Történelem vásárlás

A könyv a balatonfüredi gyógyfürdő történetének összegzése, melyben a szerző a balatonfüredi gyógyfürdőkultúrát nem önmagában tárgyalja, hanem elhelyezi azt az európai fürdőkultúra egészében. Olvasmányos művében a reformkor előtti és utáni idők eseményein túl az olvasó előtt egy kimagasló városfejlődés mellett többek között kirajzolódik egy társadalom-szociológiai helyzetkép, gyógykultúra, idegenforgalom és kereskedelemtörténet.

A Tankönyvkiadó 1991-ben "történelmi olvasókönyvet" adott ki középiskolásoknak. A 223 oldalas zsebkönyvszerű kiadvány kevésbé kronológiailag, sokkal inkább súlypontszerűen kívánt fogódzót adni a tanulóifjúságnak, legyen miből meríteniük a tanároknak, amikor 1956 eseményeit akarják ismertetni...

E tanulmánykötet az 1956-os fegyveres felkelés VII. kerületi (erzsébetvárosi) eseményeit tárgyalja. E túlnyomórészt nehéz, hányatott sorsú fiatalokból és többszörös elítéltekből rekrutálódott csoportok a fegyveres összecsapások első hulláma után alakultak, hogy részt vegyenek a sztálini rendszer lebontásában. A novemberi harcokból viszont alaposan kivették a részüket, a belvárosi körzetben ők folytatták legtovább az ellenállást az óriási szovjet t

A népszerű szerzőnek eddig tíz könyve jelent meg, sajátos megközelítési módja minden témánál garancia a parázs vitákra. A Kettészakadt Magyarország című korábbi kötete bámulatos sikert aratott. Ebben a könyvében Börcsök Mária a demokrácia sajátos, ámde megkerülhetetlen ellentmondásairól ír történelmi távlatokat nyitva. Históriánk legrokonszenvesebbnek tartott alakjai - mint például II. Rákóczi Ferenc vagy Kossuth Lajos - általában kudarcot vallottak.

Arthur Brandet, a holland műkincsnyomozót találkára hívja a műkereskedelem világának egyik legveszedelmesebb figurája, hogy a segítségét kérje egy szobor felkutatásához és eredetiségének megállapításához. A válasz egyben a második világháború egyik nagy rejtélyéről is fellebbentené a fátylat: arról, hogy mi is történt valójában Hitler kedvenc szobrával, a "Lépkedő lovak"-kal, amely Berlin bombázásakor tűnt el. Brand a szobor nyomába ered: texasi olajm

1918 ősze. A tizenhárom éves Pia Lange – egy német bevándorló család gyermeke – minél messzebbre vágyódik Philadelphia külvárosából, a túlzsúfoltság és a bevándorlóellenesség elől, ami miatt apja kénytelen volt bevonulni az amerikai hadseregbe. Ám amikor a város a háború végét ünnepli, súlyos és közvetlen veszély sújt le: kitör a spanyolnátha. Gyászszalagok és karanténjelzések tűnnek fel az ajtókon, a járvány áldozatai holtan rogynak össze az ut

Fejér György szerint a kazarok kun eredetűek, mivel először olyan helyeken jelennek meg, mely bizonyíthatóan a kunok fészke volt: a katzirok a Caspiumi tenger napnyugati torkolatánál éltek. Így a kazarok, katzirok csak, mint tengermellékiek különböztek egyéb hun csoportoktól. A legjelesebb írók a kazarokat hunoknak vallják...

Ez a kötet a politikailag még élete alkonyán is aktív Ferencz 100. születésnapján, 2020. március 11-én jelent meg először. Philipp Gut a Magyarországon született, családjával az Egyesült Államokba emigrált Ferencz egész életútját végigkíséri a New York-i Hell?s Kitchen-i gyerekkorától kezdve a holokauszt-túlélők kártalanításában játszott fontos szerepéig. A Harvard jogi karán végzett Ferencz, miközben háborús bűnösök után nyomozott, felfedezte az SS-

A 19. század utolsó éveiben meghonosodott futball néhány évtized leforgása alatt Magyarországon is több lett, mint egyszerű játék: átitatta a mindennapok szövetét, beszüremkedett a társadalmi kapcsolatokba, a politikába, éreztette hatását a kulturális életben és a kisebb-nagyobb történelmi viharok idején is. A magyar futballtörténet legendás, nagy alakjait ma már aligha kell bemutatni valakinek. De mi a helyzet azokkal, akiket méltatlanul elfeledett az utókor, ak

