Társadalom- és humántudomány vásárlás

• Kommunikáció, média
Gyűlölöd a vitákat, és mindenáron megpróbálod elkerülni őket? Vagy úgy érzed, folyvást alulmaradsz az érvek csatájában? Ha győztesen kerülsz ki egy vitából, olyankor is az a benyomásod: épp az ellenkezőjét érted el annak, amit szerettél volna? Ha igen, akkor neked szól ez a könyv: megtanít jól vitázni. Megtudod belőle, hogyan lehet világosan és hatásosan ismertetni másokkal a véleményedet, és segítséget kapsz a hatásos ellenérvekhez szükséges módszerek elsajátításához is. A higgadt, ésszerű és jó érvelés képességének nagy hasznát vesszük a munkánk során és az élet egyéb területein is.

A tűz tett minket veszedelmessé. A pletyka együttműködővé. A mezőgazdaság még éhesebbé. A mitológia tartotta fenn a törvényt és a rendet. A pénz adott valamit, amiben mind bízhatunk. Az ellentmondások teremtették meg a kultúrát. A tudomány tett minket a t

"Fene bánja, megesett. Szerelmes vagyok." - Móricz Zsigmond Simonyi Máriának - 1923 Nyáry Krisztián összegyűjtötte a magyar kultúrtörténet legszebb, legérdekesebb vagy éppen legfelháborítóbb szerelmes leveleit, majd mára már jól ismert stílusában megírta keletkezésük történetét is. Félénk udvarlólevél, pimasz széptevés, szemérmes viszontválasz, írásos erotika, hideg elutasítás, csalódott szakítás, könnyes búcsúlevél: minden, ami a szerelmes levél

A 16-17. századi költészettörténetről, a (szinte mindenki által másként meghatározott) história műfajelméleti kérdéseiről, az első históriás énekgyűjtemény, az ún. Hoffgreff énekeskönyv titkairól, a bibliai tárgyú epikáról, Farkas András, Dézsi András, Batizi András műveiről, a Kodályt is megihlető Psalmus Hungaricus néven ismert zsoltár szerzőjéről, Bogáti Fazakas Miklós Psaltériumáról és Tinódi Lantos Sebestyénről szóló monográfia. Külön

"A mai magyar társadalom ideológiai alapon (is) végletesen megosztott. A szemben álló két tábor egyaránt meg van győződve, hogy minden jó tőle való, minden rossznak pedig a másik a forrása. Orbán versus Gyurcsány, egyszerűsíthetnénk még tovább. Időnként felbukkan egy nem kevésbé sommás harmadik magyarázat, a nép, amely génjeiben hordozza a szabadságszeretetet, avagy a feudalizmusból örökölt jobbágyi magatartást. Megelégszünk ennyivel?Minden náció számár

Nem félek, hogy megbetegszem. Akkor mitől félek? A járvány következményeitől. Attól, hogy kiderül, az általam ismert civilizáció építménye csupán kártyavár. Félek a lenullázódástól, de az ellenkezőjétől is: hogy hiábavaló lesz a félelem, elmúlik, és utána nem változik semmi.   A CoVid-19-járvány talán korunk legjelentősebb egészségügyi vészhelyzete. Feltárja világunk összetettségét, társadalmi, politikai, gazdasági, interperszonális és léle

"Jobb, ha te választasz, mint ha téged választanak! – ezzel biztatja női olvasóit az amerikai randiguru. Birger szerint ideje tudomásul venni, hogy a romantikus minták az utóbbi években eltűnőben vannak, és a nőkre vár az új szokások kialakítása. Az internetes társkereső oldalak és a mobilalkalmazások ugyanis megváltoztatták a párkapcsolatok születésének dinamikáját, a randipiacon több az iskolázott, független nő, mint a hasonló férfi, s ez utóbbiak a #MeTo

A több mint 40 éve folytatott kutatásaim arra az eredményre vezettek, hogy az egészségszociológia, a népesedési folyamatok, valamint az éghajlatváltozás területén megjelenő új kihívások egymással összefüggnek, és közös okokra vezethetők vissza. Ma már a társadalmak jövője szempontból egyre fontosabb az a kérdés, hogy a modern társadalmak miért nem tudnak megfelelő válaszokat adni ezekre a kihívásokra, miközben a következményeit pontosan és jól ismerik.

Az ember társas lény: ebben az egyszerű és nyilvánvaló tényben rejlik az egyre többünket sújtó magányosság problémája. Vivek Murthy, az Egyesült Államok egyik vezető közegészségügyi szakértője és tiszti főorvosa azonban magasabb szinten vizsgálja a kérdéskört: szerinte a világon járványszerűen végigsöprő válságok, legyen szó alkoholizmusról, drogfüggőségről, erőszakról és szorongásról, mind erre vezethetők vissza. A magányosság nem csupán az

"Perintfalvi Rita ebben a könyvben bátran kiáll a bántalmazottakért. Megszólalhatnak végre szégyen nélkül azok, akiket nem csak bántottak, hanem elnémítottak, kiközösítettek, mélyen megsértettek. Itt nem gyógyulásról van szó, itt nincs betegség. Itt árulás, aljas kihasználás, tárgyiasítás, igazságtalanság, a szeretet nélküli hatalom kegyetlensége fortyog. Aki rosszul bánik a másikkal, az nem beteg. Az nem őrült. Az rossz.Ez a könyv a szeretet jegyében fog

