Társadalom- és humántudomány vásárlás

A jog olyan fontos szerepet játszott a demokrácia kiépítésében, hogy már sokszor össze is keverjük a demokrácia és a jogállam fogalmát. A könyv célja, hogy bemutassa: a jog a demokrácia ellen is fordulhat. A demokratikus rendszer kialakítása elválaszthatatlan egy adott területen, adott határok között, sorsközösségben élő nép fogalmától. Az állam alkotó elemei bomlásnak indultak. A más legitimációknak engedelmeskedő, állami kereteken kívüli jogrendszerek,

"Balogh Tamás írásai többnyire párba állított "holland-magyar" szellemi portrék soraként jelennek meg a könyvben - az olvasó nem csak Huizingával kapcsolatban szerezhet ismereteket; a tanulmányok fontos részei a Szerb Antalra, Halász Gáborra, Kerényi Károlyra, Passuth Lászlóra, Cs. Szabó Lászlóra vonatkozó szakirodalomnak is. Balogh nem csupán a holland történész fogadtatását vizsgálja, hanem a fogadtatás kontextusainak gyakran mikroszkopikus részletességű elem

"Az adminisztratív intézkedéseknek, a belügyi szervek intézkedéseinek nagy skálája van. Ennek is van fokozata, esetenként, személyenként házkutatást lehet tartani, közlekedést lehet bénítani, összeköttetést, ha akarják, útlevelet be lehet vonni, a belügynél is van ezerféle módszer, amit alkalmazni lehet. S én azt mondom, hogy célszerűen, folyamatosan mindennap alkalmazzák a megfelelő dolgokat. És ennek is csak a végén van az, hogy valakit letartóztatnak, bíró

""""Az Exodus óta nagyon hosszú idő telt el. Ezalatt a világ, és benne Egyiptom is, sokat változott. Volt idő szembenézni az ország múltjával, áttekinteni az összefüggéseket, s a társadalom különböző csoportjai - politikai világnézetüknek megfelelően - más-más következtetést és tanulságot vonhattak le a múltból. A liberális baloldal álláspontja szerint Mózes, Áron és cionista társaik szükségtelenül provokálták Fáraót és népét. Azok után, hogy Jó

Az értekezés Péterfy Jenő, Asbóth János, Justh Zsigmond és Gozsdu Elek esszé- és prózaírói munkásságán keresztül azt vizsgálja: hogyan jelenik meg az esztétikai létmód problémája a XIX. század végi magyar eszmetörténetben. A szerzők és sok tekintetben alteregó hőseik magas szintű önismeretre képes, érzékeny, érzelmekben gazdag alkotó személyiségek, akik hívőként fordulnak a művészet világához, és a kisszerű valóság és létük börtönéből kiut

"Mintha a könyv címe és terjedelme között ellentmondás lenne. Egy vékony kötetbe sűríteni a magyar történelem és filmművészet majd' egy évszázados krónikáját, lehetetlen vállalkozás. Másrészt fontos lenne, hogy a 2014. január 31-én meghalt rendező munkásságáról az is képet kapjon, aki csak az elmúlt huszonöt évben fedezte fel filmjeit. Felgyorsult korunkban ez vaskos kötettel szintén reménytelen lenne. Maradt az esszé szűk ösvénye, amely Jancsó Mikl

James Martin jezsuita szerzetes Hidakat építünk című könyve megmutatja, hogyan férhet meg egymás mellett békében a szivárványszínű zászló és a rózsafüzér. A „találkozás kultúráját"""" írja le, és ellát minket az ehhez hozzásegítő nyelvezettel és látásmóddal. Ahogy Ferenc pápa, ő is úgy véli, az egyháznak vezető szerepet kellene vállalnia abban, hogy a kirekesztést a könyörülettel teli befogadás váltsa fel. A könyv szinte kötelező olvasmány.

