban feltalálható eredeti dandár- és hadosztályiratokból állította össze művét, támaszkodva közben a bajtársak magán-felj

A politikai karikatúra az elmúlt évtizedekben népszerű sajtóműfaj volt. A karikatúrák szórakoztató, gyakran erősen túlzó - de semmiképpen sem teljes - lenyomatát adják a különböző korok politikai rendszereiről, szereplőiről, vitakultúrájáról alkotott véleményeknek. Hangsúlyozzák a sokszor évtizedeken át jelen lévő problémákat, bemutatják a parlament működését, a válságokat, visszásságokat, botrányokat középpontba helyezve, de egy-egy képpel bete

Mi volt a magyarok ősvallása? Alapjában nem lehetett más, mint azon húnszittya népeké, melyek a történet kezdetétől fogva ugyanazon téreken mozogtak, honnan, hagyományaink és a legrégibb történeti nyomok szerint, őseink e földre jöttek. A vallások története tanúsítja, hogy azonegy éghajlat alatt, hasonló természeti benyomások közepett, egyforma életmód mellett, a műveltség ugyanazon fokán egyképpen alakul a népek vallásos szemlélete.” - írja Csengery An

Kecskés D. Gusztáv a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. 2003-ban nyerte el a doktori (PhD) címet. Több könyvet és tanulmányt írt a magyar és francia, illetve a magyar és ENSZ kapcsolatokról, valamint az 1956-os magyar menekültek befogadásáról. Az 1956-os forradalom szovjetek általi leverését követően mintegy 200 ezer ember távozott el Magyarországról. E hatalmas menekülttömeg ellátása, befogadási orsz

A magyar Szent Koronával kapcsolatban számos kiadvány látott már napvilágot, ezek jelentős része azonban ma már tartalmilag és formailag is elavultnak számít. A brosúra nem kíván a nagyobb formátumú történelmi-művészeti albumok versenytársa lenni, azonban a jelenleg elérhető, kisebb terjedelmű kiadványoknál jóval több tartalmat nyújt. Ezt elsősorban az Országház saját tudástára, valamint a 2016 februárjában készített új Korona-fotók biztosítják.

Negyedszázadnyi önkényuralom után, 1790-ben a Habsburg uralkodók visszatértek a rendekkel való együttműködés útjára, és a francia háborúk ideje alatt 1790 és 1812, majd 1825 és 1848 között rendszeresen összehívták a magyar rendi országgyűlést. A diétát mellőző közbeeső tizenhárom év ellenére a vizsgált időszak fontos szakasza a magyar parlamentarizmus történetének, a modern alkotmányosság előzményeinek. A két táblában szerveződő országgyűlés, a

"Ragyogó, elegánsan megírt, mély nyomot hagyó történet. Azonnal végigolvastam." Philippe Sands, a Kelet-nyugati utca szerzője Lien kilencéves, amikor szülei egy idegen család gondjaira bízzák: 1942-ben járunk, Hollandia náci megszállás alatt áll, a szülők remélik, hogy legalább a lányuk túlélheti a háborút. Negyven évvel később végleg megszakad a kapcsolat Lien és az őt befogadó család között. Mi okozhat akkora törést? Mi lehet képes arra, hogy elszakí

Temesváry János (Szamosújvár, Belső-Szolnok vármegye 1857. február 8. - Budapest, 1936. október 15.) történetíró, bölcseleti doktor, erdélyi egyházmegyei áldozópap és főgimnáziumi tanár, múzeumigazgató. Dr. Temesváry János komoly kutatómunkát végzett a magyarországi örmény családok körében és a nekik adományozott nemesi címek és címerlevelek történetét feldolgozva keletkezett ez a kötet. A könyv az 1896-ban megjelent mű reprint változata.

Amikor a Vitézek Évkönyvének a kiadását elhatároztuk, kettős cél lebegett a szemünk előtt. Egyik célunk volt, hogy még szorosabbra fűzzük a belső összetartást, amely önként adódik azok között, akik a legnagyobb elszántsággal és odaadással teljesítették hazafiúi kötelességüket a világok csatájában, a másik pedig, hogy a magyar közönség minél szélesebb rétegeit vonjuk be abba a kultuszba, amellyel a magyar vitézség kivételességének, mindenek fölött