Történelem vásárlás

Kedves olvasók! Második önéletrajzi könyvem A zsoldos 2. rész ,Háború címmel megjelenés alatt áll. A könyv az első rész folytatása, amiben a magánéletem mellett párhuzamosan mesélek az elmúlt időszak Irakban történt eseményeiről. Az Iszlám Állam létrejött

A román nagy egyesülés 2018-as és Trianon 2020-as centenáriuma között tovább szakadtak Erdély emlékezeti sebei. A törvényes jóvátétel helyett dübörög a visszaállamosítás és az ipari méretű történelemhamisítás. Ezért Margittai Gábor sikerkönyve, a Tiltott

Dr. Nádor (Neumann) György memoárja, amely egyvégtében elolvasható, a visszaemlékezések sorában nem egy a többi között, hanem számos vonatkozásban kiemelkedik közülük. Azért, mert a saját személyes benyomásain, élményein keresztül általános emberi értékek

Szablya Ilona a szeretet, a szabadságvágy és az életöröm apostola - Magyarország egykori tiszteletbeli amerikai konzulja. Regényes életének 2. kötete könnyet és mosolyt egyszerre fakaszt: szerelemmel és humorral átszőtt izgalmas világutazás kontinenseken

Ahogy a könyv címe is sugallja, mindenkinek van egy története. Vannak kimondatlan, vagy elhallgatott történetek, amelyről az érintettek alig, vagy sohasem beszéltek szívesen. Talán felvillan egy gyermekkori emlék, amikor a nagypapa a vacsoraasztalnál bele

A moldvai magyarság több százéves fennmaradása a magyar államhatárokon kívül régóta izgalmas kérdése a néprajztudománynak. Mivel magyarázhatjuk, hogy ezek a közösségek a sokszor viharos és embert próbáló évszázadokon keresztül is meg tudták őrizi identitá

A prágai egyetem létrejötte alapvető változásokat hozott Közép- Európa számára. Nem csak azért, mert ez volt az első egyetem az Alpoktól északra és a Rajnától keletre, de IV. Károly kifejezetten ebbe a légüres térbe, e régió számára alapította egyetemét 1

A Lendület Szent Korona Kutatócsoport egy évtizede kiemelt figyelmet fordít a magyar korona krónikásaira. 2014-ben a kutatók feltérképezték a kora újkori történetírást (Clio inter arma...), 2018-ban kötetet szenteltek Istvánffy Miklós történetírónak, 2021

Ha valaki manapság kezébe vesz egy olyan könyvet, melynek címében a Trianon szó szerepel, szinte óhatatlanul a közélet antinómiáinak, más szóval egymást kizáró, egymásnak feszülő súlyos ellentéteinek a közepén találja magát. E kifejezést használta csaknem

Dr. Horváth Gábor tanár úr a Gál Ferenc Egyetem egyháztörténelmet oktató tanára olyan megközelítésből tekint Szeged nevezetességére, amely még nem fogalmazódott meg egyszer sem a templom több mint 90 évvel ezelőtt történt felépítése óta megjelent írásokb

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága által 2017. március 13-án Budapesten megrendezett nemzetközi konferencia szerkesztett előadásai. Tartalom: Ötvös István: Szervezés - újjászervezés. Hadsereg és fegyveres erők a kommunista Magyarországon, 1945-1958 Okváth Im

Paul Lendvai magyar származását soha egy percre sem feledte el, mégis a legjelentősebb osztrák újságíróvá tudott válni. Legújabb könyvében Ausztria II. világháború utáni történetét vázolja fel, a politikai élet meghatározó alakjainak kritikus elemzésén ke

A Don-kanyarban 1943 januárjában történt katasztrófa a magyar történelem egyik központi eseménye. Az ország kollektív emlékezete és számos magyar család is úgy tartja számon az itt elpusztult magyar 2. hadsereg tragédiáját, mint ami egyszerre valaminek a

És halljátok, csodáljátok, Csaba királyfi és vitézei ismét felszállnak a csillagos ég boltozatjára s visszaszáguldanak azon az úton, amerről jövének. Ragyogó fehér út verődik a paripák lába nyomán, amely el nem enyészik soha, mely megmarad örökkön-örökké:

Földi Pál jelen kötetében egészen új megközelítésben vizsgálja a Trianonig vezető és azt okozó történelmi eseményeket, és jut el teljesen új konklúziókig. Az orosz befolyás, a pánszláv eszme térhódítása, a trianoni szereplők álságos aknamunkája merőben új

