Társadalom- és humántudomány vásárlás

• Kommunikáció, média
A hajdani német vaskancellár, Otto von Bismarck szerint az újságírók pályatévesztett emberek. Állításával a nemcsak költőnek, hanem újságírónak is kiváló Juhász Gyula akképpen szállt szembe, hogy az újságíró pályatévesztett ember, de azt a pályáját tévesztette el, amelyik elől a szerkesztőség füstjébe és csöndjébe menekül. Jelen kötet a Juhász Gyula említette pályaváltoztatóknak és az eleve szerkesztőségbe igyekvőknek kíván segítségére lenni. (A fejezetek többségének szerzője maga is pályaelhagyó, tanári diplomáját „szögre akasztva” bő négy évtizede ragadott tollat, hogy aztán az 1990-es évektől - diplomáját „leporolva” - a Népszabadság, a Független Médiaközpont és a Partners Hungary újságíró-stúdióiban meg a Sanoma Médiaakadémián az újságíróképzésnek is részese legyen.) A kötet keveset foglalkozik a műfajok elméleti kérdéseivel - róluk több jeles munka is az érdeklődők rendelkezésére áll. Sokkal inkább a cikkalkotás gyakorlati - tartalmi és formai - kérdéseiben igyekszik tanácsot adni: jó és rossz klasszikus, közelmúltbeli és egészen friss példákat sorolva, bemutatva, hogy ugyanazt a tárgyat az adott lap szellemében és a rendelkezésre álló terjedelemben hányféleképpen is lehet papírra vetni, újabban pedig képernyőre varázsolni.

Szeretnénk változtatni azon, ami rosszul működik az életünkben, ami ismételten fájdalomhoz, kudarchoz vezet - de... valahogy nem megy. Mintha valami nem engedné. Hiába látjuk, hogy így nem jó, hiába próbáljuk akár máshogy csinálni, mindig valami hasonló sül ki a dologból. (Esetleg a szöges ellentéte - de ha a viszonyítási pont ugyanaz, akkor ez még mindig nem szabadság.) Ha ilyesmit tapasztalunk, gyaníthatjuk: valamilyen séma működik bennünk. A maladaptív sémá

• Pszichológia
Szerzők: Bagdy Emőke, Csernus Imre, Czeizel Endre, Daubner Béla, Feldmár András, Kádár Annamária, Kígyós Éva, Pál Ferenc, Popper Péter, Ranschburg Jenő, Szendi Gábor Ki vagyok én valójában? Milyen tényezők alakítják viselkedésemet és sorsomat? Miért keveredem újra meg újra hasonló helyzetekbe? Hogyan ismerhetném és érthetném meg jobban önmagam? Meddig terjed a szabadságom, mi áll rajtam, s mi az, amire már nincs befolyásom? Miként változtathatok magamon és a körülményeimen? Ki ne tenné fel ezeket a kérdéseket élete során számtalan alkalommal? Néha úgy érezzük, „halljuk” belülről a választ, máskor elbizonytalanodunk ebben, olykor pedig nincs más, csak süket csönd a szívben. A Nyitott Akadémia sorozat keretében hazánk legnevesebb gondolkodói, lélektani szakemberei is sokszor igyekeztek körüljárni ezeket az izgalmas témákat. E gyűjteményes kötetben az elmúlt kilenc esztendő gazdag terméséből adunk közre tizenegy válogatott előadást. Az egyes fejezetek szerzői különböző ösvényeken indulnak el, saját egyéniségükön átszűrve, más és más nézőpontokból közelítik meg sors, önismeret és szabad akarat kérdéseit, de lehet, hogy ugyanoda jutnak. Fogadd el önmagad, és el tudod majd fogadni sorsodat is. Változtass magadon, és meg fog változni sorsod is.