Rotschild Klárát a keleti blokk Coco Chaneljeként emlegették a korabeli újságírók. Elhozta Párizst Budapestre, és ismertté tette Budapestet a nagyvilágban. Neve évtizedeken át egyet jelentett a divattal, az eleganciával, a minőséggel és a luxussal.Rotschild Klára szalonja már a két világháború közötti indulásakor fogalommá vált Magyarországon. Innen öltözködtek a Horthy-kor arisztokrata hölgyei, megfordultak benne olyan nemzetközi hírességek, mint Cartier ék

E könyv életem hullámvasútja, amiről ketten beszélgetünk: mi volt, hogy volt, meg hogy miért nem volt másképp. Hol voltak a bűnök, és mikor a jeles napok. Hol szólt be a történelem, farkasvakságom, netán a politika, vagy egy fura kanyar. Életem - szavak hullámjárása, írás, könyvek. Ha akarod: a szerencsével való birkózás. Így lett önéletrajz ez a könyv. De igyekeztem Magyarhon hetven évéből is felvillantani egy-egy tipikus (vagy elhazudott) eseményt. Azt a va

Az 1938. november 2-án, a bécsi Belvedere palotában kihirdetett első bécsi döntéssel Magyarország 11 927 négyzetkilométernyi területet, Szlovákia és Kárpátalja déli, főleg magyarok lakta határsávját kapta vissza Csehszlovákiától. A visszacsatolást követő ellentmondásokkal terhes időszak – a felvidéki „magyar idők” – mindezidáig nem lett rendesen kibeszélve, ráadásul a Felvidék történetének ezen viharos hat és fél esztendejéről igen keveset tudunk

Azt mondhatnánk tehát, hogy míg mi, emberek a paradicsom nyitott kapujában tipródunk, addig az állatok angyali nyugalommal járkálnak ki-be ugyanezen a kapun. (...) Az Édenkertbe csak ugyanazon az úton térhetünk vissza, amelyiken kijöttünk. A tudás útján. A vállalkozás reménytelennek tűnik, de eltörölhetetlen múltunkban mindig akad egy-egy inspiráló történet.Mert senki sem szolgálhatja a saját javát a jóról való tudás nélkül, mely tudás éppoly kevéssé hozz

Az öt esztendeje elhunyt író, irodalomtörténész, szerkesztő, kritikus élete utolsó tíz hónapjában naplót vezetett, amely tanulságos és megrendítő dokumentuma annak, ahogyan egyre súlyosbodó betegsége mellett tudatosan elrendezte mindazt, amit az utódokra kívánt hagyni: könyveit és folyóiratait, egyre ritkuló szerepléseit, megoldandó feladatait, megírásra váró anyagait, az itt maradottakhoz szóló üzeneteit, az élettől, a betűtől búcsúzó ember utolsó, b

"A figurális értelmezés oly módon teremt összefüggést két szövegbeli történés vagy személy között, hogy az egyik nemcsak önmagát jelenti, hanem a másikat is, a másik viszont magába zárja vagy kitölti az egyiket, mindkettő része az időnek; összefüggésük megértése spirituális, szellemi aktus." Erich Auerbach nyomán a szerző így definiálja a figuralizmust, más néven a bibliai tipológiát. A figura (görögül: typos; magyarul: "előkép") ugyanúgy retor

„A szabadság, az, hogy magunk is alakíthatjuk az életünket, könnyen megzavarhat, és lebéníthatja a cselekvőképességet. Ez a szabadság ára. Hisz sok választási lehetőségünk van, és honnan tudhatjuk, melyik a jó számunkra, mi nyugtat meg minket, mitől leszünk boldogok? Milyen típusú partnert, munkát vagy érdeklődést válasszunk? Vagy egyszerűen döntsünk az egyedüllét mellett? Melyik pártra szavazzunk? Lakást vagy sorházat vásároljunk? Vágassuk le a hajunka

Jung munkásságának központi témája az archetípusok vizsgálata. Életműsorozatának két kötetből álló, 9. része e témáról szóló tanulmányokat tartalmaz: az I. kötet, Az archetípusok és a kollektív tudattalan a rövidebb esszéket gyűjtötte egybe, míg az Aión kifejezetten a Selbst („mély-én”) archetípusával foglalkozik, különös tekintettel ennek vallástörténeti vonatkozásaira. Úttörő jelentőségű pszichológiai munkáról van szó, hiszen ahogy a sz

