Társadalom- és humántudomány vásárlás

Sok-e a 28 ezer, vagy kevés? - teszi fel a kérdést az előadásain dr. Csernus Imre. Nem forintban, hanem napban, mert átlagosan ez a 77 év az, amennyi jut nekünk ezen a földön. Éppen ezért, figyelmeztet a pszichiáter, mindannyiunk legdrágább kincse az idő, és úgy kell élnünk, tudatosan, őszintén és bátran, hogy ebből a 28 ezerből egyetlen napot se pazaroljunk el.Vajon tudatosan élünk, vagy csak sodródunk, és hagyjuk, hogy a dolgok megtörténjenek velünk? Megélünk

A korok visszagyűrődésének jelenkori tapasztalata válaszol a kérdésre, hogy a történő idő metaforikus helyére visszagondolva végül is miféle időt láttat veled ma a Villa Rubino Cicerone. Olyat, ahol egymásba ékelt időrétegek, egymásba töredezett korok

Tömpe István volt kormánybiztos, pénzügyminiszter-helyettes, bankelnök, 1996 és 1998 között a MAV Rt. elnöke, majd a MÁV Start igazgatósági tagja. "Az elitek árulása (Noran Libro, 2015), illetve az annak előszavául szolgáló Sugárzó h

A CSODASZARVAS-monda, nemzetünk legfontosabb mondája. Mert minden nemzet büszkélkedik eredetmondával. Nem kérdezzük mennyi benne a valóság és mennyi a költői, mesélői fantázia. Hozzánk tartozik, büszkén meséljük és adjuk tovább

A Freud és a felkelő nap országa az első magyar nyelvű könyv a pszichoanalízis és a japán kultúra rendkívüli találkozásáról. Multikulturalista nézőpontja segítségével [...] lehetővé teszi, hogy saját kultúránk megkérdő

Közművelődés, romák, roma közösségi házak a kötet kulcsfogalmai, amelyek kibontása során a szerző számos fontos és aktuális kérdést tesz fel. A 21. század magyar kultúrájának milyen globális és európai kihívásokra kell válaszolnia és mik a kulturális

Vajon mi a boldogság receptje? Magasabb fizetés? Lottóötös? Laposabb televízió? Laposabb has? Vonzóbb partner? Bármelyiket is választotta, téved. A legújabb pszichológiai kutatások ugyanis bebizonyították: boldogságunk egészen más

Nem ritkán tapasztaljuk, hogy egy válás után a szülők – többé vagy kevésbé tudatosan – megpróbálják egymás ellen fordítani a közös gyermeket vagy gyermekeket. Az a szülő, aki úgy érzi, hogy módszeresen elidegenítik tőle a korá

Azt mondhatnánk tehát, hogy míg mi, emberek a paradicsom nyitott kapujában tipródunk, addig az állatok angyali nyugalommal járkálnak ki-be ugyanezen a kapun. (...) Az Édenkertbe csak ugyanazon az úton térhetünk vissza, amelyiken kijöttünk. A tudás útj

A közvélekedés szerint a vészkorszak és a holokauszt eseményeiről a háború után sokáig nem beszéltek, egyáltalán nem vagy csak alig jelentek meg irodalmi és történetírói munkák e témáról, és csupán az 1970-es évektől (de még

Társaságban, ha oldottan, jót beszélgetünk, érdekes gondolatok, mondások, szavajárások, furcsa szavak kerülnek elő. Ekkor előkapom a jegyzetfüzetemet: ezt felírom! Lapozzunk bele a nyelvi naplóba! Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató,