Féja Gézát a köztudat falukutatóként, a Viharsarok írójaként tartja számon, s munkásságának zöme valóban az ország lakosságának akkor még többségét kitevő parasztság helyzetéről és világáról szól. E kötet írásai azonban bizonyítják, hogy más társadalmi ré

Igazán bátor szerzővel van dolgunk: arról írt rövid, olvasmányos, mégis mélyen elgondolkodtató könyvet, hogy mi az élet értelme. Nemcsak fölteszi a kérdést, de még válaszolni is merészel rá! Nehéz ezt megemésztenünk, hiszen ahhoz szoktunk, hogy a filozófu

TÉNYLEG, KI TÖRŐDIK VELEM? Az első válaszom, hogy én magam. Nekem kell törődni magammal, és nekem kell választ adni saját kérdéseimre, akkor lesz jó a magányom. A második válasz: hogyha igazán jól tudok egyedül lenni, jól tudok önmagammal párbeszédet foly

Amikor a halállal szembesülünk vagy egy szeretett személyt kísérünk végig a halál felé vezető úton, nehezen találunk szavakat, hogy kifejezzük a bennünk kavargó érzéseket, gondolatokat. McEntyre könyve együttérző és türelmes útitársként segít a lelki felk

John M. Gottman a világ egyik legismertebb párkapcsolati szakértője, akinek elegendő 15 percig figyelnie egy pár kommunikációját, hogy azután 91%-os pontossággal megmondja, tartósan is együtt maradnak-e, vagy pedig szakítani fognak. A neves matematikus-ps

Ki volt Sztankay István? Ezen akkor nem gondolkodtam. Éltünk, hülyéskedtünk, sírtunk, játszottunk, szerettünk, szerettek. A barátom volt. Most úgy éreztem, rögzítenem kell párhuzamos életünkből az én élményeimet, talán segít, hogy a kérdésre válaszolni l

A gondviselésről - Trubadúr Zsebkönyvek 13. Lucius Annaeus Seneca, római sztoikus filozófus, drámaíró és államférfi három rövidebb dialógusát tartalmazza a kötet: A gondviselésről, A lelki nyugalomról és A boldog életről

Szendrey Zsigmond (Szatmárnémeti, 1879. – Balatonfenyves, 1943. május 26.) néprajzkutató tanár. Elsősorban a magyar néphit és népszokások, valamint a mondák terén végzett alapvető kutatásokat.Jelen tanulmánya az Ethnographia 1928. évi 38-39. számában jelent meg. A szatmármegyei nép babonáiról régi monográfiájának néprajzi fejezete azt írja, hogy a kálvinisták között kevés a babonaság, a svábok és az oláhok között azonban fokozatosan babonásodnak a tis

Kálmány Lajos (Szeged, 1852. május 3. – Szeged, 1919. december 5.) magyar néprajzkutató, katolikus pap. Dél-alföldi és temesközi gyűjtéseivel nagy értékű folklór anyagot mentett meg a Szegedről kirajzott paraszti népesség történeti, katonai énekeiből, betyárballadáiból, hiedelemtörténeteiből, világi és vallásos mondáiból. Az I. kötet meséket és különböző adomákat tartalmaz, melyeket Kálmány Lajos magyarázatokkal látott el. A II. kötet Borbély Mih

A kézdiszentléleki Kozma Ferenc a XIX - XX századi erdélyi művelődéstörténet egyik jeles alakja. Pedagógus, művelődésszervező, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Gyakorlati pedagógiai munkásságával és közéleti, publicisztikai tevékenységével egyaránt Székelyföld és Erdély tanügyének és közművelődésének előmozdítója volt.A kisnemesi, lelkész családból származó Kozma Ferenc a jenai, heidelbergi és a zürichi egyetemeken folytat

A törökországi örmények 1915-ös genocídiuma a XX. század első nagy népirtása volt, de már nem első üldöztetése a keleti kereszténység legősibb és legsajátosabb csoportjának. Az örmények népirtását a török állam mindig is tagadta, és az antant háborús propagandájának minősítette. Ez a kötet, melyben tizenhárom hazai és külföldi történész mutatja be e társadalmi-történelmi trauma különböző aspektusait, egyben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem

• Pszichológia
Az Emberközpontú pszichológia sorozat új kötete a transzperszonális pszichológia néhány évtizeddel ezelőtti zászlóbontásának és kibontakozásának időszakába vezeti el az olvasót. Ma már klasszikusnak számító cikkek és tanulmányok mutatják be azt, hogy hogyan foglalhatók bele a csúcsélmények, a transzcendens tudatállapotok az emberi lét teljességét átfogni kívánó pszichológiai modellekbe.