1948 őszén Hemingway és negyedik felesége Velencébe látogatnak, hogy helyrehozzák megromlott kapcsolatukat. Az események azonban váratlan fordulatot vesznek: a jól ismert, csaknem ötvenéves író egy vadkacsavadászaton első látásra beleszeret a még középiskolás velencei lányba, Adriana Ivancichba. A kacér és elbűvölő fiatal lány lángra lobbantja Hemingwayben az évek óta már csak pislákoló alkotói energiát.Andrea di Robilant ennek a különös és beteljesíthet

• Társadalom- és humántudomány
Az életműsorozatának hatodik kötete abból az alapfeltevésből indul ki, hogy egy műalkotás önmagában aligha vizsgálható: létezési módjától elválaszthatatlan, hogy mindig új összefüggésrendszerbe kerül s ezáltal megváltozik.

• Pszichológia
Szerzők: Almási Kitti, Angster Mária, Bagdy Emőke, C. Molnár Emma, Csernus Imre, Hevesi Krisztina, Mester Dóra, Pál Ferenc, Ranschburg Jenő, Szendi Gábor Vajon rendbe lehet-e még hozni egy párkapcsolatot, ha egyszer már elromlott? Honnan tudhatjuk biztosan, hogy tönkrement, s nem pusztán egy átmeneti válságot élünk át? Mit jelezhet a társas magány, a nemi szerepek felcserélődése, a konfliktuskezelés eredménytelensége, a sok ádáz játszma, szexuális zavar és az intimitás fájó hiánya? Megannyi fontos kérdés, melyekre jó lenne ismerni a válaszokat, hogy a nehéz helyzetekben okos döntéseket hozhassunk. Még ma is viszonylag kevesen készülünk fel arra, hogy egy jó párkapcsolatban is kikerülhetetlenül találkozni fogunk krízishelyzetekkel. Ezek – az úgynevezett normatív krízisek – nagyon is komoly kérdéseket vetnek fel, mégsem arra szólítanak fel bennünket, hogy szakítsunk, hanem a válságot megélve, azon keresztüljutva még jobban elmélyíthetjük összetartozásunkat. A mi kultúránkban sajnos nehéz feladattá vált tartós, megelégedett társkapcsolatban élni, mert azok a külső összetartó erők, amelyek egy férfi-nő szövetséget anno megerősítettek, szinte mind semmivé foszlottak. Ezért ma személyes életfeladattá vált, ami még néhány évtizeddel ezelőtt sem volt az. Éppen ideje, hogy elkezdjünk dolgozni ezen – sokat tehetünk magunkért, a kapcsolatunkért! A Nyitott Akadémia előadássorozatának keretében hazánk legnevesebb szakemberei keresték a válaszokat a sokakban felmerülő kérdésekre. A kötetben a tíz kiváló előadás szerkesztett, átdolgozott anyagát nyújtjuk át az olvasónak.

Térben és időben különleges geopillanat részesei vagyunk, új értékrend van kialakulóban, melyben a tudásé, a kreativitásé a legnagyobb szerep. A gazdasági erővonalak a korábbi centrumokról a perifériákra húzódnak, így alakulhatnak ki a múlt határvidékeiből a jövő központjai.Kik lesznek ennek a korszaknak a nyertes nemzetei, közösségei, vezetői és hatalmai? A nagyok vagy a kicsik? Az erősek vagy a gyorsak? A centrumok vagy a perifériák?A 21. század felfedez

Klasszikus témának tekinthető, mégis szinte töretlen érdeklődés kíséri a munka és a magánélet összehangolásának (work-life balance) kutatását. Éppen ezért egyszerre volt könnyű és nehéz dolgunk, amikor belekezdtünk a Dilemmák és stratégiák a család és munka összehangolásában elnevezésű OTKA-kutatásba. Könnyű volt, hiszen releváns és „szerethető” kérdésnek találtuk. Ugyanakkor nehéznek is bizonyult, mert szerettünk volna mást és máshogyan kuta