Társadalom- és humántudomány vásárlás

Havas Ági és Juci 1944. július közepén érkezett meg egy transzporttal Magyarországról Auschwitzba. Tizenhat évesek voltak, és egypetéjű ikrek lévén, nagyon hasonlítottak egymásra. A két kamaszlányt az érkezést követő válogatás során egy nagyon jól öltözött SS-tiszt - mint később megtudták, dr. Josef Mengele - félreállította a szerelvény mozdonya elé, édesapjukat és nagymamájukat viszont rögtön a gázkamrára ítéltek sorába irányították.A most Havas Ági és Juci 1944. július közepén érkezett meg egy transzporttal Magyarországról Auschwitzba. Tizenhat évesek voltak, és egypetéjű ikrek lévén, nagyon hasonlítottak egymásra. A két kamaszlányt egy nagyon jól öltözött katonatiszt – mint később megtudták, Dr. Josef Mengele – félreállította a rámpára, édesapjukat és nagymamájukat viszont rögtön a gázkamrára ítéltek sorába irányították. Az ikrek egy külön barakkba kerültek, hasonló testvérpárok közé, akikkel a táborban egy külön orvos-csoport foglalkozott. Mengele látszólag udvariasan viselkedett a foglyokkal, valójában azonban kísérleti alanyoknak tekintette őket. A most nyolcvanhat éves Havas Ágnes – aki már jó néhány éve rendszeresen tart gimnáziumokban előadásokat a holokausztról – könyvében leírja az Auschwitzban töltött időszakot, bemutatja a tábor mindennapjait, az ottani "életet". Beszámolója megdöbbentő, eddig nem ismert tényekkel is ismerteti meg az olvasókat.

A fejlődés útjai - A harmadik évezred pszichológiájaCsíkszentmihályi Mihály nagysikerű könyve rávilágít arra, miként emelkedhetünk felül evolúciós örökségünkön, és válhatunk tudatos formálóivá kaotikus világunknak, hogy a harmadik évezredben harmonikusabb, élhetőbb bolygót teremtsünk magunknak.Felelősek vagyunk jövőnk alakulásáért, és ez alól a felelősség alól nem bújhatunk ki azzal a kifogással sem, hogy a sors vagy a véletlenek határozzák meg

Egész életemben Budát szerettem a legjobban, meg Pestet, meg Bécset, meg Torontót, meg Floridát, Las Vegasról nem is beszélve. Ám Buda az mégiscsak Buda!Csaknem tizenhétezer négyszögöles területen létezett itt egykor a Pasaréti lövészárok, az ország legnagyobb hadi látványossága, amelyet a Júlia utca, a Pasaréti út, az Ákos (ma Gábor Áron) utca és a Hidegkúti út (a mai Szilágyi Erzsébet fasor) határolt. A lövészárok tehát nem húzódott el a Pasaréti út

• Pszichológia
A könyv egyik fő célja, hogy lerombolja azt a hamis mítoszt, amit a pánik körül a biológiai pszichiátria, a gyógyszeripar és a média évtizedek alatt felépített. A pánik fogalma mára elvesztette tudományos tartalmát, s helyette a gyógyszeripar és a biológiai pszichiátria marketingfogalmává vált. A könyv röviden bemutatja, hogyan igyekezett a pszichiátria szabadulni átkos múltjától, melyben hatalmi eszköz volt csupán, s hogyan rombolta le a pszichiátrián belüli pozitív törekvéseket a gyógyszeripar a biológiai pszichiátria uralomra juttatásával. Az utóbbi évtizedekben szemtanúi és áldozatai vagyunk annak, hogyan vált a biológiai pszichiátria a gyógyszeripar hatékony kereskedőjévé, s hogyan teszi az embereket „fogyasztókká”. A kereskedőszerep része a gyógyszerek forgalmának mesterséges növelése, és az új és új betegségek kitalálása és árusítása is. A könyv bemutatja, hogy a pánik evolúciósan jól értelmezhető természetes életjelenség, amelyet a gyógyszeripari-pszichiátriai propaganda tett félelmetessé. Elemzi a pánik kezelésére javasolt gyógyszerek hatástalanságát, a „szerotonin mítosz” tarthatatlanságát. Bemutatja a pánik modern szemléletét, a pszichoterápiás megközelítés elveit. A szerző szerint a pszichoterápia lényege az élet új szemléletének, a konfliktusok, a problémák újszerű megközelítésének elsajátítása. Hogyan tanuljuk a félelmet, és hogyan győzzük le. Hogyan dagadnak a problémák óriásivá megoldási próbálkozásainktól? Az utolsó fejezet elemzi a pánikkal kapcsolatos tévhiedelemeket, a pánikként félrekezelt kórképeket, és szó esik arról, mit is tehet a pániktól szenvedő ember félelmeivel.

