Társadalom- és humántudomány vásárlás

Mentőövre csak hajóúton, viharos időben van szükség; lelki mentőöv viszont mindnyájunknak kell, itt és most, mert súlyosbodik körülöttünk a globális válság, és a jövő sötéten bizonytalan. Ilyenkor kell - mindenekelőtt és -fölött - a belső biztonság érzete

A szerző a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnáziumban történelmet és latint tanít, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán pedig a történelemtanítás szakmódszertanát oktatja. Szaktárgyai mellett neveléselmé

2020 tavaszán bejárta a világsajtót a kép, amelyen Ferenc pápa egyedül, magányosan mondja el az üres Szent Péter-bazilikában nagyszombati szentbeszédét. Korábban soha nem volt még arra példa az egyházak történetében, hogy a legnagyobb ünnepeket, tavasszal

2017-ből visszatekintve még az idősebb generációknak is nehéz visszaidézni azt a Magyarországot, amelyben a kormányzatnak a szórakoztató zene egyidejűleg jelentett államrendészeti és a rendszer identitását meghatározó esztétikai problémát. Ez a kitüntetet

Különböző témakörökbe (színház, irodalom, filozófia, képzőművészet, közélet) tartozó kritikák gyűjteménye.

Károlyi Csaba egyszerre szenvedélyes és türelmes olvasó. Úgy követi a kortárs irodalmat, mint ma csak kevesen: olvas, újraolvas, lelkesedik és morog, pályaalakulásokat követ, új íróknak örül meg, rossznak ítélt megoldásokon bosszankodik. Nem a szakmának b

A Köszönöm, Prospero! Huszti Péter önéletrajzi trilógiájának harmadik kötete. A legendás szerepek sokaságát eljátszó színművész életműve - szerencsére - még korántsem zárult le, de itt elmesélt történeteiben olykor mégis tetten érhető az összegzés szándék

"Miért kell Ferenc Ferdinándról életrajzot írni? Ezzel a kérdéssel (történészkörökön kívül) főleg azért találkozik az ember, mert az osztrák-magyar trónörököst legtöbben...csupán halálának körülményeiről ismerik. Az első világháború előtti utolsó években végzett tevékenysége és a Monarchiában játszott fontos szerepe azonban szinte teljességgel feledésbe merült. Jelen kötet elkészítéséhez azonban főleg az a felismerés

Antall József miniszterelnökkel rögzített beszélgetéseim húsz éve, 1992 júniusától 1993 májusáig kilenc alkalommal készültek. Életében a közvélemény alig tudott valamit személyes sorsáról, a hajdani gyermekkori környezetről, a politikus édesapáról és nagyapáról, és mindarról, ami meghatározta életét, pályáját, megszabta emberi tartását, hitét és hitelét. Az egyenként két-háromórás beszélgetésekből egy kivételes személyiség, egy elhivatott, o Antall József miniszterelnökkel rögzített beszélgetéseim húsz éve, 1992 júniusától 1993 májusáig kilenc alkalommal készültek. Életében a közvélemény alig tudott valamit személyes sorsáról, a hajdani gyermekkori környezetről, a politikus édesapáról és nagyapáról, és mindarról, ami meghatározta életét, pályáját, megszabta emberi tartását, hitét és hitelét. Az egyenként két-háromórás beszélgetésekből egy kivételes személyiség, egy elhivatott, okos, művelt és toleráns ember és politikus képe rajzolódik ki. <br>Az interjúk szövegén nem változtattam: nem szerkesztettem át, nem rövidítettem és nem egészítettem ki, mert úgy hiszem, az élőbeszéd helyenkénti kócossága is hozzátartozik ahhoz a jellegzetes antalli beszédstílushoz, előadásainak hangulatához, amire az olvasók emlékezhetnek. Arra a csapongó, a gondolatmenetből olykor kilépő, sajátos asszociációs rendszerre, amely nagyon is jellemző szellemi magatartást fejez ki. Ez az interjúfolyam ugyanis dokumentum, amelynek módosítását, átformálás

A könyv szöveg- és diskurzusvizsgálataiban poétikai jelenségek és lényegesnek felismert kontextusok egymást értelmező megnyitására tesz kísérletet a szerző. Az irodalomelméleti és -történeti válaszok együttes vizsgálatát kanonikus versekkel, kötetekkel végzi el, többek között Ady Endre, Babits Mihály, Gyóni Géza, Kosztolányi Dezső, Nemes Nagy Ágnes, Domokos István, Cselényi László művek elemzésével. A könyv irodalomtörténeti érdekessége és jelentő

Hat dunántúli vármegye és egy erdélyi vármegye területén több magyar községben a karácsonyi ünnepek alkalmával nem betlehemesek, hanem, regösöknek nevezett énekmondók járják sorra a házakat. E népszokást az említett vármegyék területein eddig 179 községben figyeltük meg s a lehetőségig pontos följegyzések és fonográffal történt gyűjtések eredményeit a jelen vállalat Regös-énekek IV. kötetében közöltük. Mivel a felhalmozott adalékok tömegéből

