Társadalom- és humántudomány vásárlás

Filozófiai antropológiai vázlat az asszimilációról Az asszimiláció számos tudományterület érdeklődésének áll homlokterében: a kérdést többek között a politológia, az antropológia, a társadalomfilozófia, a szociológia, a szociálpszichológia, az irodalomtudomány, a nyelvészet, a vallástörténet vagy a történelem egyaránt tanulmányozza – az összefoglaló elemzés a nevezett tudásterületek közelítéseivel él és az asszimiláció átfogó értelmezését kínáló kiegészítő tankönyv lehet.

A szerző 1977-ben publikált kiváló tanulmánykötete lát újra napvilágot kiadónknál. Célja olvasható az akkori kiadásban: „megadni a múlt íróinak azt a tiszteletet, hogy úgy tekintjük őket, mintha élő írók volnának, és úgy foglalkozni műveikkel, mint élő írók alkotásaival.”Az „Istenhez hanyatló árnyék”, azaz Balassi szépséges elemzése után következnek a jellemrajzok, portrék, irodalmi elemzések – ahogyan a szerzőt érdeklődése vezette, tíz magyar alkotóról, amelyek közül egyesek kevéssé ismertek (Ányos Pál, Baróti Szabó Dávid, Péterfy Jenő) a mai ember számára. Ideje, hogy megközelítsük őket, a szerző figyelmes szeretetével.

Múzsák és mesterek, avagy egy rendező emlékezései

Hároméves buddhista elvonulásom naplójából

A rovás jel-rend-szer mágikus világa

A magyar kisebbség helyzete a szomszédos országokban 1920 és 1933 között

• Állam- és Jogtudomány
"Vásári lárma folyik a könyvek körül. Az utcákon fantasztikus könyvsátrak állnak, bunkerformájú és székelykapus árusítóhelyek.Dolgozik a szervezett reklám, a klikkek emberei magasztalják egymás portékáját, szól a nagydob, szól a cintányér... Közben, teljes észrevétlenségben, úgyszólván a nyilvánosság kizárásával jelenik meg az utolsó évek egyik legnagyobb magyar könyve: A géniusz pere."

Az európai ősnyelv kutatása egyre több és több eredményt ér el. Ennek köszönhető az a felfedezés is, amit e könyv mutat be. Nevezetesen, hogy az angol szókincs egy része összehasonlíthatatlanul nagyobb és mélyebb – egészen az alapokig hatoló – egyezést mutat a magyarral, mint azt eddig hittük. De vigyázat! E szavak nem „átvételek”, sem itt, sem ott, nem kell „utaztatni“ őket innen oda, onnan ide: az eredet közös, az ősi európai nyelv maradványai itt is, ott is. Van azonban egy további meglepetés is: az angol-magyar közös szókincs tartalmaz egy nem elhanyagolható, 1500-1000 évvel ezelőtti, magyarral egyező réteget is, aminek magyarázata a történészekre vár. A felfedezésnek gyakorlati haszna is van: például a jelentős mennyiségű (és ma is közhasználatban lévő) közös ősi szó ismerete lényegesen megkönnyíti a magyar anyanyelvűnek az angol szókincs megtanulását (és viszont).

• További könyveink

Magyar zsidó gondolkodás a Horthy-korban

Írások a kontinens jelenéről és kilátásairól

A barátság egyetemes és elemi erejű, hiszen a barát nem más, mint tudatosan választott családtag. Ám mitől válik a baráti kötelék nélkülözhetetlenné? Hogyan hat a testünkre, az elménkre? Lydia Denworth biológiai, pszichológiai és evolúciós kutatásokba avatja be olvasóit, és arra a felismerésre jut, hogy a barátság története az afrikai szavannák ősközösségéig vezethető vissza, sőt az erős kapcsolatteremtési igény a főemlősöknél is felfedezhető. É

Philip Zimbardo, a legendás amerikai pszichológus ezúttal kötetlen, élvezetes beszélgetés keretében mesél életéről és szakmájáról. Beszél szicíliai származásáról, majd Bronxban töltött gyermekkoráról, a mester- és doktori képzéséről a Yale-en, és gimnáziumi barátságáról Stanley Milgrammel. Megtudhatjuk, hogyan nyerte el a Stanford Pszichológia Tanszékének egyetemi katedráját, a kutatásairól, és hogy milyen volt az oktatatói lét a világ egyik legjob

Bibó István összegyűjtött írásainak első kötete az európai politikai fejlődés értelmezéseit és politikai hisztéria-elemzéseit foglalta magában. A második kötetben demokratikus közösségi értékelési és magatartásmintáit ismerhettük meg és vehettük számba. A harmadik kötet jogtudományi, pszichológiai, szociológiai és politikatudományi írásait (ismertetéseit és cikkeit, tanulmányait és értekezéseit), kolozsvári és szegedi egyetemi előadásait, a hatv

Az újonnan alapított Olasz Királyi Akadémia, az olasz fasizmus legfontosabb kulturális és tudományos intézménye 1934-ben a prózai színházról rendezte meg negyedik nemzetközi „Volta” konferenciáját, mely az intézmény céljához híven, az olasz kultúra új korszakát volt hivatott reprezentálni belföldön és külföldön egyaránt. A konferencia fontosságát jelzi, hogy Mussolini, a „Főnök”, később „Őexcellenciája, a kormányfő” személyesen, illetve a sa

Egy iráni nő harca az igazságért