A valóság előbb vagy utóbb mindenkire csapást mér. A veszteség, betegség, árulás vagy más szerencsétlenség váratlanul érkezik, és alapjaiban rengeti meg az életünket. A legtöbben rendkívül rosszul viseljük ezeket a nehézségeket. Eluralkodnak rajtunk a fájdalmas gondolatok, érzések, emlékek és fizikai reakciók. Mindezek a viselkedésformák teljesen normálisak, ám rendszerint tovább nehezítik a helyzetet. Mindannyian tudjuk, hogy nincs ráhatásunk arra, ami

"Jobb, ha te választasz, mint ha téged választanak! – ezzel biztatja női olvasóit az amerikai randiguru. Birger szerint ideje tudomásul venni, hogy a romantikus minták az utóbbi években eltűnőben vannak, és a nőkre vár az új szokások kialakítása. Az internetes társkereső oldalak és a mobilalkalmazások ugyanis megváltoztatták a párkapcsolatok születésének dinamikáját, a randipiacon több az iskolázott, független nő, mint a hasonló férfi, s ez utóbbiak a #MeTo

A 16-17. századi költészettörténetről, a (szinte mindenki által másként meghatározott) história műfajelméleti kérdéseiről, az első históriás énekgyűjtemény, az ún. Hoffgreff énekeskönyv titkairól, a bibliai tárgyú epikáról, Farkas András, Dézsi András, Batizi András műveiről, a Kodályt is megihlető Psalmus Hungaricus néven ismert zsoltár szerzőjéről, Bogáti Fazakas Miklós Psaltériumáról és Tinódi Lantos Sebestyénről szóló monográfia. Külön

Ki ne ismerné Piedonét, az óriás termetű, dörgő hangú nápolyi zsarut, aki vasöklével rendszabályozta meg a rosszfiúkat, és ha úgy esett, megvédte a rosszlányokat is. Aki nagykanállal falta a hagymás babot, és két kézzel osztotta a pofonokat. Filmjein generációk nőttek fel, huncut tekintete és feneketlen étvágya milliók arcára csalt mosolyt szerte a világon. Az egykori élsportoló – úszóbajnok és válogatott vízilabdázó –, majd világsztár Bud Spencer

„Minél messzebbre tekintesz vissza – írta Winston Churchill –, annál távolabbra látsz előre." Maximája az egyik kulcsa a huszonegyedik századi terrorelhárítás megértésének. Egy igen hosszú távú perspektíva nagyobb rálátást nyújt a tömegpusztító fegyverek jövőbeli, terroristák általi felhasználására, mint a szeptember 11-e utáni, technikailag nem túl fejlett terrortámadások rövid távú tapasztalata. (...) Bár a jó hírszerzés csökkenti a meglepet

"Perintfalvi Rita ebben a könyvben bátran kiáll a bántalmazottakért. Megszólalhatnak végre szégyen nélkül azok, akiket nem csak bántottak, hanem elnémítottak, kiközösítettek, mélyen megsértettek. Itt nem gyógyulásról van szó, itt nincs betegség. Itt árulás, aljas kihasználás, tárgyiasítás, igazságtalanság, a szeretet nélküli hatalom kegyetlensége fortyog. Aki rosszul bánik a másikkal, az nem beteg. Az nem őrült. Az rossz.Ez a könyv a szeretet jegyében fog

A több mint 40 éve folytatott kutatásaim arra az eredményre vezettek, hogy az egészségszociológia, a népesedési folyamatok, valamint az éghajlatváltozás területén megjelenő új kihívások egymással összefüggnek, és közös okokra vezethetők vissza. Ma már a társadalmak jövője szempontból egyre fontosabb az a kérdés, hogy a modern társadalmak miért nem tudnak megfelelő válaszokat adni ezekre a kihívásokra, miközben a következményeit pontosan és jól ismerik.

