Társadalom- és humántudomány vásárlás

"A holnap analfabétája nem az az ember, aki nem tud olvasni, hanem az, aki nem tanult meg tanulni" - rögzíti Herbert Gerjuoy gondolatait Alvin Toffler (1984, o. 414 saját fordítás). A hároméves (2020-2023) kutatási projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs alapból biztosított támogatással, az OTKA-PD (134206) pályázati program finanszírozásában valósult meg. A kutatási terv 2019 decemberében készült, 2020 márciusában pedig a COVID-19 járvány következt

"2010 óta a jogállam lebontásának vagyunk nem pusztán azt elszenvedő szemlélői, hanem minden rendelkezésünkre álló eszközzel annak ellentartó, a szabadságért küzdő ellenfelei: az alkotmányos állam védelmezői. Megtapasztaltuk, hogy bár rombolni mindig könnyebb, mint építeni, a védelem, a reménytelennek látszó utóvédharc sem teljesen hatástalan, nem hasznok nélküli. A rombolás dokumentálása - és ez ennek a könyvnek a legnyilvánvalóbb szövegrétege - önma

Miért érezzük meg ösztönösen, hogy milyen hangulatban vannak a körülöttünk lévő emberek? Miért szimpatikusak vagy éppen ellenszenvesek már első ránézésre egyesek? Miért derülünk jobb kedvre, ha valaki ránk mosolyog? Miért ragadós a nevetés vagy az ásítás? E jelenségek neuropszichológiai magyarázata a nemrég felfedezett, az empátia, az érzelmi intelligencia és a szeretetre való képesség alapját jelentő idegsejtekben, a tükörneuronokban rejlik. Joachim Ba

Sir Christopher Munro Clark 1960-ban született, Németországban és az Egyesült Királyságban élő ausztrál történész. Sydney-ben és Berlinben tanult történelmet, majd a Cambridge-i Egyetemen doktorált, ahol a modern európai történelem professzora lett. Kutatómunkájának korai szakaszában a poroszországi pietizmussal és judaizmussal, valamint a Bismarck alatti Kulturkampffal foglalkozott. Clark legnagyobb példányszámban megjelent műve, a 2006-ban kiadott Iron Kingdom. Th

Ez a szakkönyv elsősorban azok számára íródott, akik 2010-ben még általános iskolások voltak, mert a normális oktatás nem olyan, amilyennek megismerték. Ennek ellenére ez a könyv nem arról szól, hogy az elmúlt évtizedekben a magyar politika mit hogyan szúrt el, hanem arról, hogy miképpen lehetne az iskolarendszert sokkal intelligensebben kormányozni, hogyan csinálják ezt más európai országok, mit tanulhatunk a különböző jó és rossz gyakorlatokból, s mit mond a

Mi történik, ha egy feltartóztathatatlan ágyúgolyó egy mozdíthatatlan oszlopnak ütközik? Ez a kérdés is gyerekkoromból való. Feltartóztathatatlan ágyúgolyón olyan ágyúgolyót értünk, ami mindent feldönt, ami az útjába kerül, mozdíthatatlan oszlopon pedig olyan oszlopot, amit semmi nem tud feldönteni. Szóval mi történik, ha egy feltartóztathatatlan ágyúgolyó egy mozdíthatatlan oszlopnak ütközik? A legeredetibb, legtartalmasabb és legmulatságosabb feladatgyű

ÁLLTÁL MÁR ÉRTETLENÜL EGY OSCAR-DÍJ VAGY EGY VILÁGHÍRŰ FESTMÉNY SIKERE ELŐTT? ELGONDOLKODTÁL MÁR AZON, MIÉRT ISMERI MINDENKI EINSTEIN NEVÉT, MIKÖZBEN A RELATIVITÁS ELMÉLETÉT NAGYON KEVESEN ÉRTIK? ELŐFORDULT MÁR VELED IS, HOGY A LEGIDEGESÍTŐBB KOLLÉGÁDAT LÉPTETTÉK ELŐ? A neves hálózatkutató, Barabási Albert-László legújabb könyvében a reáltudományok számára eddig ismeretlen, sőt kifejezetten gyanúsnak mondható területtel foglalkozik. Kutatócsoportj