?A magyar nemzet homályba borult őstörténete annyira érdekes tárgy, hogy az ezzel való foglalkozás megindokolása feleslegesnek mutatkozik. Tény, hogy a magyarok eredetének kérdése már évtizedek óta napirenden van és arról még akkor sem fog levétetni, ha kétséget kizáró módon megoldva leend, mert a fő kérdés megoldása oly számtalan mellékkérdést fog felszínre juttatni, hogy ezek tisztázása ismét évtizedekre szóló tanulmányokat fog szükségessé tenni. Eng

David Ben-Gurion az Izraeli Állam első miniszterelnöke, Konrad Adenauer a Németországi Szövetségi Köztársaság első kancellárja. Életútjuk nem is lehetne különbözőbb, több évtizedes távlatból nézve mégis megdöbbentő hasonlóságokat mutat. Mindketten meglehetősen idős korukban kerültek a politikai hatalom csúcsára, mindketten kulcsfigurái lettek az új államiság létrejöttének, és mindketten úttörő munkát végeztek országukon belül és a diplomáciában

Amikor Sissi házassága folytán Ausztria császárnéja lesz, egy szigorúan szabályozott világba lép be, amelyet merev társadalmi szokások és udvariassági szabályok uralnak. Kitörési lehetőséget csupán hosszú utazásai és a gödöllői kastélyban való időzései nyújtanak, amelyek során kötetlen életvitelt folytathat, és áldozhat legnagyobb szenvedélyének, a szilaj lovas vadászatnak. Sissi korának egyik legjobb és legmerészebb női lovasa - nem létezik olyan vize

Winston Churchill miniszterelnökké válásának napján Hitler lerohanta Hollandiát és Belgiumot. Lengyelország és Csehszlovákia már elbukott, és mindössze két hét volt hátra a dunkerque-i evakuációig. Az elkövetkező tizenkét hónap során Hitler könyörtelen bombázásokkal 45 000 britet ölt meg. Churchillre hárult a feladat, hogy egyben tartsa az országot, és meggyőzze Franklin Roosevelt elnököt arról, hogy Nagy-Britannia értékes szövetséges, és kész a végs

A könyv a zalaegerszegi levéltáros-történész szerző "Deák, Zala, reformkor" címmel, a '48-as KönyvTár sorozatban 2021-ben napvilágot látott tanulmánykötetének folytatása. Az újabb válogatás tizenkét, eredetileg 1989 és 2023 között publikált tanulmányt tartalmaz (a korábbiakat többé-kevésbé javított, bővített változatban), melyből tíz kifejezetten Zala vármegye reformkori történetével foglalkozik, de a két másik, inkább Sopron megyéhez kötődő munká

Albert Endre magyar-történelem szakos tanár, aki gyerekkorában szüleivel Egyházaskozáron élt. Édesapja negyven éven keresztül volt az Egyházaskozári Csángómagyar Hagyományőrző Együttes művészeti ve...

• Magyar történelem
Az Attraktor kiadó által útjára indított, a magyar múlt dokumentumait, forrásértékű kéziratokat és kútfőket bemutató sorozatának darabja. Hermányi Dienes József a 18. század első felének jeles tudósa volt, nagyenyedi professzor. Jegyzetfüzete - mely nemrég került elő, s most a Széchényi Könyvtár őrzi - bemutatja a korabeli hétköznapokat, jeles ismerősöket, a régi erdélyi magyar élet valóságát. A kötetet a szerkesztő, Sárdi Margit előszava vezeti be, s részletes jegyzetapparátus és szójegyzék segíti az olvasót egy tovatűnt világban való tájékozódásban.

• Magyar történelem

• Magyar történelem
1848. március 15-én este húszezres tömeg szabadította ki fogságából Táncsics Mihályt, ezzel is demonstrálva a sajtószabadság életbe lépését. Az első világháború vesztes befejezése és a forradalmak a cenzúra bevezetésével, a papírfelhasználás korlátozásával, a lapok többségének betiltásával pedig szinte a kiindulópont elé vetették vissza a sajtó helyzetét. A két eseménysor közé eső hetven évben a magyar sajtóélet páratlanul felvirágzott, utóbb is ritkán látható, magas színvonalon működött. A magyar sajtó aranykora a hazai közélet demokratizálódásának egyik fontos fejezete. A sajtó szervezetrendszerét, működésének társadalmi és jogi kereteit, kiadványait és munkatársainak sokaságát mutatja be ez a kis kötet, mely nemcsak a téma tankönyve lehet, hanem tanulságos és szórakoztató olvasmány is.

