Társadalom- és humántudomány vásárlás

• Pszichológia
A könyv a 20. század pszichológiai vívmányait ismeretei, olvasmányos és érdekes összefoglalók formájában. Egyenként bemutatja jelentős alakjait, és röviden azok munkásságát, fő téziseiket. Kitér arra, hogy a tudomány ma ezekről mit gondol, és hová tudunk fordulni, ha egy téma mélyebben is érdekel. Foglalkozik a társas érintkezés pszichológiájával, a metakommunikációval, az álmokkal, a tudatalattival, a képességekkel, a partnerkapcsolatok pszichológiájával. Az eredeti szerzők között megtalálható többek között Csíkszentmihályi, De Bono, Gladwell, Jung, Freud, Maslow és Rogers is. A könyv kiváló olvasmány a népszerű pszichológia iránt érdeklődők számára, és a feldolgozott művek garanciát nyújtanak a színvonalas tartalomra.

Az embereket ősidők óta foglalkoztatja az álmok jelentésének rejtélye. Már az ókorban is születtek az álomfejtés ,,technikájáról" szóló könyvek, és mivel általános volt az a vélekedés, hogy az álmok voltaképpen az istenek küldte jelek, jóslatok (tehát kiolvasható belőlük a jövő), az antikvitás és a későbbi korok uralkodói udvarában - különféle jövendőmondók és csillagjósok mellett - mindig is fontos szerep jutott a ,,hivatásos" álomfejtőknek. A

2016-ban jelent meg az első kiadás, majd egy évvel később az utánnyomás. Felemelő, milyen sokan olvasták el az ANTiIZGULIN című könyvet. Számtalan üzenetváltás, kérés, kérdés, olvasói levél és újabb sok száz tréning után jelenik meg most LÁMPALÁZ OFF!

A magyar föld, a magyar flóra bővelkedik olyan természeti kincsekben, emlékekben, amiket feltétlenül meg kell óvni és fenn kell tartani egyrészt a magunk, másrészt az utódaink számára. Éppen ezért minden olyan próbálkozás, legyen az írott, vagy tényle

A török-tatár népek az eget különböző elnevezésükben inkább szellemi, vallási tekintetből fogták fel s a megfelelő változatokkal, mint az istenséget s a legfőbb lényt jelölték. Ez még ma is jelen van ott, hol a sámán hit tovább tarthatta fenn magát, j

Bibó István összegyűjtött írásainak első kötete az európai politikai fejlődés értelmezéseit és politikai hisztéria-elemzéseit foglalta magában. A második kötetben demokratikus közösségi értékelési és magatartásmintáit ismerhettük meg és vehettük számb

A 20. század első harminchét évében játszódik ez a valósághű, sokszor hátborzongató történet. A megemlékezés arról az illúziókkal, szenvedésekkel, vívódásokkal terhes útról szól, melyet a Frankl Bélából lett Zalka Máté, majd

Századvég Riport 2021 A Századvég Riport empirikus kutatások alapján elemzi korunk társadalmi és gazdasági jelenségeit és folyamatait. A korszellem hadban áll a valósággal, lényegében a világot pusztán emberi akarattal megváltoztathatónak tartja, tagad

Nagy nép sohasem tűnt el nyom nélkül, ez a történetbúvárra, az emberismerőre nézve megdönthetetlen igazság. Egyetlen nép az, melynek nyoma veszett éspedig azon népé, mely minket magyarokat leginkább érdekel: ez a hunok népe, amelyet az

Bálint Gábor 1875-ben a Magyar Tudományos Akadémián olvasta fel: A mandsuk szertartásos könyvéről szóló értekezését. Ebben a sámán vallás jellegzetességeit tárgyalja. Az európai szakirodalomban ez volt az első értekezés a témáról

Csekei Varjú Elemér László (Felsőludány, 1873. október 14. – Budapest, 1945. január 28.) magyar művelődéstörténész, könyvtáros, művészettörténész, földbirtokos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A régi magyar viseletről, ő