Várható megjelenés: 2022. 08. 31. Kiváltságok, elit és luxus a szocializmusban Hol lakott és hogyan élt Rákosi Mátyás, Nagy Imre vagy Kádár János? Milyen autókkal jártak a kommunista funkcionáriusok? Melyikük lőtte a legtöbb fácánt, és ki zsákmányolt köz

Idén augusztus 20-a után elmaradt a kora ősz. Igaz, kissé hűvösebb lég váltotta fel a kánikulai boldogságot, de a strandok nem ürültek ki, s a Keszthelyi-hegység, akár a kínai tájképfestők képein a hegyek, csak egy-két napra burkolózott a titokzatosság hi

E kötet a 2021-ben megjelent Táj, ember, tudás - zöldtörténelem. Bevezetés a környezettörténet irodalmába című szöveg-és tanulmánygyűjtemény folytatása. Célja ugyancsak a környezettörténet hazai egyetemi oktatásának előmozdítása, de némileg más hangsúlyokkal. Az első kötet megjelentetését az motiválta, hogy magyar nyelven is elérhetővé tegyük a környezettörténet meghatározó témacsoportjaihoz kapcsolódó legfontosabb nemzetközi szakirodalom egy rés

• Egyetemes történelem
A trónöröklés kérdésének manapság kevés országban van aktualitása Európában, minthogy a 20. század a monarchiák hanyatlását hozta. A koraújkorban azonban éppen a monarchikus államforma volt az általános, a trónutódlást pedig alapvetően meghatározta az, hogy miként gondolkodtak egy-egy országban a politikai hatalomról. Oroszország mindig is különlegesnek számított, mindkét tekintetben. A 17. század elejétől időről-időre álcárok léptek fel, az oroszok számára pedig a cári hatalom sokkal többet jelentett annál, mint amit a 17. századi királyok előszeretettel hangoztattak: nevezetesen, hogy hatalmukat Istentől kapták. Miben állt a 16-17. századi cári ideológia lényege, és milyen változásokat hozott a „reformer cár”, Nagy Péter uralkodása a trónöröklés és a hatalomfelfogás terén? Milyen eszközökkel kommunikálta ezeket Péter az alattvalók felé? Ezekre a kérdésekre ad választ a szerző legújabb könyvében. Sashalmi Endre (1964) a Pécsi Tudományegyetem Középkori és Koraújkori Történeti Tanszékének professzora, kutatási területe a koraújkori európai államfejlődés és politikai gondolkodás, különös tekintettel Oroszországra. E témákban számos tanulmányt publikált magyar nyelven illetve külföldön is. Két legutóbbi könyve, A nyugat-európai államfejlődés vázlata (2006), valamint a Font Mártával társszerzőként jegyzett Állam, hatalom, ideológia. Tanulmányok az orosz történelem sajátosságairól (2007) című kötete szintén ezeket a kérdéseket tárgyalta.

• Magyar történelem
A magyar 20. század politikai, állami, katonai stb. tekintetben sokkal inkább a kudarcok és tragédiák, semmint a sikerek története. A magyarság egyharmada nemzeti államán kívülre, idegen impérium alá került. Magyarok százezreit hurcolták el, gyilkolták le, kínozták meg, zárták táborokba űzték el és telepítették ki szülőföldjükről. Idegen hatalmak korlátozták, sőt felszámolták a maradék ország állami szuveneritását; a térség egyik legkisebb államává vált Magyarország sorsa a korábbinál is nagyobb mértékben függött( és függ ma is) a nagyhatalmi szándékoktól és erőviszonyoktól. Az ezeréves magyar államiság utolsó századáról is elmondható azonban, hogy éppúgy, mint az előzőekben, a megmaradás és élni akarás erősebbnek bizonyult, mint annak veszélyei. A 20.század a magyar történelemben a gazdagság nagyarányú fejlődését, a társadalomnak az előző, polgári korszakhoz viszonyítva is jelentős modernizálását, a lakosság döntő többsége életminőségének javulását, egyszóval civilizációjának jobbá válását eredményezte. Ennek mutatói, ha el is maradnak a szerencsésebb régiókétól, annál inkább figyelemreméltóbbak a térség más országaihoz és teljesítményeihez képest. Az „örök vesztes” sorsa- a tragédiák, a háborús pusztítások és pusztulások-dacára, a 20.század végére egy olyan Magyarország kéredzkedhet(ett) az európai nemzetek gazdasági, politikai és katonai közösségébe, amely nemcsak ezeréves idetartozása jogán, hanem saját teljesítménye miatt bizonyult erre méltónak.