Kós Károly 1883. december 16-án született Temesváron. A kolozsvári Református Kollégiumban érettségizett. Budapesten szerzett építészmérnöki diplomát, 1907-ben. Építészként a magyar népi építkezésre alapozott. Részt vett a budapesti Állatkert épületeinek megtervezésében. Stílusát jellemzi a zebegényi katolikus, Kolozsvárt a Monostor úti református ("kakasos") templom, Sepsiszentgyörgyön pedig a Székely Nemzeti Múzeum "tornyos palotája."
Az első világháború idején családjával Sztánán felépített házába, a Varjúvárba vonul vissza (1914). Ösztöndíjasként Konstantinápolyban tanul (1917-18). 1918-ban kinevezik tanárnak a budapesti Iparművészeti Főiskolára, de nem fogadja el a kinevezést. Lemondó levelében, többek közt, ezt írta: "... hiszem, hogy Erdélyben nagyobb szükség lesz rám". S itthon maradt sztánai otthonában. Sokoldalú szerepet vállalt a Romániába került magyarság gazdasági, kulturális, politikai életének fellendítésében. Az építész mellett ebben az időben a grafikus, a könyvtervező, a szerkesztő és a szépíró is jelentkezik. Kalotaszeg címen saját maga szerkesztette folyóiratot ad ki. Sorra jelennek meg tanulmányai, publicisztikai írásai, szépírói művei. Sztánai remeteségéből kiragadták a kisebbségi közélet elvárásai. Ellentétben azokkal, akik a kisebbségi sors elől vagy kivándoroltak, vagy emiatt letargiába estek, passzivitásba menekültek, Kós Károly a cselekvést, munkát vállalja. Egy idő múltán - a zűrzavaros politikát odahagyva - legfőbb cselekvési területe ismét az építészet, grafika, szerkesztés és az írói munkálkodás lett. E korszak csúcsait a többekkel létrehozott Erdélyi Szépmíves Céh független könyvkiadói vállalat (1924), a Barabás Miklós Céh (1931) és az Erdélyi Helikon irodalmi folyóirat szerkesztése (1931-1944) jelentette, s nyilván szépírói és szakmunkái.
1944 után újra bekapcsolódik a közéletbe. Az "osztályharc kiéleződése" idején, 1948-tól kezdve, ismét a szakma és az irodalom felé fordul.
1977. augusztus 24-én halt meg Kolozsváron. A Farkas utcai református templomból elinduló utolsó útján népviseletbe öltözött kalotaszegi férfiak vitték a koporsóját a Házsongárdi temetőkertbe, és kalotaszegi lányok, a pártájuk fölé emelve, a koszorúkat.

Kós Károlyról, a Kós-jelenségről értekezvén az irodalomtörténészek egyaránt kiemelik a mesterségbeli sokoldalúságot, a képalkotás tervszerűségét, valamint a példamutató cselekvést, a szülőföldi helytállásban gyökerező politikai-világnézeti motivációt.

• Magyar történelem
A könyv a XIX. századi nemzetépítési folyamat narratív hálózatának alapját jelentő honfoglalás-elbeszélésekkel foglalkozik. Mindezt sajátos nézőpontból teszi, nem e gondolatrendszer alkotói, hanem annak népes befogadó tábora nézőpontjából. A paraszti közösségek zártsága ebben a korszakban kezd oldódni, ennek egyik következménye világképük szélesedése, amelyhez nem kis részben járult hozzá az írásbeliség terjedése és a kifejezetten e réteg számára készülő olvasmányok megjelenése. Ezek egyik kitüntetett célja a tömegek nemzeti öntudatra nevelése volt. A szerző a népnek szánt népszerű olvasmányok nemzeti narratívájának alakulását követi végig, azt a folyamatot, amelynek során az elit soraiban a középkorból fennmaradt nyomok alapján megkonstruálódott a honfoglalás elbeszélése, majd a középosztály szűrőjén keresztül popularizálódott, a célközönség igényeihez alkalmazkodott. Hatása a jelenben is érvényesül, a nem hivatalos múltértelmezések ugyanis a XIX. századihoz nagyon hasonló eszközökkel beszélik el a magyarság eredetét. Mikos Éva 1976-ban született. 2001-ben végzett a Pécsi Tudományegyetemen, magyar-néprajz szakon. Azóta az MTA Néprajzi Kutatóintézete Népköltészeti Osztályának munkatársa. PhD-fokozatát Pécsen szerezte 2008-ban. Érdeklődési területe a történeti folklorisztika, a szóbeliség írásbeliség kettőssége. Tíz éve kutatja a XVIII-XIX. ponyva- és kalendáriumirodalmat, tanulmányai e kötet témája mellett irodalom- és antropológiatörténeti kérdéseket tárgyalnak.