Az ember által lakott világ a 21. század elejére visszavonhatatlanul megváltozott, beköszöntött a bizonytalanság kora, melyet a kiszámíthatatlanság, a változékonyság és a kétértelműség jellemez. Olyan korban élünk, amelyben nincsenek válaszok életünk alap

„Minél messzebbre tekintesz vissza – írta Winston Churchill –, annál távolabbra látsz előre." Maximája az egyik kulcsa a huszonegyedik századi terrorelhárítás megértésének. Egy igen hosszú távú perspektíva nagyobb rálátást nyújt a tömegpusztító fegyverek jövőbeli, terroristák általi felhasználására, mint a szeptember 11-e utáni, technikailag nem túl fejlett terrortámadások rövid távú tapasztalata. (...) Bár a jó hírszerzés csökkenti a meglepet

Főnixként élni? Döntés kérdése. Megtehetjük, hogy öreg főnixként ragaszkodunk jól megszokott életünkhöz és félelmeinkhez. De dönthetünk másképp is. Magunk mögött hagyhatjuk mindennapi félelmeinket, hogy készen álljunk az újjászületésre. A legendák szerint a főnixmadár élete végén a fészkével együtt porrá ég, és a tűzből egy új, fiatal főnix születik. A történet mindenki számára ismerős, de csak kevesen gondolnak bele, milyen üzenetet hordoz é

Ki ne ismerné Piedonét, az óriás termetű, dörgő hangú nápolyi zsarut, aki vasöklével rendszabályozta meg a rosszfiúkat, és ha úgy esett, megvédte a rosszlányokat is. Aki nagykanállal falta a hagymás babot, és két kézzel osztotta a pofonokat. Filmjein generációk nőttek fel, huncut tekintete és feneketlen étvágya milliók arcára csalt mosolyt szerte a világon. Az egykori élsportoló – úszóbajnok és válogatott vízilabdázó –, majd világsztár Bud Spencer

Mikszáth Kálmán Magyarország lovagvárai című könyvében egyszerre ötvöződik a mese a rege és a történelem. Megismerhetjük a várak keletkezését, azok körülményeit és meseszerű történetüket. Találkozhatunk a nagy történelmű családokkal, mint például a Hunyadiak, a Bánffyak, Rákócziak nemzetségével, de sok felvidéki és erdélyi vár története is.

A cicáid gyakran összeakasztják a bajszukat? Nincs ok pánikra, a Cicaharc hatékony megoldást kínál a problémáidra.Bár a macskákat sokan magányos állatoknak tartják, Pam Johnson-Bennett elárulja, hogyan alakíthatsz ki olyan környezetet az otthonodban, amelyben több kedvenced is békésen megfér egymással és gazdáival.Elmagyarázza a felségterület, valamint a macskák közötti alá-fölé rendeltségi viszonyon alapuló kifinomult kommunikáció jelentőségét, és segí

A rendszerváltozás éveitől kezdődően Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is figyelemreméltóan eredeti társadalomtudományi törekvés kibontakozásának lehetünk a tanúi: ez a politika elméletileg megalapozott, jelentés- és beszédközpontú vizsgálata. Az újító törekvés elindítója, létrehozója és kiteljesítője Szabó Márton (1942), aki tanítványaival együtt mindmáig a legszakavatottabb hazai képviselője a nyelviségre orientált diszciplínának,

A könyv a két világháború közti Romániában feltűnő „Mihály Arkangyal” Légiójára – ismertebb nevén a Vasgárdára – összpontosít; arra a fasiszta mozgalomra, amelyet vallásos jellege miatt a legeredetibbnek tartanak a korabeli Európában. A fasizmussal foglalkozó kutatók ezt a sajátosságot egyrészt mesterségesen leválasztották eredeti, európai kontextusáról, másrészt „keleties” specifikumnak gondolták; „ortodox furcsaság”-ként, nem pedig a fasis

A XX. század utolsó harmadának meghatározó és egész Közép-Európa sorsát hosszú távra is befolyásoló eseménye az 1989-90-es rendszerváltozás, amely életünk szinte minden területén, így a sajtóban is, nagy változásokat hozott. Hogyan tükröződik mindez a hírlapíró, publicista Martin József (1944) munkásságában? erről szól ez a kötet, amely a szerzőnek az elmúlt negyedszázad folyamán készült írásaiból válogat. A kérdésre a legegyszerűbben úgy vál

Franz Kafka 1924-ben a halála előtt arra kérte legjobb barátját, Max Brodot, hogy minden hátrahagyott írását égesse el. Max Brod elárulta ugyan barátját azzal, hogy nem teljesítette kérését, ám megmentette az utókor számára a 20. század egyik legnagyobb írójának legfontosabb műveit. Ezért a hagyatékért kezdődött nyolcvan évvel később Izraelben egy hosszan elhúzódó pereskedés Izrael Állam, Németország és egy nő között, aki sosem találkozott Kafkával