• Szociológia
Kedvenc tanulmányaim lehetővé tették azt, hogy végig figyelhettem sok ember szellemi életének fejlődését és az élet szeszélyének számítom be, hogy meglett korban találkoztam oly férfiakkal, kiket gyermekkoruk óta nem láttam. És mindkét irányban az összehasonlítás azt a tézist állította elém, hogy a későbbi korban észlelt jellemgyengeség csirái már a gyermekkorban is megvoltak, valamint hogy a gyermekkorban észlelt és jellemgyengeségre utaló tünetek nem tűntek el a szellemi élet fejlődése során, hanem azok végig kísérték az individuumot az életben, váltakozó intenzitásban, hullámzásban. Tehát ezek a jelenségek nem tűntek el nyomtalanul és ebben rejlik a veszedelem.

Kerek ezer éven át használták a rovásírást. Bizonyára 576-659 között, a magyarság fölé került türk törzseknek a magyarságba beolvadásával együtt jutott nemzetünk műveltségi javai közé s később, a VIII. század második felében

• Néprajz, antropológia

Legyőztük a pusztító éhínséget. Megfékeztük a gyilkos járványokat. Véget vetettünk az öldöklő háborúknak. De mihez kezdjünk ezek után? Kíséreljük meg legyőzni az öregedést? Próbáljuk meg kicselezni a halált? Tegyük az embert istenné? A világhírű jeruzsálemi egyetemi tanár, Yuval Noah Harari elgondolkodtatóan és világosan vázolja fel az emberiség lehetséges jövőit, és hogy miként válhat a Homo sapiens Homo deusszá.

""""Az utópisztikus államban egy embertípust egész bizonyosan halálra ítélnének, mégpedig az utópistát"""" - írta a szociológus, filozófus és történész Hans Freyer (1887-1969), a 20. század egyik legnagyobb hatású német gondolkodója. Jelen könyve Platóntól egészen H. G. Wellsig követi nyomon az utópisztikus gondolkodás történetét, tömör, de egyben élvezetes stílusban. Freyer fordulatos szellemi pályát futott be, amibe ugyanúgy beletartozott az """"új embe

Az archetípusok és a kollektív tudattalan C. G. Jung analitikus felfogásának központi fogalmai. Eredetüket a szerző legkorábbi publikációjáig, a Zur Psychologie und Pathologie sogenannter occulter Phänomene (1902) című orvosi disszertációig követhetjük vissza, amelyben egy fiatal hisztériás médium fantáziáiról számol be, és hasonló forrásokat követve vizsgálódik. A nevezett két fogalomra számos későbbi írásában utal; lassanként egyre határozottabb körvon

Ekötet tanulmányait az utolsó években írtam, részint a magam kezdeményezésére, részint felkérésre, és csak olyan műveket taglalok, amelyeket különös tetszéssel és elmélyültséggel olvastam s esetleg olvasok újra, tanúságul arra is, hogy öreg korában az ember a saját nemzedékét érti meg a legjobban. Sorozatukban, úgy vélem, jól felismerhető egy sajátos poétikai eszmény. Azt persze nem tudom eldönteni, hogy valóban a nemzedékem néhány vitathatatlan jelent

Az interjú: kérdezz-felelek, egy kérdés, egy válasz, szabályosan halad előre. A beszélgetés csapongóbb, olykor nem kérdezek, hanem közbeszúrok, állítok valamit, sőt olykor a beszélgetőtárs visszakérdez és én próbálok felelni, néha csak csodálkozó (meglepett, értetlen, kíváncsi, dühös) arccal nézünk egymásra - ezt aztán nem is annyira megírni kell, mint inkább lekottázni. Ha jutott nekem is valami apai felmenőim zenei tehetségéből, akkor az itt - és, sa

Nyermeghi Barna Ferdinánd (Nagykároly, 1825. május 23. – Budapest, 1895. július 21.) magyar nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az ősműveltség, a pogány hagyományok és az ősvallás kutatója. 1881-ben tette közzé a magyar ősvallással kapcsolatos két tanulmányát, mely a mai napig az érdeklődés középpontjában áll. A szerző nem csak néprajzi, vallástörténeti, hanem jelentős kultúrtörténeti kutatást is végzett a téma felderítéséhez.