Bejrútban és Buenos Airesben a vasfüggöny mögül érkezett, vicces, idegen srác voltam, itthoni kamasz barátaim szemében pedig a fura fiú, aki rockzene helyett argentin szambákat penget a gitárján. Idegenben büszke magyar voltam, itthon pedig egyike azoknak, akik - ahogy Ady írta több mint száz éve - komolyan vették, hogy ez a Nyugat és Kelet között ingázó "Komp-ország" Európa. Azóta mintha Európa és a világ is keresné a helyét; ami számomra személyes dilemma vol

A Működő Szellem rövid története 1996-ban látott napvilágot, azóta klasszikus művé, igazi kultuszkönyvvé vált. A szerző, Ken Wilber ugyanolyan otthonosan mozog a nyugati világban felhalmozott elméleti tudás, a természet- és társadalomtudományok, a pszichológia vagy a filozófia területén, mint a keleti bölcselet rendszereiben vagy éppen a misztika titokzatos ösvényein. Ebben a kötetben párbeszédes formában, személyes hangvétellel foglalja össze azt a kozmikus

A modern számítógépes programozási nyelvek egyik klasszikusa a C nyelv. Aki ezt megtanulja, lényegében bármilyen más, manapság elterjedt programozási nyelvvel boldogulni fog. A C nyelv legalább an...

A niksen - a semmittevés holland művészete - nem olyan könnyű, mint amilyennek elsőre hangzik. Olga Mecking megismerteti velünk, hogyan lehetünk lustábbak úgy, hogy közben kreatívabbá, produktívabb...

A Boldogságakadémia 2011 márciusában született Francesca Zampone és Marco Bonora ötletéből. A Boldogságakadémia egy fizikai hely (Milánó, Corso di Porta Romana 100.) és egy virtuális (www.accademiafelicita.it), ahol workshopokat rendeznek, kurzusokat tartanak, ahol megoldásokat keresnek a karrierrel kapcsolatos kérdésekre. Ezeken a találkozásokon igénybe vesznek könyveket, mozifilmelemeket és egyéb művészeteket is. A könyvsorozatot azért hozták létre, hogy segítsen

1789-ben Brukenthal Mihály, a fogarasi kerület biztosa körlevelet intézett mintegy húsz lelkészhez és ebben választ kért arra, hogy milyen hiedelmek, babonás szokások, rítusok élnek a nép körében. Három szász evangélikus, három magyar református, egy unitárius magyar és egy görög katolikus román lelkész számolt be tapasztalatairól. A kötet a 18. század végi népi mentalitás egyik eddig legizgalmasabb dokumentuma. Nemcsak Erdély különböző nyelvű és eltérő

A független Ukrajna Egy nép, amely több évszázada él Közép- és Kelet-Európa határvidékén, s amelynek csak huszonöt éve van önálló állama. Nemzetállam, amelyben a nemzetiségek is látszani akarnak. Erről szól a könyv – a negyed évszázados államiságról