• Pszichológia
"Jelen munka, habár tömörnek, rövidnek tűnik, művészien felépített és megragadó. Két alkalommal olvastam át egy ültő helyemben és teljesen elbűvölt, elvarázsolt. Kicsivel a történet közepe után Dr. Frankl bemutatja logoterápiájának filozófiáját. A folyamatos, összefüggő szövegben mindezt olyan finoman, alázattal tárja elénk, hogy csupán a könyv befejezése után veszi észre az olvasó, hogy itt egy valódi tanulmánnyal találkozott az emberi egzisztencia mélységéről, és nem pusztán egy újabb kegyetlen történetet olvasott a koncentrációs táborokról." Gordon W. Allport

John M. Gottman a világ egyik legismertebb pszichológusa és a párkapcsolatok területének vezető szakértője az Egyesült Államokban. Több évtizede végez utánkövetéses kutatásokat párok százainak bevonásával, aminek köszönhetően ma már elegendő 15 percig fig

"Hová lett Isten? Mit cselekedtünk? Talán bizony fenékig ittuk a tengert? Miféle spongya volt, amellyel eltöröltük körös-körül a teljes horizontot? Hogyan bírhattuk eltörölni ezt az örökké mozdulatlan vonalat, minden addigi vonal és mérték vissza-vonatkozását, amelyre az élet összes addigi építőmestere alapozott, amely nélkül - úgy tűnt - egyáltalán nincs perspektíva, nincs rend, nincs építkezés?" Mikor Nietzsche ezeket a vívódó kérdéseket papírra v Az Im-ígyen szóla Zarathustra (1883) a filozófiatörténészek szerint szerzője kevésbé kidolgozott, nem elsőrangú fontosságú művei közé tartozik. Nem így vélekednek róla az irodalmárok, akik a költő Nietzsche egyik legjobb művének tartják. A nem filozófus Nietzsche-olvasóknak pedig mindenkor a legnépszerűbb, legkedvesebb olvasmánya volt. Műfajilag a nagy világköltemények, emberiség-költemények közé tartozik, állandó utalással, finom, művészi rájátszással a Bibliára. Cselekménye, története úgyszólván nincs. A szerző – alakmása, alteregója, a perzsa vallásalapító, Zarathustra maszkjában – próféciáit mondja el benne, hol tömören megfogalmazott aforizmák, hol prózai ditirambusok, hol ritmizált prózájú himnuszok, hol példabeszédek formájában (szerepel benne szabadvers is, a műfaj világviszonylatban legkiemelkedőbb darabjai közül). A huszadik század szinte minden fontos irodalmi irányzata sokat köszönhet e műnek, amely nélkül sem az elioti nagy poémákat, sem Adyt nem lehet igazán megérteni. A mű irodalomtörténeti, filozófiai és esztétikai szempontból alapvető jelentőségű.

Az egyszerű, apró nézeteltérésektől a legfájdalmasabb, akár évek óta fennálló konfliktusos helyzetek megoldásáig - mindenre van lehetőség!A Köss békét bárkivel az első olyan könyv, amely megmutatja az olvasóknak, hogyan lehet gyorsan megoldani bármilyen konfliktust, függetlenül attól, milyen régóta tart, vagy hány ember érintett benne.Dr. David J. Lieberman, az emberi viselkedés és a személyközi kapcsolatok elismert szakértője ebben a könyvében valós, éle

Jonathan Haidt azt vizsgálja, honnan ered a boldogság, és ennek kapcsán milyen elméletek bukkantak fel a történelem során. A modern tudományos kutatások fényében Haidt ősi bölcsességek nyomába ered, hogy belőlük megfogalmazhassa a lehetséges tanulságokat, és megvilágítsa, ezek hogyan is alkalmazhatók a mindennapi életben. A szerző tíz gondolatot állít a középpontba, amelyeket a múlt nagy filozófusai és gondolkodói – Buddha, Konfuciusz, Platón, Jézus, Marcus