Mi a közös egy XI. századi bencés szerzetesben és a XXI. század egyik jellegzetes elektronikai termékében? Hogyan kerülhettek egymás mellé e kötet címében? Úgy, hogy a szerzetes találmánya – a hangjegyek újfajta lejegyzése – és az „öt inches képernyő” is a tanulást segíti, segítheti. De ez csak két témája volt a PPKE BTK Nevelés- és Oktatástörténeti Kutatócsoportja által szervezett oktatás- és neveléstörténeti konferenciának, melyet első ízben

Az én molekulám metaforának is tekinthető, de a szerző azon többszörösen megfogalmazott, konkrét kérdésfelvetésére is utal, hogy vajon miképpen értelmezzük az emberi jogokat, alapjogokat a biotechnológia XXI. századi kihívásai fényében. Sándor Judit a molekulákra, DNS-re, ivarsejtre, biológiai szövetmintára gondol itt elsősorban, azaz a kutatóintézetekben, meddőségi centrumokban előálló, ma már mindennapos helyzetekre, amelyekben emberi ivarsejteken, emb

Az ornamentum a természet utánzása következtében az állat- vagy növényvilágból kapja elemeit, melyeknek néha alig felismerhető alakzatai képezik elsősorban az ornamentika anyagát, az ornamentum előképét. A ruházkodás kényszerűsége alkalmat nyújt az embernek kiválósága feltüntetésére, azért saját bőre után a saját ruháját díszíti először, majd fegyvereit és egyéb eszközeit, míg végre lovára és egyéb állataira kerül sor. Magán, ruháján, eszköz

Ozsdolai gróf Kuun Géza, (Nagyszeben, 1838. december 29. - Budapest, 1905. április 10.) a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja, magyar nyelvész, filológus, orientalista, református egyházkerületi főgondnok és utazó. Jelen tanulmányában a kunok, vagy ahogyan Ő írja kúnok nyelvemlékeit és származásukat mutatja be történeti, nyelvészeti és egyéb szempontok ismertetésével.

Mást hibáztatni a sikertelenségeinkért mindig kifizetődőbb, mint szembenézni a saját gyengeségeinkkel és mulasztásainkkal. Ámde minden igyekezet, amely utólagosan akar bosszút állni a múlton, szükségszerűen könyörtelen és igazságtalan - noha épp azzal indokolja önmaga létezését, hogy egy egykori igazságtalanságot kíván megszüntetni. Csakhogy ez képtelenség: Thomas Sowell amerikai társadalomtudós véleménye szerint aki a múlton változtatni akar, az becsapja

Jelen kötet a magyar eszmetörténet régi adósságából farag le. Ugyanis Ottlik László (1895–1945) a két világháború közötti magyar politikai gondolkodás és jogbölcselet egyik legfontosabb szerzője. A nyugat-európai kortárs irodalom egyik legjobb ismerője, aki mégis kötésig állt a magyar problémákban. A kötet tartalmazza Ottlik legfontosabb társadalom- és politikaelméleti írásait, valamint sok nehezen hozzáférhető tanulmányát is. Az a célunk, hogy segíts

A több mint 40 éve folytatott kutatásaim arra az eredményre vezettek, hogy az egészségszociológia, a népesedési folyamatok, valamint az éghajlatváltozás területén megjelenő új kihívások egymással összefüggnek, és közös okokra vezethetők vissza. Ma már a társadalmak jövője szempontból egyre fontosabb az a kérdés, hogy a modern társadalmak miért nem tudnak megfelelő válaszokat adni ezekre a kihívásokra, miközben a következményeit pontosan és jól ismerik.

Richard Firth-Godbehere sokak számára még ismeretlen területre kalauzolja olvasóit. Az érzelmek története új tudományág, amely a történelem, pszichológia, nyelvészet és futurizmus határmezsgyéjén mozogva vizsgálja, hogyan hatottak az érzelmek az emberi civilizáció történelmére, fejlődésére és jövőjére. A könyv föld körüli időutazásra hívja olvasóit. A szerző a megszokottól eltérő nézőpontból tekinti át az ókori görög filozófia fejlődését, a

Több mint negyedszázada próbálok rájönni arra, mi is az a Társadalomtörténet, és mire egy-egy elgondolást többé-kevésbé megismerek, az addigra ’másutt megunt ócskasággá’ válik. Jobbnak láttam ezért, ha ezúttal az egykori főszereplőknek adom át a szót: mondják el maguk a saját (társadalom) történetüket. Az etnográfusok által az elmúlt évtizedekben készített, lejegyzett, ám többnyire kéziratban maradt interjúkból válogattam, elrendezésük a népraj