• Irodalomtudomány
A szerző több mint harminc éve lépett elő laikus olvasóból hivatásos olvasóvá. Életrajzából egyértelműen kiviláglik, hogy amióta csak olvasni tud, a könyvek határozzák meg az életét. Diákként azok közé tartozott, akik már rég túl voltak az aktuális kötelező olvasmány elolvasásán, amikor az iskolában az adott mű az irodalomórán feldolgozásra került. Egykori kedvenceit később felnőtt fejjel persze újraolvasta. Könyvtárosként természetesen jóval több könyvvel került kapcsolatba. Még több művel ismerkedett meg, amikor az irodalom, az olvasás népszerűsítése volt a hivatali feladata. 15 esztendőn át dolgozott gyerekkönyvkiadóban, ahol az olvasott művekről ismertetéseket, ajánló sorokat kellett írnia. És számos olyan gyerekkönyvíróval készített interjút, akik sajnos ma már nincsenek közöttünk, de alkotásaik folyamatosan megjelennek napjainkban is. Praktikus, pragmatikus módon foglalkozott tehát gyermek- és ifjúsági irodalommal. S foglalkozik ma is, hiszen majdnem egy évtizede állandó rovata van a Könyvhétben, egy-egy alkalommal akár egy tucat gyerekeknek, illetve fiataloknak szóló könyvről – legyen az ismeretterjesztő vagy szépirodalom – ad közre mini recenziókat. Kötetét ugyan nem ezekből a cikkekből állította össze, de mégiscsak ezek alapozták meg azt. Csokonai Attila írja: „Be akartam mutatni néhány kiadót, amelyek a gyerekkönyvkiadás legfontosabb műhelyeinek számítanak. A Könyvhétben megjelent interjúim alanyai sikeres írók, de van közöttük illusztrátor is. Michael Endét és Christine Nöstlingert jól ismeri a magyar olvasóközönség, számos művük megjelent magyarul – úgy gondoltam, érdemes róluk legalább portrévázlatot adnom. Hangsúlyozni kívánom, nem irodalomtörténeti megközelítésben foglalkoztam velük, nem is kritikákat írtam – nyugodtan fogalmazhatok így: kedvet szeretnék ébreszteni műveik elolvasásához. A három műelemzést kötetem legkiérleltebb részének ítélem. Aztán egy tematikus rész következik, olyan téma, amelyet nem lehet megírni: ez a háború. Összeszedtem néhány régebbi háborús ifjúsági regényt, majd sorra vettem öt olyat, amelyet manapság adtak ki. A két csoport között óriási a szemléletbeli különbség. Hiszen a mi kis világunk is óriási változáson ment át. Mindenesetre nem kívántam az olvasó szájába rágni, hogy miképpen viszonyuljon az ismertetett könyvekhez. A kötetet annotált bibliográfia zárja.” Csokonai Attila (1951, Kisbajom) a szegedi József Attila Tudományegyetemen magyar-német szakos tanári diplomát szerzett, s több helyütt tanított, de mindenhol csak rövid ideig. Könyvtárosi pályája is alig bő két évig tartott. Lényegében évtizedek óta lapszerkesztőként és fordítóként dolgozik. 1975-ben kezdett verseket publikálni, ez idáig három önálló kötete jelent meg: Rastignac a Szabadság-hegyen (Kozmosz Könyvek, 1981), InEdith (Fekete Sas Kiadó, 2001), Dirádó (Fekete Sas Kiadó, 2006). Tagja a Magyar Írószövetségnek, valamint a Berzsenyi Társaságnak és a Nagy Lajos Társaságnak. 1997 óta a Könyvhét főszerkesztő-helyettese.

Szenvedő nők - Mítosz és gyógyítás egy férfiközpontú világban Felbecsülhetetlenül fontos ez a könyv azon nők számára, akik úgy érzik, hogy az orvosok nem foglalkoztak a betegségükkel, a fájdalmukkal. The Washington Post Elinor Cleghorn tíz évvel ezel

Olaszország északi részén archaikus német nyelvjárásokat beszélő kisebb közösségek élnek. A cimberek, a mokenek, a karintiaiak és a walserek a középkorban kerültek mai lakóhelyükre, és nyelvüket, k...

Nehéz érzelmek Mindannyian tapasztalunk nehéz érzelmeket, ám megszoktuk, hogy nem panaszkodunk. Nem csoda, hogy nehezünkre esik beszélni arról, amin keresztülmegyünk, nemhogy kezelni tudnánk a helyzetet. Amikor elfojtjuk az érzéseinket, és csendben sze

A gazdaságilag fejlett társadalmak az egész életen át tartó tanulás paradigmáját mára elfogadni látszanak. Egyre határozottabban körvonalazódó jövőkép a tanuló társadalomé, mely alapjának tekinti az életkortól, lakóhelytől, iskolázottságtól független felnőttkori tanulást. Ha valóban minden életkori csoport számára hozzáférhető tanulási lehetőségekről beszélünk, akkor elhanyagolhatatlan mindennek tudományos-szakmai háttere is. Ma már túlhalad

A Birkaiskola az Egyesült Államok elit egyetemeinek éles hangú kritikája, keményen bírálja az amerikai felsőoktatási rendszert, annak eredményeit és az azt működtető társadalmat. William Deresiewicz, aki maga is a Columbián végzett s a Yale-en tanított, a könyv lapjain arra keresi a választ, mi az oka annak, hogy a rendszerbe kerülő okos, tehetséges és motivált fiatalok a tanulmányaik során szorongóvá, félénkké és elveszetté válnak. Alázatosan menetelnek a