Az ember társas lény: ebben az egyszerű és nyilvánvaló tényben rejlik az egyre többünket sújtó magányosság problémája. Vivek Murthy, az Egyesült Államok egyik vezető közegészségügyi szakértője és tiszti főorvosa azonban magasabb szinten vizsgálja a kérdéskört: szerinte a világon járványszerűen végigsöprő válságok, legyen szó alkoholizmusról, drogfüggőségről, erőszakról és szorongásról, mind erre vezethetők vissza. A magányosság nem csupán az

• Pszichológia

Nem félek, hogy megbetegszem. Akkor mitől félek? A járvány következményeitől. Attól, hogy kiderül, az általam ismert civilizáció építménye csupán kártyavár. Félek a lenullázódástól, de az ellenkezőjétől is: hogy hiábavaló lesz a félelem, elmúlik, és utána nem változik semmi.   A CoVid-19-járvány talán korunk legjelentősebb egészségügyi vészhelyzete. Feltárja világunk összetettségét, társadalmi, politikai, gazdasági, interperszonális és léle

A cicáid gyakran összeakasztják a bajszukat? Nincs ok pánikra, a Cicaharc hatékony megoldást kínál a problémáidra.Bár a macskákat sokan magányos állatoknak tartják, Pam Johnson-Bennett elárulja, hogyan alakíthatsz ki olyan környezetet az otthonodban, amelyben több kedvenced is békésen megfér egymással és gazdáival.Elmagyarázza a felségterület, valamint a macskák közötti alá-fölé rendeltségi viszonyon alapuló kifinomult kommunikáció jelentőségét, és segí

A rendszerváltozás éveitől kezdődően Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is figyelemreméltóan eredeti társadalomtudományi törekvés kibontakozásának lehetünk a tanúi: ez a politika elméletileg megalapozott, jelentés- és beszédközpontú vizsgálata. Az újító törekvés elindítója, létrehozója és kiteljesítője Szabó Márton (1942), aki tanítványaival együtt mindmáig a legszakavatottabb hazai képviselője a nyelviségre orientált diszciplínának,

"Fene bánja, megesett. Szerelmes vagyok." - Móricz Zsigmond Simonyi Máriának - 1923 Nyáry Krisztián összegyűjtötte a magyar kultúrtörténet legszebb, legérdekesebb vagy éppen legfelháborítóbb szerelmes leveleit, majd mára már jól ismert stílusában megírta keletkezésük történetét is. Félénk udvarlólevél, pimasz széptevés, szemérmes viszontválasz, írásos erotika, hideg elutasítás, csalódott szakítás, könnyes búcsúlevél: minden, ami a szerelmes levél

A könyv a két világháború közti Romániában feltűnő „Mihály Arkangyal” Légiójára – ismertebb nevén a Vasgárdára – összpontosít; arra a fasiszta mozgalomra, amelyet vallásos jellege miatt a legeredetibbnek tartanak a korabeli Európában. A fasizmussal foglalkozó kutatók ezt a sajátosságot egyrészt mesterségesen leválasztották eredeti, európai kontextusáról, másrészt „keleties” specifikumnak gondolták; „ortodox furcsaság”-ként, nem pedig a fasis

A XX. század utolsó harmadának meghatározó és egész Közép-Európa sorsát hosszú távra is befolyásoló eseménye az 1989-90-es rendszerváltozás, amely életünk szinte minden területén, így a sajtóban is, nagy változásokat hozott. Hogyan tükröződik mindez a hírlapíró, publicista Martin József (1944) munkásságában? erről szól ez a kötet, amely a szerzőnek az elmúlt negyedszázad folyamán készült írásaiból válogat. A kérdésre a legegyszerűbben úgy vál

Franz Kafka 1924-ben a halála előtt arra kérte legjobb barátját, Max Brodot, hogy minden hátrahagyott írását égesse el. Max Brod elárulta ugyan barátját azzal, hogy nem teljesítette kérését, ám megmentette az utókor számára a 20. század egyik legnagyobb írójának legfontosabb műveit. Ezért a hagyatékért kezdődött nyolcvan évvel később Izraelben egy hosszan elhúzódó pereskedés Izrael Állam, Németország és egy nő között, aki sosem találkozott Kafkával