Történelem vásárlás

Okos csajok Az Okos csajok a második világháború utáni Amerika legfontosabb női kémjeinek pályafutását dolgozza fel. Fürge eszük, remek humoruk és ragyogó tehetségük miatt kapták ezt az elnevezést férfi kollégáiktól. Nem volt könnyű kiharcolniuk, h...

Szembesülés „A kommunista történetírás hazugság-hínárjától megtisztítani a múlt valóságát, és bemutatni azt – ez a nemzetük iránt felelős magyar történészek legfontosabb hivatása, amelyet csak erős és bátor írástudói jellemmel és ellenfeleik által...

Tartótisztek A kötet a Kádár-korszak politikai rendőrségének belső világát mutatja be: az állomány azonosítását követően elsőként elemzi átfogóan a Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökségénél tevékenykedő állambiztonsági tisztek, a "belső ellen...

Anglia koronája a 15. század során ötször cserélt gazdát, amikor a Plantagenet-dinasztia két ága élet-halál harcot folytatott a hatalomért. Az ismert történész, Dan Jones ebben a kötetben bemutatja, miként szakította ketté a testvérviszály a legtovább...

Az emberek egy része nem tűr el zsarnokságokat, nem képes sokáig elviselni, hogy egy-egy diktátor uralkodjon fölötte. Az az akarat, amely egész emzeteket és/vagy országokat képes végveszélybe sodorni, nemegyszer arra ösztönöz egyeseket, hogy egy bizonyos ponton azt mondják: elég volt! Akkor a saját kezükbe veszik a sorsot, és ezzel mások – százezrek, sőt milliók – sorsát is. Akikről a következő lapokon szó lesz, mindahányan a magyar történelem ismert alakja

"Kétségtelen, hogy a 2. Világháború legizgalmasabb és legkegyetlenebb küzdelmét a szabad világ hajói és a náci Németország tengeralattjárói, Dönitz „szürke farkasai” vívták. Ez a drámai párbaj az „Atlanti csata” néven vonult be a történelembe. Azoknak a kereskedelmi gőzösöknek, amelyek a nélkülözhetetlen utánpótlást szállították Angliának és a Szovjetuniónak, nemcsak a viharos tengerrel kellett megküzdeniük, hanem egy másik, sokkal félelmeteseb

Magyary Ágnes fantasztikus fordulatokban gazdag regényében egy székelyföldi faluban furcsa biciklis idegenre figyelnek fel a helyiek, aki cilinderben, napszemüvegben, biciklisnadrágban és frakkban ül a drótszamáron, azonban a frakk alatt nem visel semmit. És ha ez nem lenne elég, még megáll az idő is, amely az 1700-as évek óta amúgy is csak araszolgatott errefelé. A falusiak megrémülnek, azt hiszik, az ördöggel van megint dolguk, aki már korábban is járt ezen a vidéke

Új könyvében Romsics Ignác azoknak a bölcselőknek a munkáit tekinti át az ókortól napjainkig, akik az emberiség történetének alapkérdéseiről alkotott véleményükkel meghatározták a történeti gondolkodást, és akik - noha gyakran eltérő válaszokat adtak közös dilemmáikra - mindannyian csiszolták látásmódunkat, gazdagították és finomították a múltunkra vonatkozó tudást. A kötet a szellemi tendenciák változását tudománytörténeti hátterükkel együt

Szongott Kristóf (Marosbogát, 1843. március 21. - Szamosújvár, 1907. január 24.) bölcseleti doktor, főgimnáziumi tanár, szerkesztő, történész, múzeumigazgató, író, armenológus. A magyarság eredetének kutatása még napjainkban is fontos feladata a téma kutatóinak. Gyakran vita tárgyát képezi az, hogy melyik napcsoportból is származik a magyarság. Erre a kérdésre próbál a szerző kielégítő választ adni.

Ki volt a Nyakékek Úrnője? Miért akarták Taorminában tartani Csontváry grandiózus festményét? Milyen szerep hárult az "alagútpatkányokra" a vietnámi háborúban? Pázmány miért került konfliktusba a pápával? A válaszokat keresd a magazinban!