• Pszichológia
Vajon mi vezérel bennünket: a gyors (intuitív) vagy a lassú (racionális) gondolkodás? Az elfogadott tudományos nézet szerint az ember természettől fogva racionálisan gondolkodik, érzelmei és intuíciói pedig csak megzavarják. Ez a mainstream közgazdaságtan alfája és ómegája, a racionális döntéshozatal és ítéletalkotás. Mindannyian igyekszünk ennek megfelelni, azt hisszük, többnyire logikusan gondolkodunk, és ha kudarcot vallunk, másokban vagy magunkban keressük a hibát. Daniel Kahneman feje tetejére állította a racionalitásba vetett hitünket. Néhai kollégájával és barátjával, Amos Tverskyvel három évtizeden keresztül folytatott pszichológiai kísérleteikből azt a következtetést vonták le, hogy elménk nem mindig olyan racionális, mint feltételezzük. Intuícióink, érzelmeink, benyomásaink – hibáival, torzításaival és zsenialitásával együtt – lényeges szerepet kapnak elemző logikánkban. Gyors és lassú gondolkodásunk kölcsönösen hat egymásra, és ha kitüntetett szerepet tulajdonítunk a racionalitásnak, önmagunkat csapjuk be. Ahogy Kahneman fogalmaz: „Rendszerint túlbecsüljük a világ működésével kapcsolatos tudásunkat, és alábecsüljük a véletlen és a szerencse szerepét.” Gondolatai nagy hatással voltak számos tudományterületre, beleértve a pszichológiát, a közgazdaságtant, az orvostudományt, a pénzügyi viselkedéstant és a politológiát, de csak most először adja közre összefoglalóan egész életművét.

„…a rítus gyakorlatilag az összes társadalmi intézményünk működését végigkíséri. Gondoljunk csak a bíróra, amint felemeli a kalapácsát, vagy az újonnan választott elnökre, amikor leteszi a hivatali esküjét. Jelen van a hadseregben, a kormányok és vállalatok életében, a beavatási rítusokban, a felvonulásokon és az elköteleződés sokat követelő megnyilvánulásaiban. Élnek vele a sportolók, akik rendre ugyanazt a zoknit viselik a fontos mérkőzéseken, és

• Pszichológia

• Pszichológia
Az ismert pszichológus-közíró szerző azt a kérdést vizsgálja, hogy lehet-e élni hazugság nélkül? Néhány fejezet a kötetből: A hazugság születése - Az igazság szemtanúi - Amit tudunk és amit elhittünk - Lehet-e megváltozni? - A kegyes hazugság - Őszinteség a kapcsolatokban - Az önismeret szakadékai - Lódítasz vagy hazudsz? - Miért hazudunk?

Az utóbbi években az anatómia jobb megértése révén az erőnléti edzés területén is szemléletváltás következett be. Legújabb könyvében Michael Boyle, az erő- és erőnléti edzés vezető szakértője megmutatja, milyen irányba halad, és hogyan fejlődik a funkcionális edzés, s hogyan lehet ezt a fejlődést hasznosítaniaz az edzésmunkában. Így a sérülések előfordulásának csökkenése és a teljesítménynövelés már nem zárják ki egymást. A szerző vallja,

Hankó Vilmos "Székelyföld" c. könyve (1896) a korabeli magyar könyvnyomtatás egyik remeke volt. A 350 oldalas mű előszava a következőket írja: "Az első ilyen irányti lépést a Székelyföld megismertetésére az Erdély részi Kárpát-Egyes

A magyar néprajzi kutatásoknak fő törekvése az utolsó évtizedben oda irányult, hogy a magyarság őstörténetét mind jobban megvilágítsa. Ennek a törekvésnek kétségtelenül legérdekesebb része az, mely a magyarság ősi hitvilágáról

Németországban a sajtó talán a legfontosabb közvélemény-formáló erő. Az elmúlt két évtizedben Magyarország nemzetközi megítélése szempontjából különösen fontos elvárássá vált, hogy a német olvasóközönség tárgyszerűen és

Ha valaha előfordult már velünk, hogy a félelemtől vagy az idegességtől összeszorult a gyomrunk; hogy a stressz hatására hasmenés tört ránk, nem bírtunk enni, vagy éppen a szokásosnál jóval többet ettünk; hogy egy égbekiáltó igazságtalanság láttán sza