Mindaz, amit Hunyadi Jánosról eddig leírtak, hatalmas "per" anyagává áll össze. Ha ezt megpróbáljuk áttekinteni, a feudális genealógiai szemlélettől fokozatosan eljutunk a faji szemléletig, aztán az internacionalizmusig - és vissza. Könyvünk az eredetvita fordulatait mutatja be, és egyben a vita meghaladására figyelmeztet, miként arra Márton Áron intett, amikor 1956 nyarán az 500 éves Hunyadi-évforduló alkalmával magyar és román kormányküldöttség ment koszor

"Köztudott, hogy a II. világháború utáni gyászos évtizedek befagyasztották hazánkban is az őstörténeti, sőt minden egyéb kapcsolódó kutatásokat. A "múltat végképp eltörölni" sokszor harsogott szavainak jegyében bizony elhalt minden újfajta vizsgálódás. Ennek természetes, ugyanakkor bizonyos mértékig érthető következménye volt, hogy a rendszerváltást követően valósággal özönlöttek mindazok a "kutatások", amelyekhez csak egy ceruza - na jó, újabban egy

The detailed survey register of the sanjak of Segedin (Szeged) from 1578 provides us the most comprehensive picture of the area as part of the Ottoman Empire. At the same time, it is a crucial source for the reconstruction both of the medieval and Ottoman settlement network which was only sporadically known after the repulsion of the Turks. Inhabitants recorded in the towns and villages reflect the profound and rapid demographic changes that followed the fall of the medieval Hungarian Kingdom. T

A történeti Magyarország 19. századi történelmének egyik meghatározó problémája a nemzetiségi kérdés volt. A polgári nemzetállam megteremtésének időszakában szembe kellett nézni azzal a ténnyel, hogy az ország összlakosságának több mint a fele nem magyar ajkú. A helyzet komolyságára mutattak 1848-49 délvidéki és erdélyi polgárháborús eseményei is. A kiegyezést követő évben a feszítő ellentétek és nemzetiségi törekvések feloldására szavazta meg a

A kötet, valamint az ezek alapjául szolgáló, Szabadság tér '56 című televíziós műsorsorozat közös múltunk, a huszadik századi magyar történelem egyik legdrámaibb fejezetének kíméletlenül őszinte feltárását tűzte zászlajára. S egyben tisztelgés az ismert és az ismeretlen hősök, valamint azon honfitársaink becsülete lőtt, akik az évtizednyi megpróbáltatás és szenvedés dacára sem adták fel elveiket, s akik mindannyiunknak példát mutattak. Isten adjon er

A kötet - amely egy megvédett doktori disszertáció - hat Pest megyei település (Budaörs, Csobánka, Dunabogdány, Nagykovácsi, Pilisszentiván, Vecsés) példáján keresztül mutatja be a magyarországi németek 1946 és 1948 közötti Németországba való kitelepítését. Ugyanakkor tartalmazza a hat település 1920 utáni politika- és társadalomtörténetét is, valamint országos és nemzetközi kitekintést is ad, tehát korántsem csak helytörténeti értékű. A könyv forr

A mai ifjabb nemzedék talán nem is hallott róla, hogy 1919-1920-ban, a nagy világégés után, a 123 évi felosztottságból épp újjászülető Lengyelországnak újra élet-halál harcot kellett vívnia, - most a kígyótojásból éppen csak kikelt halálos veszedelemmel, a bolsevik Oroszországgal szemben. Az előbbi a nemzeti fennmaradásért küzdött, az utóbbi a világforradalom fáklyájával kívánta lángba borítani Európát. Ennek a háborúnak az igaz története nem volt p

Margherita Grassini Sarfatti 1924-ben írt, magyarul 1927-ben, Kosztolányi Dezső fordításában megjelent Mussolini élete című, esszéisztikus biográfiája a szocialista szolidaritás eszményét fasiszta diktatúrára felcserélő, később Hitler-barát népvezér útját kívánja bemutatni születésétől a hatalom megragadásáig - egyoldalú, szimpátiát keltő és egyértelműen propagandisztikus célokkal. Az életrajz - s Kosztolányinak a fordítása által ebben való részv

A suttogók nem Sztálinról szól, hanem szovjet emberek százairól és szovjet családok tucatjairól - bolsevikokról, kulákokról, írókról, tudósokról -, akik egy, az életükre nehezedő totális diktatúrában próbáltak élni, de legalább túlélni. Megtudjuk, hogyan dolgoztak és pihentek, szerettek és gyűlöltek, milyen stratégiákkal próbálták átvészelni a szörnyűségeket. Nem mindegyiküknek sikerült. Hamar meg kellett tanulniuk, hogy észrevétlennek kell maradni,

Mi lenne, ha a hercegnő nem menne feleségül a királyfihoz, mert az autóversenyzés jobban érdekli? Mi lenne, ha a legszegényebb lány is tanulhatna, hogy aztán országos ügyekben döntsön? A szerzőpáros újragondolja a mese műfaját. Száz rendkívüli nő életét mondja el Kleopátrától Marie Curie-n át Michelle Obamáig. Történetüket egy-egy portré teszi teljessé, amelyeket a világ különböző országaiban alkotó hatvan női grafikus készített.